View More View Less
  • 1 Georgetown University Department of History Intercultural Center 600, 3700 O St., NW Washington D.C. 20057-1035 USA
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $624.00

This short essay overviews the changing image of the Ottomans in Hungarian historiography from the late 19th century to the 1990s. It maintains that whereas the Ottoman Empire had received a generally negative treatment from the nationalist historiographies of the empire’s successor states in the Balkans and the Middle East, Hungarian historiography has been more divided and has offered a more diverse view with regard to the country’s Ottoman centuries. As in the case of the biased treatment of the new nation-states of the Balkans and the Middle East, the more balanced Hungarian attitude has its political and cultural-historiographical background, which is briefly addressed in the paper.

  • Adanır, F. — Faroqhi, S. (2002): The Ottomans and the Balkans: A Discussion of Historiography . (The Ottoman Empire and its Heritage 25). Leiden—Boston [Mass.]—Köln.

  • Ágoston, G. (1992): A hódolt Magyarország . Budapest.

  • Ágoston, G. (1998): Habsburgs and Ottomans: Defense, Military Change and Shifts in Power. TSAB Vol. 22, No. 1, pp. 126–141.

    Ágoston G. , 'Habsburgs and Ottomans: Defense, Military Change and Shifts in Power ' (1998 ) 22 TSAB : 126 -141.

    • Search Google Scholar
  • Ágoston, G. (1999): Ottoman Warfare, 1453–1826. In: Black, J. (ed.): European Warfare, 1453–1815 . London, pp. 118–144.

  • Ágoston, G. (2000): The Costs of the Ottoman Fortress-System in Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: Dávid — Fodor (2000), pp. 195–228.

  • Ágoston, G. (2002): Politics and Historiography: The Development of Turkish and Balkan Studies in Hungary and the Hungarian Research Institute in Istanbul. In: Güzel, H. C. et al. (eds): The Turks . Ankara, Vol. 4, pp. 708–713.

  • Ágoston, G. (2003): A Flexible Empire: Authority and its Limits on the Ottoman Frontiers. International Journal of Turkish Studies Vol. 9, Nos 1–2 (Summer 2003), pp. 15–31.

    Ágoston G. , 'A Flexible Empire: Authority and its Limits on the Ottoman Frontiers ' (2003 ) 9 International Journal of Turkish Studies : 15 -31.

    • Search Google Scholar
  • Ágoston, G. (2005): Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire . Cambridge.

  • Ágoston, G. (2007): Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of Ottoman-Habsburg Rivalry. In: Aksan, V. H. — Goffman, D. (eds): The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire . Cambridge, pp. 75–103

  • Ágoston, G. — Oborni, T. (2000): A tizenhetedik század története . Budapest.

  • Ágoston, G. — Sudár, B. (2002): Gül Baba és a magyarországi bektasi dervisek . Budapest.

  • Dávid, G. (1997): Studies in Demographic and Administrative History of Ottoman Hungary . Istanbul.

  • Dávid, G. (2005): Pasák és bégek uralma alatt. Demográfiai és közigazgatás-történeti tanulmányok . Budapest.

  • Dávid, G. (2007): Die Bevölkerung Ungarns im 16.–17. Jahrhundert. In: Historische Demographie Ungarns (896–1996) . (Studien zur Geschichte Ungarns 11). Herne, pp. 135–180.

  • Dávid, G. — Fodor, P. (eds) (1994): Hungarian—Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent . Budapest.

  • Dávid, G. — Fodor, P. (eds) (2000): Ottomans, Hungarians and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest . (The Ottoman Empire and its Heritage 20). Leiden—Boston [Mass.]—Köln.

  • Dávid, G. — Fodor, P. (2002): Hungarian Studies in Ottoman History. In: Adanır — Faroqhi (2002), pp. 305–349.

  • Dávid, G. — Fodor, P. (eds) (2007): Ransom Slavery Along the Ottoman Borders — Early Fifteenth-Early Eighteenth Centuries . (The Ottoman Empire and its Heritage 37). Leiden—Boston [Mass.]—Köln.

  • Decsy, S. (1788–1789): Osmanografia, az az A’Török Birodalom’ természeti, erköltsi, egy-házi, polgári, ’s hadi állapottyának, és a’magyar királyok ellen viselt nevezetesebb hadakozásainak summás leirása . 3 vols. Vienna.

  • Domanovszky, S. et al. (eds) (1939–1942, reprint 1990, 1993): Magyar művelődéstörténet . 5 vols. Budapest.

  • Fekete, L. (1926): Einführung in die osmanisch-türkische Diplomatik der türkischen Botmässigkeit in Ungarn . Budapest.

  • Fekete, L. (1932): Türkische Schriften aus dem Archive des Palatins Nikolaus Esterházy, 1606–1645 . Budapest.

  • Fekete, L. (1942): A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján . Budapest.

  • Fekete, L. (1943): Az esztergomi szandzsák 1570. évi adósszeírása . Budapest.

  • Fekete, L. (1944): Budapest a törökkorban . Budapest.

  • Fekete, L. (1955): Die Siyāqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung . Beitrag zur türkischen Paläographie mit 104 Tafeln . 2 vols. Budapest.

  • Fekete, L. (1960): Das Heim eines türkischen Herrn in der Provinz im XVI . Jahrhundert . Budapest.

  • Fekete, L. (1976): Buda and Pest under Turkish Rule . Budapest.

  • Fekete, L. (1993): A hódoltság török levéltári forrásai nyomában . Budapest.

  • Fekete, L.— Káldy-Nagy, Gy. (1962a): Rechnungsbücher türkischer Finanzstellen in Buda (Ofen) 1550–1580 . Türkischer Text . Budapest.

  • Fekete, L.— Káldy-Nagy, Gy. (1962b): Budai török számadáskönyvek 1550–1580 . Budapest.

  • Fodor, P. (1991): Magyarország és a török hódítás . Budapest.

  • Fodor, P. (2000): In Quest of the Golden Apple . Imperial Ideology, Politics, and Military Administration in the Ottoman Empire . Istanbul.

  • Fodor, P. (2001): A szultán és az aranyalma . Tanulmányok az oszmán-török történelemről . Budapest.

  • Fodor, P. (2006): Vállalkozásra kényszerítve . Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján . Budapest.

  • Gerelyes, I. (ed.) (2005a): Turkish Flowers . Studies on Ottoman Art in Hungary . Budapest.

  • Gerelyes, I. (2005b): A History of Research in Hungary into Ottoman Art: In: Gerelyes (2005a), pp. 11–18.

  • Gerelyes, I.— Kovács, Gy. (eds) (2003): Archeology of the Ottoman Period in Hungary . Budapest.

  • H. Balázs, É.— Makkai, L. (eds) (1972): Magyarország története 1526–1790. A késő feudalizmus korszaka . Budapest.

  • Hegyi, K. (1976): Egy világbirodalom végvidéken . Budapest.

  • Hegyi, K. (1995): Török berendezkedés Magyarországon . Budapest.

  • Hegyi, K. (2007): A török hódoltság várai és várkatonasága . 3 vols. Budapest.

  • Hegyi, K.— Zimányi, V. (1989): The Ottoman Empire in Europe . Budapest.

  • Hóman, B.— Szekfű, Gy. (1935–1936): Magyar történet . 5 vols. (Reprint 1990). Budapest.

  • Hóvári, J. (1987): Adalékok a magyarországi török hódoltság történetének historiográfiájához. Keletkutatás 1987 tavasz, pp. 135–145.

  • Ivanics, M. (1994): A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban . Budapest.

  • Káldy-Nagy, Gy. (1960): Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai . Budapest.

  • Káldy-Nagy, Gy. (1970a): Harács-szedők és ráják . Török világ a XVI. századi Magyarországon . Budapest.

  • Káldy-Nagy, Gy. (1970b): Magyarországi török adóösszeírások . Budapest.

  • Káldy-Nagy, Gy. (1971): Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546–1562) . Ankara.

  • Káldy-Nagy, Gy. (1974): Szulejmán . Budapest.

  • Káldy-Nagy, Gy. (1977): A budai szandzsák 1559. évi összeírása . Budapest.

  • Káldy-Nagy, Gy. (1982): A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása . Békescsaba.

  • Káldy-Nagy, Gy. (1985): A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok . Budapest.

  • Káldy-Nagy, Gy. (2000): A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása . Szeged.

  • Karácson, I. (1916): Török történetírók . Vol. 3: 1566–1659 . Translation and notes by I. Karácson, ed. and introduced by Gy. Szekfű. Budapest.

  • Majláth, J. (1943): Egy alföldi cívis-város kialakulása . Nagykőrös gazdaság-és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig . Budapest.

  • Pálffy, G. (1999): A császárváros védelmében . A győri főkapitányság története . Győr.

  • Papp, S. (2003): Die Verleihungs-, Bekräftigungs-und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen . Wien.

  • Pusztay, J. (1977): Az „ugor-török háború” után . Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből . Budapest.

  • Salamon, F. (1864, 1885): Magyarország a török hódítás korában . Pest. (Second revised ed., Budapest, 1885.)

  • Salamon, F. (1887): Ungarn im Zeitalter der Türkenherrschaft . Trans. by Gustav Jurány. Leipzig.

  • Sudár, B. (2005) A Palatics-kódex török versgyűjteményei . Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban . Budapest.

  • Szakály, F. (1981): Magyar adóztatás a török hódoltságban . Budapest.

  • Szakály, F. (1994): Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában . Budapest.

  • Szakály, F. (1995): Mezőváros és reformáció . Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez . Budapest.

  • Szakály, F. (1997): Magyar intézmények a török hódoltságban . Budapest.

  • Szakály, F. (1999): Török kori történelmünk kritikus kérdései . Budapest.

  • Takáts, S. (1915): Rajzok a török világból . Vols I–III. Budapest.

  • Takáts, S. (1928): A török hódoltság korából . (Rajzok a török világból IV.) Budapest.

  • Takáts, S. (1956): Bajvívó magyarok . Képek a török világból . Selected and introduced by P. Réz. Budapest.

  • Takáts, S. (1958): Macaristan türk âleminden çizgiler . Çeviren S. Karatay. Ankara.

  • Thúry, J. (1893, 1896): Török történetírók . Vols I–II. Budapest.

  • Vardy, S. B. (1976): Modern Hungarian Historiography . Boulder, Co.

  • Vardy, S. B. (1985a): The Ottoman Empire in European Historiography: A Re-evaluation by Sándor Takáts. In: Vardy, S. B. (1985): Clio’s Art in Hungary and in Hungarian-America . Boulder, Co., pp. 129–145.

  • Vardy, S. B. (1985b): The Changing Image of the Turks in Twentieth-Century Hungarian Historiography. In: Vardy, S. B. (1985): Clio’s Art in Hungary and in Hungarian-America . Boulder, Co., pp. 147–170.

  • Velics, A.— Kammerer, E. (1886, 1890): Magyarországi török kincstári defterek . 2 vols. Budapest.