P. Balázs: A szentély kútjának leletei [Die Funde des Brunnens im Sanktuarium]. In: O. Sostarics–P. Balázs–A. Csapláros (szerk.): A savariai Isis-szentély I. Isis savariai otthona–Kiállítási katalógus. Sistrum–Serie A 1. Szombathely 2013 [2015], 279–288.

P. Balázs: A szentély kútjának leletei [Die Funde des Brunnens im Sanktuarium]. In: O. Sostarics–P. Balázs–A. Csapláros (szerk.): A savariai Isis-szentély I. Isis savariai otthona–Kiállítási katalógus. Sistrum–Serie A 1. Szombathely 2013 [2015], 279–288.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

L. Bendefy–I. V. Nagy: A Balaton évszázados partvonalváltozásai [Veränderungen des Balatonufers während der Jahrhunderte]. Budapest 1969.

L. Bendefy–I. V. Nagy: A Balaton évszázados partvonalváltozásai [Veränderungen des Balatonufers während der Jahrhunderte]. Budapest 1969.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

M. T. Bíró: The Bone Objects of the Roman Collection. Catalogi Musei Nationalis Hungarici. Ser. Arch. 2. Budapest 1994.

M. T. Bíró: The Bone Objects of the Roman Collection. Catalogi Musei Nationalis Hungarici. Ser. Arch. 2. Budapest 1994.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

H. Blümner: Technologie und Terminologie der Gewerbe und Künste bei Griechen und Römern. Leipzig–Berlin 1912.

H. Blümner: Technologie und Terminologie der Gewerbe und Künste bei Griechen und Römern. Leipzig–Berlin 1912.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

L. Borhy: „Non castra sed horrea…“ Bestimmung einer der Funktionen spätrömischer Binnenfestungen. BVbl 61 (1996) 207–224.

L. Borhy: „Non castra sed horrea…“ Bestimmung einer der Funktionen spätrömischer Binnenfestungen. BVbl 61 (1996) 207–224.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

L. Borhy: Die Römer in Ungarn. Darmstadt 2014.

L. Borhy: Die Römer in Ungarn. Darmstadt 2014.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

L. Borhy: A rómaiak Magyarországon [Die Römer in Ungarn]. In: M. Szabó–L. Borhy: Magyarország története az ókorban: kelták és rómaiak. Budapest 2015, 83–229.

L. Borhy: A rómaiak Magyarországon [Die Römer in Ungarn]. In: M. Szabó–L. Borhy: Magyarország története az ókorban: kelták és rómaiak. Budapest 2015, 83–229.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

A. Sz. Burger: Késo római sírok Halimbán (Spätrömische Gräber in Halimba). FolArch 19 (1968) 87–98.

A. Sz. Burger: Késo római sírok Halimbán (Spätrömische Gräber in Halimba). FolArch 19 (1968) 87–98.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

A. Sz. Burger: Római kori temeto Majson (Ein römerzeitliches Gräberfeld in Majs). ArchÉrt 99 (1972) 64–100.

A. Sz. Burger: Római kori temeto Majson (Ein römerzeitliches Gräberfeld in Majs). ArchÉrt 99 (1972) 64–100.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

A. Sz. Burger: Késo római sírok Mucsfa-Szárász-pusztán (Spätrömische Gräber in Mucsfa- Szárász-puszta). ArchÉrt 104 (1977) 189–203.

A. Sz. Burger: Késo római sírok Mucsfa-Szárász-pusztán (Spätrömische Gräber in Mucsfa- Szárász-puszta). ArchÉrt 104 (1977) 189–203.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

A. Sz. Burger: Das spätrömische Gräberfeld von Somogyszil. FontArchHung. Budapest 1979.

A. Sz. Burger: Das spätrömische Gräberfeld von Somogyszil. FontArchHung. Budapest 1979.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

A. Demény–G. Schöll-Barna–Z. Siklósy–M. Bondár–P. Sümegi–G. Serlegi–Sz. Fábián–I. Fórizs: Az elmúlt ötezer év éghajlatváltozási eseményei a Kárpát-medencében és társadalmi hatásaik [Klimaveränderungen im Karpatenbecken in den vergangenen fünftausend Jahren und ihre gesellschaftlichen Wirkungen]. Klíma-21 Füzetek 59 (2010) 82–94.

