View More View Less
  • 1 Ungarisches Nationalmuseum, Múzeum krt. 14–16, H-1088 Budapest, Ungarn
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $636.00

Since the 1960’s two approaches mainly based on ethnical and social differences have been applied in the course of the analysis of the 10th–11th century cemeteries of the Carpathian Basin. However, the social classification of certain cemeteries is problematic. The division considered applicable to the entire 10th–11th century settlement area (tribal and clan aristocracy — middle class — commoners) does not stand its ground anymore; the cemeteries known today cannot be interpreted as their direct archaeological projections. Families or larger communities of equal status or the same social group could have been greatly different regarding their appearance, inheritance, wealth, agricultural practices, and thus their archaeological appearance. The division of sites on ethnical grounds is a similar issue. The new approach focuses on the duration of the cemeteries’ usage, and in connection with this, the number of their graves. I illustrate this with a settlement historical image outlined by the review of the find material of the Tisza—Maros—Körös interfluve. I observed 133 sites in this region which were mostly fractional, ranging from a few graves to dozens of burials. Taking all these aspects into consideration, hereunder I only have an opportunity to briefly outline a picture, according to which the cemeteries of this region are arranged in six larger blocks. Their characteristics are partly different from each-other.

  • ADAM 2002

    J. Szentpéteri (Hrsg.): Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa I—II. VAH 13/12. Budapest 2002.

  • Bálint 1991

    Cs. Bálint: Südungarn im 10. Jahrhundert. StudArch 11. Budapest 1991.

  • Bálint 2008

    Cs. Bálint: A történeti genetika és az eredetkérdés(ek) —a közös kutatás szükségessége és lehetoségei [Die historische Genetik und die Urspungsfrage(n) —Notwendigkeit und Möglichkeiten der gemeinsamen Forschung]. MTud 169/10 (2008) 11701187.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bende—Lorinczy—Türk 2013

    L. BendeG. LorinczyA. Türk: Újabb 10. századi sírok a Maros-torkolat Duna—Tisza közti oldaláról. Régészeti adatok egy szaltovói párhuzamú tárgytípus értelmezéséhez és a honfoglalás kori temetkezési szokásokhoz (A unique find with Saltowo analogies in the 10th century material of the Carpathian Basin). In: L. RévészM. Wolf (Hrsg.): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára. Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékérol 3. Szeged 2013, 2568.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bollók 2013

    Á. Bollók: Magángondolatok temeto, település és településtörténet viszonyáról a 10–11. századi Kárpát-medencében (Private thoughts on the relation between cemetery, settlement and settlement history of Carpathian Basin in the 10th–11th centuries). In: Zs. KádárB. LakatosÁ. Zarnóczki (Hrsg.): Archivariorum historicorumque magistra. Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárno 70. születésnapjára. Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 13. Budapest 2013, 2570.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bóna 1984

    I. Bóna: A népvándorláskor és a korai középkor története Magyarországon (Geschichte der Völkerwanderungszeit und des frühen Mittelalters in Ungarn). In: Gy. Székely (Hrsg.): Magyarország története I: Elozmények és magyar történet 1242-ig. Budapest 1984, 265373.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bóna 1986

    I. Bóna: Dáciától Erdoelvéig (Von Dazien bis zur Erdoelve). In: L. MakkaiA. Mócsy (Hrsg.): Erdély története I: A kezdetektol 1606-ig. Budapest 1986, 107234.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csosz—Mende 2014

    A. CsoszB.G. Mende: Beszámoló a Kárpát-medence 7–10. századi népességén végzett archeogenetikai vizsgálatok eredményeirol [Bericht über die Ergebnisse von archäogenetischen Untersuchungen, die an der aus den 7.–10. Jahrhunderten stammenden Population des Karpatenbeckens durchgeführt wurden]. In: B. SudárJ. SzentpéteryZs. PetkesG. LezsákZs. Zsidai (Hrsg.): Magyar ostörténet. Tudomány és hagyományorzés. MTA—BTK MOT kiadványok 1. Budapest 2014, 173177.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dienes 1965

    I. Dienes: A honfoglaló magyarok (Die landnehmenden Ungarn). In: Gy. Nagy (Hrsg.): Orosháza története és néprajza I. Orosháza 1965, 136174.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fehér 1956

    G. Fehér: A Dunántúl lakossága a honfoglalás korában (La population de la Transdanubie à l’époque de la conquête hongrois). ArchÉrt 83 (1956) 2538.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fehér 1957a

    G. Fehér: Beiträge zum Problem des ungarisch—slawischen Zusammenlebens. ActaArchHung 8 (1957) 269318.

  • Fehér 1957b

    G. Fehér: Die landnehmenden Ungarn und ihr Verhältnis zu den Slawen des mittleren Donaubeckens. StSl 3 (1957) 758.

  • Fehér–Éry—Kralovánszky 1962

    G. FehérK. ÉryA. Kralovánszky: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpádkori sírleletei. Leletkataszter (Grabfunde des Mitteldonaubeckens aus dem ungarischen Landnahme-und Früharpadenzeit. Fundkataster). RégTan 2. Budapest 1962.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Györffy 1970

