The two Turkic etymologies of Hung. ocsúdik (1508) ‘to awake, to come to, to regain consciousness’ proposed, on the one hand, in the late 19th century by Vámbéry (1870) and, on the other, by K. Palló in 1976 and 1982, have been rightly rejected by the authors of TLH. At the same time, the explanation for the origin of this word found in the etymological dictionaries of Hungarian (TESz, EWUng, Zaicz 2006), namely, that it is a derivative of an unknown unproductive stem, is not entirely convincing for morphological reasons. The present paper offers a new etymology for this word, explaining it as a loanword from East Slavonic очюдитися ‘to regain consciousness, to awake’ attested in 16th- and 17th-century Russian. The starting point for the discussion is M. Stachowski’s (2014) article, in which he compared Hung. ocsúdik with Polish dialectal ocudzić ‘to revive’.
BAKOŠ Samko : Krátky slovník nárečia slovenského Gemerského. Rybník–Bratislava: Print-Servis, 1994.
BÁRCZI Géza : A magyar szókincs eredete. Budapest: Tankönyvkiadó, 1958.
BENKŐ Loránd : A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.
BORYŚ Wiesław : Słownik etymologiczny języka polskiego. Kraków: Wydawnictwo Literackie, 2005.
BUDENZ József : A török hangutánzó igékről. Nyelvtudományi Közlemények 2 (1863): 338–361.
DERKSEN Rick : Etymological Dictionary of the Slavic Inherited Lexicon. Leiden–Boston: Brill, 2008.
SKOK Petar : Etimologijski rječnik hrvatskoga ili srpskoga jezika. Knj. 1–4. Zagreb: Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti, 1971–1974.
ФАСМЕР Mакс: Этимологический словарь русского языка. Т. 1–4. Москва: «Прогресс», 1986–1987.
ТРУБАЧЕВ О. Н. , ЖУРАВЛЕВ А. Ф. (ред.) Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд. Т. 1–39. Москва: «Наука», 1974–2014.
BENKŐ Loránd et al. (szerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Bd. 1–2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993–1995.
FEKETE Ján : Krátky slovník nárečia slovenského Modrokamenského. Modrý Kameň: Print-Servis, 1995.
FITAK Franciszek : Słownik gwary orawskiej. Gliwice: RMR, 1997.
FITAK Franciszek : Słownik gwary spiskiej. Szczawnica: Ośrodek Kultury Turystyki Górskiej PTTK w Pieninach, 2004.
FITAK Franciszek : Gwara podhalańska, orawska i spiska. Słownictwo wybrane. Szczawnica: Ośrodek Kultury Turystyki Górskiej PTTK w Pieninach, 2007.
GYÖNGYÖSI István : Uj életre hozatott Chariclia, avagy a Chariclia ritka példájú, és olvasásra kedvet adó historiának némelly régi versek rongyábúl, és azoknak sok fogyatkozásibul ujjabb, és jobb rendben vétele. Buda: Landerer Ferenc Leopold, 1763 [non vidi].
HABOVŠTIAK Anton : Krátky slovník nárečia slovenského Oravského. Krivá–Bratislava: Print-Servis, 1995.
HODOROVSKÝ Jozef : Malý Spišský slovník. Spišská Nová Ves: Mesto Spišská Nová Ves, 1997.
MAJTÁN Milan (red.): Historický slovník slovenského jazyka 1–6. Bratislava: Veda, 1991–2005.
JELEŇOVÁ Darina : Novoľubovniansky goralský nárečový slovník. Novoľubovniansko-slovenský a slovensko-novoľubovniansky. [s. l.], 2011.
KARŁOWICZ Jan : Słownik gwar polskich 1–6. Kraków: Polska Akademia Umiejętności, 1900–1911.
KĄŚ Józef : Słownik gwary orawskiej. Kraków: Księgarnia Akademicka, 2003.
KĄŚ Józef : Słownik gwary orawskiej 1–2. Kraków: Księgarnia Akademicka, 2011.
KNIEZSA István : Zur Geschichte der ungarisch-slowakischen ethnischen Grenze. Archivum Europae Centro-Orientalis 7 (1941): 240–309.
KNIEZSA István : A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1/1–2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955.
KRET Anton : Krátky slovník nárečia slovenského Spišského. Spišská Nová Ves–Smižany–Bratislava: Print-Servis, 1994.
LINDE Samuel Bogumił: Słownik języka polskiego 1–6. Lwów: Drukarnia XX. Piiarów, 1807–1814.
MACHEK Václav : Etymologický slovník jazyka českého. Praha: Československá akademie věd, 1968.
SZINNYEI József (szerk.): Magyar tájszótár 1–2. Budapest: Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése, 1893–1901. [Facsimile edition: Budapest: Nap, 2003].
PUSZTAI István (szerk.): Nádor-kódex (1508). A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. (Régi Magyar Kódexek 16.) Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1994.
NÉMETH Michał : Zapożyczenia węgierskie w gwarze orawskiej i drogi ich przenikania. Kraków: Księgarnia Akademicka, 2009.
NÉMETH Michał : Az ocsúdik ige etimológiája szlavisztikai megközelítésben. Magyar Nyelv 111 (2015) [In press.]
SZARVAS Gábor , SIMONYI Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig 1–3. Budapest: Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése, 1890–1893.
SZAMOTA István , ZOLNAI Gyula (szerk.): Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz. Budapest: Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedése, 1902–1906. [Facsimile edition: Budapest: Állami Könyvterjesztő Vállalat, 1984].
K. PALLÓ Margit : Ocsúdik. Magyar Nyelv 72 (1976): 339–340.
K. PALLÓ Margit : Régi török eredetű igéink. (Studia Uralo-Altaica 1.) Szeged: József Attila Tudományegyetem, 1982.
DANIČIĆ Đuro , MARETIĆ Tomo: Rječnik hrvatskoga ili srpskoga jezika. Knj. 1–23. Zagreb: Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti, 1880–1976.
RÓNA-TAS András : Morphological embedding of Turkic verbal bases in Hungarian. In: JOHANSON Lars, ROBBEETS Martine (eds.): Transeurasian Verbal Morphology in a Comparative Perspective: Genealogy, Contact, Chance. (Turcologica 78.) Wiesbaden: Harrassowitz, 2010. 33–42.
KARAŚ Mieczysław , REICHAN Jerzy, OKONIOWA Joanna (red.): Słownik gwar polskich 1–8. Kraków: Instytut Języka Polskiego Polskiej Akademii Nauk, 1979–2013.
SŁAWSKI Franciszek : Słownik etymologiczny języka polskiego 1–6. Kraków: Towarzystwo Miłośników Języka Polskiego, 1952–1975.
SŁAWSKI Franciszek (red.): Słownik prasłowiański 1–8. Wrocław–Warszawa–Kraków: Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1974–2001.
BĄK Stanisław (red.): Słownik polszczyzny XVI wieku 1–36. Wrocław–Warszawa–Kraków: Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1966–2014.
Cловарь русского языка XI–XVII вв. 1–28. Москва: «Наука», 1975–2008.
HAVRÁNEK Bohuslav , KŘÍSTEK Václav, PETR Jan (red.): Staročeský slovník 1–26. Praha: Academia, 1968–2008.
ГУМЕЦЬКА Л. Л. , КЕРНИЦЬКИЙ І. М. (ред.) Словник староукраїнської мови XIV–XV сm. Т. 1–2. Київ: «Наукова думка», 1977–1978.
PECIAR Štefan (red.): Slovník slovenského jazyka 1–6. Bratislava: Vydavateľstvo SAV, 1959–1968.
URBAŃCZYK Stanisław (red.): Słownik staropolski 1–11. Warszawa: Instytut Języka Polskiego Polskiej Akademii Nauk, 1953–2002.
STACHOWSKI Marek : Remarks on the investigation of the oldest layer of Turkic loanwords in Hungarian. Studia Etymologica Cracoviensia 19 (2014): 215–222.
БІЛОДІД І. К. (ред.) Словник української мови 1–11. Київ: «Наукова думка», 1970–1980.
Słownik języka polskiego 1–2. Wilno: Orgelbrand Maurycy, 1861.
BÁRCZI Géza : Magyar szófejtő szótár [1941]. Budapest: Trezor, 1994.
SZABÓ T. Attila , VÁMSZER Márta, KÓSA Ferenc (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár 1–12. Bucureşti: Kriterion, Budapest: Akadémiai Kiadó, Cluj-Napoca: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1975–2005.
BENKŐ Loránd et al. (szerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1976.
BERTA Árpád , RÓNA-TAS András: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian 1–2. (Turcologica 84.) Wiesbaden: Harrassowitz, 2011.
BENKŐ Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana 1: A korai ómagyar kor és előzményei; 2/1: A kései ómagyar kor. Morfematika; 2/2: A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991–1995.
TÖRÖK Katalin : Polonizmy w języku węgierskim. Prace Filologiczne 53 (2007): 629–636.
LŐRINCZY Éva (szerk.): Új magyar tájszótár 1–5. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979–2010.
VÁMBÉRY Ármin : Magyar és török-tatár szóegyezések. Nyelvtudományi Közlemények 8 (1870): 109–189.
HALAGA Ondrej Richard : Východnoslovenský slovník 1–2. Košice–Prešov: Universum, 2002.
ZAICZ Gábor (szerk.): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta, 2006.
ZOLTÁN András : „Lappangó” szláv eredetű szavaink: szid, szégyen. Magyar Nyelv 95 (1999): 54–59.
ZOLTÁN András : Einige Bemerkungen zu Ľubor Králiks slawischer Etymologie von ung. vizsga, vizsgál. Studia Etymologica Cracoviensia 19 (2014): 211–213.