A. Demény–G. Schöll-Barna–Z. Siklósy–M. Bondár–P. Sümegi–G. Serlegi–Sz. Fábián–I. Fórizs: Az elmúlt ötezer év éghajlatváltozási eseményei a Kárpát-medencében és társadalmi hatásaik [Klimaveränderungen im Karpatenbecken in den vergangenen fünftausend Jahren und ihre gesellschaftlichen Wirkungen]. Klíma-21 Füzetek 59 (2010) 82–94.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Dombay: Késo római temetok Baranyában (Spätrömische Friedhöfe im Komitat Baranya). JPMÉ 1 (1957) 181–330.

J. Dombay: Késo római temetok Baranyában (Spätrömische Friedhöfe im Komitat Baranya). JPMÉ 1 (1957) 181–330.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

A. R. Facsády: Glass Distaff From Aquincum: Symbol or Tool? Andos. Studies of the Ancient World 8 (2008) 165–173.

A. R. Facsády: Glass Distaff From Aquincum: Symbol or Tool? Andos. Studies of the Ancient World 8 (2008) 165–173.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Fitz: Gorsium–Herculia. Székesfehérvár 2003.

J. Fitz: Gorsium–Herculia. Székesfehérvár 2003.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

W. Gaitsch: Eiserne römische Werkzeuge. BAR IntSer 78. Oxford 1980.

W. Gaitsch: Eiserne römische Werkzeuge. BAR IntSer 78. Oxford 1980.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

K. Gostencnik: Aus dem Augen–aus dem Sinn? Hölzerne Textilgeräte und ihre Nachweisbarkeit. In: P. Scherren (Hrsg.): Lignum. Holz in der Antike. Akten des öffentlichen interdisziplinären Symposiums im Rahmen des Überfakultären Doktoratsprogramms „Antike Kulturen des Mittelmeerraums“. Graz 2011, 207–240.

K. Gostencnik: Aus dem Augen–aus dem Sinn? Hölzerne Textilgeräte und ihre Nachweisbarkeit. In: P. Scherren (Hrsg.): Lignum. Holz in der Antike. Akten des öffentlichen interdisziplinären Symposiums im Rahmen des Überfakultären Doktoratsprogramms „Antike Kulturen des Mittelmeerraums“. Graz 2011, 207–240.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Gottschalk: Ein spätrömischer Spinnrocken aus Elfenbein. AKorr 26 (1996) 483–500.

R. Gottschalk: Ein spätrömischer Spinnrocken aus Elfenbein. AKorr 26 (1996) 483–500.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

A. Gryneus: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései [Ergebnisse und neue Fragen der dendrochronologischen Forschung in Ungarn]. In: „Es tu scolaris.” Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. MHB 13. Budapest 2004, 87–102.

A. Gryneus: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései [Ergebnisse und neue Fragen der dendrochronologischen Forschung in Ungarn]. In: „Es tu scolaris.” Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. MHB 13. Budapest 2004, 87–102.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

F. Gyulai: Archaeobotanikai kutatások a Balaton környékén (Archaeological researches around Lake Balaton). ZalaiMúz 14 (2005) 263–297.

F. Gyulai: Archaeobotanikai kutatások a Balaton környékén (Archaeological researches around Lake Balaton). ZalaiMúz 14 (2005) 263–297.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

W. Haberey: Ein spätrömisches Frauengrab aus Dornweiler, Kr. Euskirchen. BJ 149 (1949) 82–93.

W. Haberey: Ein spätrömisches Frauengrab aus Dornweiler, Kr. Euskirchen. BJ 149 (1949) 82–93.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Henning: Südosteuropa zwischen Antike und Mittelalter. Schriften zur Ur- und Frühgeschichte 42. Berlin 1987.

J. Henning: Südosteuropa zwischen Antike und Mittelalter. Schriften zur Ur- und Frühgeschichte 42. Berlin 1987.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

M. Hook–A. MacGregor: Medieval England–From Alfred The Great to Richard III. Oxford 1997.

M. Hook–A. MacGregor: Medieval England–From Alfred The Great to Richard III. Oxford 1997.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

P. Kovács: A karpok betelepítése Pannoniába [Ansiedlung der Karpen in Pannonien]. Studia Epigraphica Pannonica 3 (2011) 31–38.

P. Kovács: A karpok betelepítése Pannoniába [Ansiedlung der Karpen in Pannonien]. Studia Epigraphica Pannonica 3 (2011) 31–38.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Krempuš: Krvavica bei Vransko in Slowenien, Höhensiedlung des 3. bis 6. Jahrhunderts. In: M. Feugère–M. Guštin (eds): Iron, Blacksmiths and Tools. Ancient European Crafts. Monographies instrumentum 12. Montagnac 2000. 209–231.

R. Krempuš: Krvavica bei Vransko in Slowenien, Höhensiedlung des 3. bis 6. Jahrhunderts. In: M. Feugère–M. Guštin (eds): Iron, Blacksmiths and Tools. Ancient European Crafts. Monographies instrumentum 12. Montagnac 2000. 209–231.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

B. Kuzsinszky: A Balaton környékének archaeológiája [Archäologie der Umgebung des Balaton]. Budapest 1920.

B. Kuzsinszky: A Balaton környékének archaeológiája [Archäologie der Umgebung des Balaton]. Budapest 1920.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

K. Landgraf–A. Szittner: Szövés [Das Weben]. Budapest 1984.

K. Landgraf–A. Szittner: Szövés [Das Weben]. Budapest 1984.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

V. Lipp: A fenéki sírmezo [Das Gräberfeld von Fenék]. ArchKözl 14 (1886) 137–159.

V. Lipp: A fenéki sírmezo [Das Gräberfeld von Fenék]. ArchKözl 14 (1886) 137–159.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Marichal: Outillage antique de Ruscino (Château-Roussillon, Pyrènèes-Orientales, F). In: M. Feugère–M. Guštin (eds): Iron, Blacksmiths and Tools. Ancient European Crafts. Monographies instrumentum 12. Montagnac, 2000, 139–168.

R. Marichal: Outillage antique de Ruscino (Château-Roussillon, Pyrènèes-Orientales, F). In: M. Feugère–M. Guštin (eds): Iron, Blacksmiths and Tools. Ancient European Crafts. Monographies instrumentum 12. Montagnac, 2000, 139–168.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

T. Marton–G. Serlegi: Balatonlelle-Kenderföld (M7/S20 lh.). In: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelozo régészeti feltárása (2002–2003). Elozetes jelentés III. SMK 16 (2004) 15–18.

T. Marton–G. Serlegi: Balatonlelle-Kenderföld (M7/S20 lh.). In: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszának megelozo régészeti feltárása (2002–2003). Elozetes jelentés III. SMK 16 (2004) 15–18.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

A. Mócsy: Pannonia a késoi császárkorban [Pannonien in der Spätkaiserzeit]. Apollo könyvtár 4. Budapest 1974.

A. Mócsy: Pannonia a késoi császárkorban [Pannonien in der Spätkaiserzeit]. Apollo könyvtár 4. Budapest 1974.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: A Keszthely-fenékpusztai erod északi kapujának feltárása 1971-ben–Ásatási jelentés (Die archäologische Erschließung des Nord-Tores der Befestigung von Keszthely-Fenékpuszta im Jahre 1971–Ausgrabungsbericht). VMMK 14 (1979) 123–156.

R. Müller: A Keszthely-fenékpusztai erod északi kapujának feltárása 1971-ben–Ásatási jelentés (Die archäologische Erschließung des Nord-Tores der Befestigung von Keszthely-Fenékpuszta im Jahre 1971–Ausgrabungsbericht). VMMK 14 (1979) 123–156.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: A mezogazdasági vaseszközök fejlodése Magyarországon a késovaskortól a törökkor végéig (Die Entwicklung der eisernen Agrargeräte in Ungarn von der Späteisenzeit bis zum Ende der Türkenherrschaft). ZalaiGyujt 19/I–II. Zalaegerszeg 1982.

R. Müller: A mezogazdasági vaseszközök fejlodése Magyarországon a késovaskortól a törökkor végéig (Die Entwicklung der eisernen Agrargeräte in Ungarn von der Späteisenzeit bis zum Ende der Türkenherrschaft). ZalaiGyujt 19/I–II. Zalaegerszeg 1982.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: A balatonaligai vaseszközök (Eisengeräte aus Balatonaliga). VMMK 19–20 (1993–1994) [1994] 177–193.

R. Müller: A balatonaligai vaseszközök (Eisengeräte aus Balatonaliga). VMMK 19–20 (1993–1994) [1994] 177–193.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: Guzsalyok és orsógombok Pannóniában [Spinnrocken und Spinnwirtel in Pannonien]. ZalaiMúz 18 (2009) 39–54.

R. Müller: Guzsalyok és orsógombok Pannóniában [Spinnrocken und Spinnwirtel in Pannonien]. ZalaiMúz 18 (2009) 39–54.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: Spinnrocken aus Metall und Spinnwirtel im spätkaiserzeitlichen Pannonien. ActaArch- Hung 62 (2011) 175–195.

R. Müller: Spinnrocken aus Metall und Spinnwirtel im spätkaiserzeitlichen Pannonien. ActaArch- Hung 62 (2011) 175–195.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: Szokatlan építési megoldások a keszthely-fenékpusztai késo római erodnél (Unfamiliar construction solutions at the fortress Keszthely-Fenékpuszta). Arrabona 49/1 (2011) 239–250.

R. Müller: Szokatlan építési megoldások a keszthely-fenékpusztai késo római erodnél (Unfamiliar construction solutions at the fortress Keszthely-Fenékpuszta). Arrabona 49/1 (2011) 239–250.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késo római erod? (Wann wurde die spätrömische Festung von Keszthely-Fenékpuszta erbaut?) MFMÉ–StudArch 12 (2011) 145–153.

R. Müller: Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késo római erod? (Wann wurde die spätrömische Festung von Keszthely-Fenékpuszta erbaut?) MFMÉ–StudArch 12 (2011) 145–153.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: Késo római vaseszköz lelet Vindornyafokról (Ein spätrömischer Eisengerätfund aus Vindornyafok). ZalaiMúz 20 (2012) 167–188.

R. Müller: Késo római vaseszköz lelet Vindornyafokról (Ein spätrömischer Eisengerätfund aus Vindornyafok). ZalaiMúz 20 (2012) 167–188.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: A középkor agrotechnikája a vaseszközök alapján (Agricultural techniques in the Middle Ages in light of iron tools). Ethnographia 125 (2014) 1–19.

R. Müller: A középkor agrotechnikája a vaseszközök alapján (Agricultural techniques in the Middle Ages in light of iron tools). Ethnographia 125 (2014) 1–19.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Müller: Temetorészlet Zalaegerszeg-Kaszaházáról. Újabb késo római sír vasguzsallyal és orsóval (The cemetery section at Zalaegerszeg-Kaszaháza. A new Late Roman grave with distaff and spindle). In: A. Anders–Cs. Balogh–A. Türk (szerk.): Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lorinczy Gábor 60. születésnapjára. Budapest 2014, 65–72.

R. Müller: Temetorészlet Zalaegerszeg-Kaszaházáról. Újabb késo római sír vasguzsallyal és orsóval (The cemetery section at Zalaegerszeg-Kaszaháza. A new Late Roman grave with distaff and spindle). In: A. Anders–Cs. Balogh–A. Türk (szerk.): Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lorinczy Gábor 60. születésnapjára. Budapest 2014, 65–72.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

G. Nádorfi: Elozetes jelentés a szabadbattyáni késo római kori épület feltárásáról (Preliminary report on the excavation of the Late Roman building at Szabadbattyán). In: Zs. Visy (ed.): A SEUSOkincs és Pannonia–The SEVSO Treasure and Pannonia. Pécs 2013, 112–138.

G. Nádorfi: Elozetes jelentés a szabadbattyáni késo római kori épület feltárásáról (Preliminary report on the excavation of the Late Roman building at Szabadbattyán). In: Zs. Visy (ed.): A SEUSOkincs és Pannonia–The SEVSO Treasure and Pannonia. Pécs 2013, 112–138.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

Gy. Nováki: Kataster der prähistorischen Erdburgen Ungarns–Versuch einer umfassenden Datenerfassung zum Schutz des kulturellen, archäologischen und naturräumlichen Erbes. In: A. Krenn- Leeb (Hrsg.): Wirtschaft, Macht und Strategie. Höhensiedlungen und ihre Funktionen in der Ur- und Frühgeschichte. Wien 2006, 125–139.

Gy. Nováki: Kataster der prähistorischen Erdburgen Ungarns–Versuch einer umfassenden Datenerfassung zum Schutz des kulturellen, archäologischen und naturräumlichen Erbes. In: A. Krenn- Leeb (Hrsg.): Wirtschaft, Macht und Strategie. Höhensiedlungen und ihre Funktionen in der Ur- und Frühgeschichte. Wien 2006, 125–139.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

G. R. Owen-Crocker: Dress in Anglo-Saxon England. Manchester 2004.

G. R. Owen-Crocker: Dress in Anglo-Saxon England. Manchester 2004.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

E. Özer: Berufsdarstellungen auf römischen Sarkophagen. Diplomarbeit, Universität Wien. Wien 2009. google.hu#q=özer+berufsdarstellungen

E. Özer: Berufsdarstellungen auf römischen Sarkophagen. Diplomarbeit, Universität Wien. Wien 2009. google.hu#q=özer+berufsdarstellungen)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke: Római textilmuvesség régészeti hagyatéka Pannoniában (Die archäologische Nachlassenschaft des römischen Textilgewerbes in Pannonien). FiRKáK I. Gyor 2007, 185–190.

J. Pásztókai-Szeoke: Római textilmuvesség régészeti hagyatéka Pannoniában (Die archäologische Nachlassenschaft des römischen Textilgewerbes in Pannonien). FiRKáK I. Gyor 2007, 185–190.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke: Lóvakaró vagy szövoszerszám? Római kori fogazott vasszerszámok Pannonia területérol [Striegel oder Webgerät? Römerzeitliche gezähnte Eisengeräte aus Pannonien]. Alba Regia 39 (2010) 251–255.

J. Pásztókai-Szeoke: Lóvakaró vagy szövoszerszám? Római kori fogazott vasszerszámok Pannonia területérol [Striegel oder Webgerät? Römerzeitliche gezähnte Eisengeräte aus Pannonien]. Alba Regia 39 (2010) 251–255.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke: Curry-comb or toothed werft beater? The serrated iron tools from the Roman Pannonia. Archaeological Textiles Newsletter 52 (2011) 3–13.

J. Pásztókai-Szeoke: Curry-comb or toothed werft beater? The serrated iron tools from the Roman Pannonia. Archaeological Textiles Newsletter 52 (2011) 3–13.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke: Vasból készült szövoeszközök és textilmuvesség a 4. századi Dunántúlon (Iron weawing tools and textile production in Transdanubia during the fourth century AD). In: Zs. Petkes (ed.): Hadak útján XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatói XX. Összejövetelének konferenciakötete. Budapest 2012, 15–26.

J. Pásztókai-Szeoke: Vasból készült szövoeszközök és textilmuvesség a 4. századi Dunántúlon (Iron weawing tools and textile production in Transdanubia during the fourth century AD). In: Zs. Petkes (ed.): Hadak útján XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatói XX. Összejövetelének konferenciakötete. Budapest 2012, 15–26.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke: „Amíg az anya fogy, a gyermek hízik. Mi az?” Gondolatok ókori nokkel kapcsolatos társadalmi elvárásokról a scarbantiai borostyánguzsalyok kapcsán [„Während die Mutter abnimmt, nimmt das Kind zu. Was ist das?“ Gedanken über die gesellschaftlichen Erwartungen die Frauen der Antike betreffend in Zusammenhang mit den Spinnrocken aus Bernstein von Scarbantia]. SSz 66 (2012) 5–19.

J. Pásztókai-Szeoke: „Amíg az anya fogy, a gyermek hízik. Mi az?” Gondolatok ókori nokkel kapcsolatos társadalmi elvárásokról a scarbantiai borostyánguzsalyok kapcsán [„Während die Mutter abnimmt, nimmt das Kind zu. Was ist das?“ Gedanken über die gesellschaftlichen Erwartungen die Frauen der Antike betreffend in Zusammenhang mit den Spinnrocken aus Bernstein von Scarbantia]. SSz 66 (2012) 5–19.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke: Technologischer Wandel in der Textilproduktion Pannoniens unter römischem Einfluss. In: M. Tellenbach–R. Schulz–A. Wieczorek (Hrsg.): Die Macht der Toga. Dresscode im römischen Weltreich. Mannheim 2013, 209–214.

J. Pásztókai-Szeoke: Technologischer Wandel in der Textilproduktion Pannoniens unter römischem Einfluss. In: M. Tellenbach–R. Schulz–A. Wieczorek (Hrsg.): Die Macht der Toga. Dresscode im römischen Weltreich. Mannheim 2013, 209–214.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke: Following a clew: From tools to textile production in Roman Pannonia. In: J. Bank-Burgess–C. Nübold (eds): NESA XI. The North European Symposium for Archaeological Textlies XI. 10–13 May 2011 in Esslingen am Neckar. Rahden 2013, 257–262.

J. Pásztókai-Szeoke: Following a clew: From tools to textile production in Roman Pannonia. In: J. Bank-Burgess–C. Nübold (eds): NESA XI. The North European Symposium for Archaeological Textlies XI. 10–13 May 2011 in Esslingen am Neckar. Rahden 2013, 257–262.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke–G. Serlegi: De mit tettek értünk a rómaiak? Textilmuvesség, klíma és a Balaton a Kr. u. 4. századi Dunántúlon [Aber was haben die Römer für uns getan? Textilproduktion, Klima und der Balaton in Transdanubien im 4. Jahrhundert n. Chr.]. Ókor 2013/3, 68–79.

J. Pásztókai-Szeoke–G. Serlegi: De mit tettek értünk a rómaiak? Textilmuvesség, klíma és a Balaton a Kr. u. 4. századi Dunántúlon [Aber was haben die Römer für uns getan? Textilproduktion, Klima und der Balaton in Transdanubien im 4. Jahrhundert n. Chr.]. Ókor 2013/3, 68–79.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

J. Pásztókai-Szeoke–G. Serlegi: De mit tettek értünk a rómaiak? Radikális környezetátalakítás a Dél-Dunántúlon [Aber was haben die Römer für uns getan? Radikale Umweltveränderung in Südtransdanubien]. BBC History 2014/11, 57–61.

J. Pásztókai-Szeoke–G. Serlegi: De mit tettek értünk a rómaiak? Radikális környezetátalakítás a Dél-Dunántúlon [Aber was haben die Römer für uns getan? Radikale Umweltveränderung in Südtransdanubien]. BBC History 2014/11, 57–61.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

Zs. V. Péterfi: A Bátaszék-Kövesd pusztai késo római temeto (Der spätrömische Friedhof von Bátaszék-Kövesd puszta). WMMÉ 18 (1993) 47–168.

Zs. V. Péterfi: A Bátaszék-Kövesd pusztai késo római temeto (Der spätrömische Friedhof von Bátaszék-Kövesd puszta). WMMÉ 18 (1993) 47–168.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

Chr. Petty: Warp Weighted Loom: Than and Now. Anglo-Saxon and Viking Archaeological Evidence and Modern Practitioners. Manuscript, University of Manchester. Manchester 2014. www.escholar.manchester.ac.uk

Chr. Petty: Warp Weighted Loom: Than and Now. Anglo-Saxon and Viking Archaeological Evidence and Modern Practitioners. Manuscript, University of Manchester. Manchester 2014. www.escholar.manchester.ac.uk)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

R. Pirling: Klothos Kunkel. In: T. E. Haevernick–A. von Salden (Hrsg.): Festschrift für Waldemar Haberey. Mainz 1976, 101–109.

R. Pirling: Klothos Kunkel. In: T. E. Haevernick–A. von Salden (Hrsg.): Festschrift für Waldemar Haberey. Mainz 1976, 101–109.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

F. Rómer: Pannónia területén Magyarországon fennmaradt néhány római várnáról [Über die in Ungarn, im Gebiet Pannoniens verbliebenen etlichen römerzeitlichen Castra]. ArchKözl 3 (1862) 36–53.

F. Rómer: Pannónia területén Magyarországon fennmaradt néhány római várnáról [Über die in Ungarn, im Gebiet Pannoniens verbliebenen etlichen römerzeitlichen Castra]. ArchKözl 3 (1862) 36–53.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

K. Sági: Die spätrömische Bevölkerung der Umgeung von Keszthely. ActaArchHung 12 (1960) 187–256.

K. Sági: Die spätrömische Bevölkerung der Umgeung von Keszthely. ActaArchHung 12 (1960) 187–256.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

K. Sági: Római téglasír Balatonberényben és ókeresztény kapcsolatai (Ein Ziegelgrab in Balatonberény und seine altchristlichen Zusammenhänge). SMK 1 (1973) 289–297.

K. Sági: Római téglasír Balatonberényben és ókeresztény kapcsolatai (Ein Ziegelgrab in Balatonberény und seine altchristlichen Zusammenhänge). SMK 1 (1973) 289–297.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

K. Sági: Das römische Gräberfeld von Keszthely-Dobogó. FontArchHung. Budapest 1981.

K. Sági: Das römische Gräberfeld von Keszthely-Dobogó. FontArchHung. Budapest 1981.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

K. Sági: Adatok a fenékpusztai erod történetéhez (Über die Geschichte der Festung in Fenékpuszta). TapolcaVMK 1 (1989) 261–317.

K. Sági: Adatok a fenékpusztai erod történetéhez (Über die Geschichte der Festung in Fenékpuszta). TapolcaVMK 1 (1989) 261–317.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

G. Serlegi: A balatonkeresztúri „vízmérce”. Környezetrégészeti információk a Balaton déli partjának római kori történetéhez (Die „Wasserwaage“ von Balatonkeresztúr. Archäoökologische Informationen zur Geschichte am Südufer des Plattensees in der Römerzeit). FiRKáK I. Gyor 2007, 297–317.

G. Serlegi: A balatonkeresztúri „vízmérce”. Környezetrégészeti információk a Balaton déli partjának római kori történetéhez (Die „Wasserwaage“ von Balatonkeresztúr. Archäoökologische Informationen zur Geschichte am Südufer des Plattensees in der Römerzeit). FiRKáK I. Gyor 2007, 297–317.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

G. Serlegi–T. Marton: Balatonlelle-Kenderföld. In: RégKut 2002. Budapest 2004, 175–176.

G. Serlegi–T. Marton: Balatonlelle-Kenderföld. In: RégKut 2002. Budapest 2004, 175–176.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

U. Steinklauber: Fundmaterial spätantiker Höhensiedlungen in Steiermark und Kärnten. Frauenberg im Vergleich mit Hoischhügel und Duel. Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark 61. Graz 2013.

U. Steinklauber: Fundmaterial spätantiker Höhensiedlungen in Steiermark und Kärnten. Frauenberg im Vergleich mit Hoischhügel und Duel. Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark 61. Graz 2013.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

P. Sümegi–E. Bodor–I. Juhász–Z. Hunyadf alvi–K. Hebrich–S. Molnár–G. Tímár: A Balaton déli partján feltárt régészeti lelohelyek környezettörténeti feldolgozása [Die umweltgeschichtliche Verarbeitung der archäologischen Fundstellen am Südufer des Balaton]. In: K. Belényesi–Sz. Honti–V. Kiss (szerk.): Gördülo ido. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. Kaposvár 2007, 241–253.

P. Sümegi–E. Bodor–I. Juhász–Z. Hunyadf alvi–K. Hebrich–S. Molnár–G. Tímár: A Balaton déli partján feltárt régészeti lelohelyek környezettörténeti feldolgozása [Die umweltgeschichtliche Verarbeitung der archäologischen Fundstellen am Südufer des Balaton]. In: K. Belényesi–Sz. Honti–V. Kiss (szerk.): Gördülo ido. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. Kaposvár 2007, 241–253.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

L. Szolnoky: Az Országos Néprajzi Múzeum guzsalygyujteménye [Die Spinnrockensammlung des Ungarischen Landesmuseums für Völkerkunde]. Budapest 1951.