    Gy. Györffy: A honfoglaló magyarok települési rendjérol (Über das Siedlungssystem der landnehmenden Ungarn). ArchÉrt 97 (1970) 191242.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hüse 2003

    L. Hüse: Ibrány-Esbó-halom X—X I.századi népességének paleodemográfiai profilja (Paleodemographical profile of the 10th–11th century population of Ibrány-Esbó-halom). In: Istvánovits 2003, 400412.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hüse—Szathmáry 2002

    L. HüseL. Szathmáry: Hajdú-Bihar megye 10–11. századi népességének demográfiai profilja (Paleodemographical profile of the 10th–11th century population of county Hajdú-Bihar). In: M. Nepper 2002, 407420.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Istvánovits 2003

    E. Istvánovits: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga (Das landnahme- und arpadenzeitliche Nachlassmaterial des Rétköz). Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 4. Nyíregyháza 2003.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Juhász 1993

    I. Juhász: Szarvas környéki temetok 9. századi leletei (Funde aus awarischen Gräberfeldern aus dem 9. Jahrhundert in der Umgebung von Szarvas). In: G. Lorinczy (Hrsg.): Az Alföld a 9. században. Szeged 1993, 137150.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kovács 2013

    L. Kovács: A Kárpát-medence honfoglalás és kora Árpád-kori szállási és falusi temetoi. Kitekintéssel az elozményekre. Vázlat (Die landnahmezeitlichen und früharpadenzeitlichen Gräberfelder von Quartieren und Dörfern mit Hinblick auf die Vorgeschichte. Ein Abriss). In: L. RévészM. Wolf (Hrsg.): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára. Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékérol 3. Szeged 2013, 511604.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kristó 1996

    Gy. Kristó: A honfoglalók megtelepedése a Kárpát-medencében (Die Besiedlung der landnehmenden Ungarn in dem Karpatenbecken). In: L. Veszprémy (Hrsg.): Honfoglaló oseink. Budapest 1996, 207222.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kristó–Makk—Szegfu 1973–74

    Gy. KristóL. MakkL. Szegfu: Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez I—II.(Données á la conaissance des toponymes hongrois “anciens”). AHSzeged 44, 48. Szeged 1973–1974.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kürti 1994

    B. Kürti: Régészeti adatok a Maros-torok vidékének 10–11. századi történetéhez (Archäologische Angaben zur Geschichte der Umgebung der Marosmündung in den 10.–11. Jahrhunderten). In: G. Lorinczy (Hrsg.): A kokortól a középkorig. Szeged 1994, 369386.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Madaras 1993

    L. Madaras: Az alföldi avarság 9. századi továbbélésének lehetoségérol a régészeti források tükrében (Das vermutete Fortleben des Awarentums im 9. Jahrhundert in der Tiefebene im Spiegel der archäologischen Quellen). In: G. Lorinczy (Hrsg.): Az Alföld a 9. században. Szeged 1993, 1132.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Makk 2003

    F. Makk: Turkia egész szállásterülete (The whole dwellings of Turkia). AHSzeged 117 (2003) 324.

  • Makk 2005

    F. Makk: A magyarok földje és a vezéri törzsek szálláshelyei a X. században (Le pays de Hongrois et les quartiers des tribus au Xe siècle). In: T. AlmásiI. DraskóczyÉ. Jancsó (Hrsg.): Studis Professoris –Professor Studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Budapest 2005, 227232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mesterházy 1990

    K. Mesterházy: Bizánci és balkáni eredetu tárgyak a 10–11. századi magyar sírleletekben I. (Gegenstände byzantinischen und balkanischen Ursprungs in den ungarischen Gräberfeldern des 10.–11. Jh. I). FolArch 41 (1990) 87115.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mesterházy 1991

    K. Mesterházy: Bizánci és balkáni eredetu tárgyak a 10–11. századi magyar sírleletekben II. (Gegenstände byzantinischen und balkanischen Ursprungs in den ungarischen Gräberfeldern des 10.–11. Jh. II). FolArch 42 (1991) 145177.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mesterházy 1993

    K. Mesterházy: Régészeti adatok Magyarország 10–11. századi kereskedelméhez (Angaben zum Handel von Ungarn im 10.–11. Jahrhundert). Századok 127/3–4 (1993) 450468.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MRT 6

    I. EcsedyL. KovácsB. MarázI. Torma: Békés megye régészeti topográfiája. IV/1: A szeghalmi járás (Archäologische Topographie des Komitat Békés. IV/1: Kreis Szeghalom). Magyarország régészeti topográfiája 6. Budapest 1982.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MRT 8

    D.B. JankovichJ. MakkayB.M. Szoke: Békés megye régészeti topográfiája. IV/2: A szarvasi járás (Archäologische Topographie des Komitat Békés. IV/2: Kreis Szarvas). Magyarország régészeti topográfiája 8. Budapest 1989.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MRT 10

    D.B. JankovichP. MedgyesiE. NikolinI. SzatmáriI. Torma: Békés megye régészeti topográfiája. IV/3: Békés és Békéscsaba környéke (Archäologische Topographie des Komitat Békés. IV/3: Umgebung von Békés und Békéscsaba). Magyarország régészeti topográfiája 10. Budapest 2008, 598602.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • M. Nepper 2002

    I.M. Nepper: Hajdú-Bihar megye 10–11. századi sírleletei (Die Grabfunden aus dem 10.–11. Jh. im Komitat Hajdú-Bihar). Budapest—Debrecen 2002.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Paszternák 2000

    I. Paszternák: A honfoglalástól a török hódoltság koráig [Von der Landnahme bis zur Zeit der türkischen Eroberung]. In: A. Kis-RáczL. LabádiG. Vörös (Hrsg.): Szentes helyismereti kézikönyve I. Szentes 2000, 6998.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rašev 2008

    R. Rašev: Balgarskata eziceska kultura VII—IX. vek. Sofiâ 2008.

  • Révész 1997

    L. Révész: Honfoglalás kori noi sír Békéscsaba-Erzsébethelyen (Ein landnahmezeitliches Frauengrab in Békéscsaba-Erzsébethely). MFMÉ–StudArch 3 (1997) 169195.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Révész 2014

    L. Révész: A Kárpát-medence 10–11. századi temetoinek kutatása napjainkban. Módszertani áttekintés [Erforschung der Gräberfelder aus den 10. und 11. Jahrhunderten im Karpatenbecken in unseren Tagen. Eine methodische Übersicht]. In: B. SudárJ. SzentpéteryZs. PetkesG. LezsákZs. Zsidai (Hrsg.): Magyar ostörténet. Tudomány és hagyományorzés. MTA—BTK MOT kiadványok 1. Budapest 2014, 63135.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ricz 1993

    P. Ricz: Adatok az észak-bácskai avar temetok felhagyásának idorendi kérdéséhez (Angaben zur chronologischen Frage der Auflassung der awarischen Gräberfelder der Nordbatschka). In: G. Lorinczy (Hrsg.): Az Alföld a 9. században. Szeged 1993, 171186.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schwarz 1975

    K. Schwarz: Der frühmittelalterliche Landesausbau in Nordost-Bayern archäologisch gesehen. In: Ausgrabungen in Deutschland. Gefördert von der deutschen Forschungsgemeinschaft 1950–1975. 2: Römische Kaiserzeit im freien Germanien. Frühmittelalter I. Mainz 1975, 338409.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schwarz 1984

    K. Schwarz: Frühmittelalterlicher Landesausbau im östlichen Franken zwischen Steigerwald, Frankenwald und Oberpfalzer Wald. RGZM Monographien 5. Mainz 1984.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szalontai 1987–1989

    Cs. Szalontai: Megjegyzések az Alföld I X. századi történetéhez. II: Szarvas-Kákapuszta késo avar temetoje (Zametki po istorii Vengerskoj nizmennosti v IX veke. II: Avarskij mogil’nik Sarvaš-Kakapusta-Kettëšhalom –Anmerkungen zur Geschichte der Tiefebene im 9. Jahrhundert. II: Das awarische Gräberfeld von Szarvas-Kákapuszta-Kettoshalom). JAMÉ 31–32 (1987–1989) [1992] 309347.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szalontai 1996

    Cs. Szalontai: Az Alföld a 9. században (Die Große Ungarische Tiefebene im 9. Jahrhundert). In: Gy. PálfiGy. L. FarkasE. Molnár (Hrsg.): Honfoglaló magyarság, Árpád-kori magyarság. Antropológia –régészet –történelem. Szeged 1996, 2341.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szoke 1980

    B.M. Szoke: Zur awarenzeitlichen Siedlungsgeschichte des Körös-Gebietes in Südost-Ungarn. ActaArchHung 32 (1980) 181203.

  • Szoke 1993

    B.M. Szoke: A 9. századi Nagyalföld lakoßságáról (Die Bevölkerung der Großen Ungarischen Tiefebene im 9. Jahrhundert). In: G. Lorinczy (Hrsg.): Az Alföld a 9. században. Szeged 1993, 3343.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szoke 1998

    B.M. Szoke: A korai középkor hagyatéka a Dunántúlon (Denkmäler des frühen Mittelalters in Transdanubien). ArsHung 1998/2, 257319.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation