View More View Less
  • 1 Constantine the Philosopher University, Nitra, Slovakia
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $408.00

Abstract

Using the term Hungarian literature in (Czecho-)Slovakia has been a problem for literary historiography specialised on reflecting on this corpus since the emergence of minority Hungarian literatures defined by geopolitics. Since the twenties onwards, the texts of the belletristic corpus have been asking, from time to time, about the relationships among space and identity, and providing answers from approaches heroic to ironic. The relationships of identity and space are reflected vigorously not only in belletristic representations but in the literary criticism that reflects on them and in literary historiography as well. In my study, I am going to follow the process having taken place in the literary-historical narrative between the two World Wars, which aimed to transform the geopolitical factors associated with identity into a constructed space through articulating the experience of intermediacy and reflecting on the “as-if” state of the intercultural existence of Hungarian literature in Slovakia.

  • Ardamica, Z. (2006). A szlovákiai magyar irodalom létének kérdéséről. Hitel, 19(4): 103113.

  • Csehy, Z. (2012). >Kis életem körül szeges palánk<. Antológiaszerkesztési elvek és önláttatási stratégiák kisebbségi kontextusban II. (1930–1937). In: Misad, K. and Csehy , Z. (Eds.), Nova Posoniensia. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve. Szenci Molnár Albert Egyesület and Kalligram Kiadó, Pozsony, pp. 249288.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csehy, Z. (2011). >Nem jártunk a szavak közé, mert féltünk a szavaktól<. Antológiaszerkesztési elvek és önláttatási stratégiák kisebbségi kontextusban I. (1920–1930). In: Misad, K. and Csehy, Z. (Eds.), Nova Posoniensia. A pozsonyi magyar tanszék évkönyve. Szenci Molnár Albert Egyesület and Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft., Pozsony, pp. 127167.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Darkó, I. (1938). Deszkaváros. Tátra Kiadás, Bratislava–Pozsony.

  • Darkó, I. (1935). Égő csipkebokor. Franklin Társulat, Budapest.

  • Darkó, I. (1928). Szakadék. Kazinczy Kiadóvállalat, Košice–Kassa.

  • Egri, V. (1924). A rácsablakos ház. Genius, Budapest.

  • Fábry, Z. (1939). Felvidéki szellem. Korunk, 14(2): 147151.

  • Farkas, G. (1927). Az elszakított felvidék magyarságának szellemi élete. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest.

  • Fónod, Z. (1990). Vita a csehszlovákiai magyar irodalomról. In: Fónod, Z. (Ed.), Kőtábláink. Válogatott írások. Madách Kiadó, Bratislava, pp. 4144.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Görömbei, A. (2000). A kisebbségi magyarság és irodalma az ezredvégen. In: Görömbei, A. (Ed.), Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen, pp. 728.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kemény, G. (1940). Így tűnt el egy gondolat. A felvidéki magyar irodalom története 1918–1938. Methosz Könyvkiadó, Budapest.

  • Keserű, J. (2010). Kisebbségi irodalom? Partitúra, 4(1), 7783.

  • Kovács, E. (1932). Erdély példája Szlovenszkónak. A Reggel, 10, 14.

  • Krammer, J. (1937). Szlovenszkói magyar irodalom – lélektani szemszögből. In: István, D. and László, M. (Eds.), Szlovenszkói magyar írók antológiája IV .Nyitra, Híd, pp. 2227.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kulcsár Szabó, E. (2012). Az irodalomtörténet(írás) problémája: Megírható-e egy hozzáférhetetlen >mibenlét< története? In: Mónika, D., Péter, F., and Péter, L. V. (Eds.), Esemény – trauma – nyilvánosság. Ráció Kiadó, Budapest, pp. 1138.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mezey, L. M. (2006) A nemzet: közös ihlet. A szlovákiai és a hazai magyar irodalom kapcsolata a két világháború között. In: Mezey , L. M. (Ed.), Felelős irodalom. Kráter, Pomáz, pp. 2855.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mezey, L. M. (2010). A szlovákiai magyar sorsregény kezdetei. Hitel, 23(10), 7890.

  • Németh, Z. (2005). Szlovákiai Magyar irodalom: létezik-e vagy sem? Néhány fésületlen gondolat egy fogalom lehetőségeiről. In: Németh, Z. (Ed.), A bevégezhetetlen feladat: Bevezetés a “szlovákiai magyar” irodalom olvasásába. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, pp. 523.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pintér, J. (1928). A magyar irodalom története. Második kötet: A magyar irodalom a XX. században. Franklin Társulat, Budapest.

  • Rákai, O. (2015). Fogalomfosszíliák, identitás-kövületek: a transznacionális poétika lehetőségei az individuális, a kollektív és az idegen metszeteinek újragondolásában. Helikon, 61(2): 233242.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schein, G. (2019). Az emigráció mint a magyar irodalomtörténeti gondolkodás szerkezeti problémája. Irodalomtörténet, 100(1): 317.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schöpflin, A. (1937, 1990). A magyar irodalom története a XX. században. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.

  • Szirák, P. (2000). A regionalitás és a posztmodern kánon a XX. századi magyar irodalomban. In: Görömbei, A. (Ed.), Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen, pp. 2957.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szombathy, V. (1938). Elesni nem szabad, Tátra Kiadás, Bratislava–Pozsony.

  • Szvatkó, P. (1994). A változás élménye. In: Szvatkó, P. (Ed.), A változás élménye. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, pp. 2944.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tamás, L. (1934). Az erdélyi és szlovenszkói irodalmi élet. Magyar Minerva, 5: 161163.

  • Tamás, M. (1936). Két part közt fut a víz. Franklin Társulat, Budapest.

  • Tőzsér, Á. (1998). Az irodalom határai: Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vécsey, Z. (1931). A síró város I–III. Kazinczy Könyv-és Lapkiadó Szövetség, Košice–Kassa.