L. Szolnoky: Az Országos Néprajzi Múzeum guzsalygyujteménye [Die Spinnrockensammlung des Ungarischen Landesmuseums für Völkerkunde]. Budapest 1951.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

L. Szolnoky: A kender, a len és a gyapjú népi feldolgozása [Die traditionelle Verarbeitung des Hanfs, des Flachses und der Wolle]. In: O. Domonkos (Hrsg.): Magyar néprajz. 3: Kézmuvesség. Budapest 1991, 341–368.

L. Szolnoky: A kender, a len és a gyapjú népi feldolgozása [Die traditionelle Verarbeitung des Hanfs, des Flachses und der Wolle]. In: O. Domonkos (Hrsg.): Magyar néprajz. 3: Kézmuvesség. Budapest 1991, 341–368.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

E. Tóth: Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári késo római erodök kutatásának eredményei [Die Ergebnisse der Erforschung der spätrömischen Befestigungen von Alsóhetény und Sárvár]. Dombóvár 2009.

E. Tóth: Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári késo római erodök kutatásának eredményei [Die Ergebnisse der Erforschung der spätrömischen Befestigungen von Alsóhetény und Sárvár]. Dombóvár 2009.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

E. B. Vágó–I. Bóna: Die Gräberfelder von Intercisa. I: Der spätrömische Südwestfriedhof. Budapest 1976.

E. B. Vágó–I. Bóna: Die Gräberfelder von Intercisa. I: Der spätrömische Südwestfriedhof. Budapest 1976.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

T. Vajda: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához [Angaben und Bemerkungen zum Wasserstand des Balaton zwischen dem 3. und 15. Jahrhundert]. Belvedere Meridionale 26/3 (2014. osz) 49–62.

T. Vajda: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához [Angaben und Bemerkungen zum Wasserstand des Balaton zwischen dem 3. und 15. Jahrhundert]. Belvedere Meridionale 26/3 (2014. osz) 49–62.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

Á. Virág: A Balaton múltja és jelene [Vergangenheit und Gegenwart des Balaton]. Eger 1998.

Á. Virág: A Balaton múltja és jelene [Vergangenheit und Gegenwart des Balaton]. Eger 1998.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

Á. Virág: A Sió és a Balaton közös története (1055–2005)–Ein geschichtlicher Überblick über die wechselseitige Beziehung zwischen dem Balaton und dem Fluss Sió (1055–2005). Budapest 2005.

Á. Virág: A Sió és a Balaton közös története (1055–2005)–Ein geschichtlicher Überblick über die wechselseitige Beziehung zwischen dem Balaton und dem Fluss Sió (1055–2005). Budapest 2005.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

Zs. Visy: A késo római vidéki települések szerepe és jelentosége Valeriában (The role and significance of the late Roman rural settlements in Valeria). In: Zs. Visy (ed.): A SEUSO-kincs és Pannonia–The SEVSO treasure and Pannonia. Pécs 2013, 35–48.

Zs. Visy: A késo római vidéki települések szerepe és jelentosége Valeriában (The role and significance of the late Roman rural settlements in Valeria). In: Zs. Visy (ed.): A SEUSO-kincs és Pannonia–The SEVSO treasure and Pannonia. Pécs 2013, 35–48.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

Zs. Visy: Some considerations on the late Roman inner defence of Pannonia. Vortrag am XXIII. Limes-Kongress in Ingolstadt 2015. Im Druck.

Zs. Visy: Some considerations on the late Roman inner defence of Pannonia. Vortrag am XXIII. Limes-Kongress in Ingolstadt 2015. Im Druck.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

P. Walton Rogers: Cloth and Clothing in Early Anglo-Saxon England AD 450–700. CBA Research Report 145. York 2007.

P. Walton Rogers: Cloth and Clothing in Early Anglo-Saxon England AD 450–700. CBA Research Report 145. York 2007.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

G. Zimmer: Römische Berufsdarstellungen. Archäologische Forschungen 12. Berlin 1982.

G. Zimmer: Römische Berufsdarstellungen. Archäologische Forschungen 12. Berlin 1982.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

G. Zimmer: Römische Handwerker. In: ANRW II/12.3. Berlin–New York 1985.

G. Zimmer: Römische Handwerker. In: ANRW II/12.3. Berlin–New York 1985.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation