In the past two decades, the number of archaeological explorations significantly increased in the densely built-up 11th district of Budapest, the area called Lágymányos. The recent excavations not once of large extent reveal a much more detailed picture of the Roman city structure and topography of the area that belongs to the vicinity of Aquincum, south of the Gellérthegy.
Considering the information obtained from previous smaller scale excavations (i.e. Kende Str. 8–10, Gellért Square) and the more recent excavations of a larger extent (Skála Department Store, Bercsényi Rd.) we may come to the conclusion that the area south of Gellérthegy called Lagymányos today was occupied by an indigenous Celtic vicus of the early imperial period. The composition of the findings of the different sites was almost identical. There was a strong indigenous (Celtic) component along with products of “provincial” ceramic production of the 1st and the 2nd century AD. The amount of imported ware found was insignificant in all sites. Excavated building structures (pit-houses, storage pits, ceramic kilns, industrial workshops) show the characteristics of a village-like settlement. According to Samian ware finds the settlement evolved in the Claudian era, flourished under the Flavians, slowly depopulated in the 2nd century, and was abandoned by its last inhabitants in the Severan era at the latest. Part of its population likely moved to this area from the native settlement of Tabán ceased under Tiberius.
The slow dissolution of the settlement refers to its inhabitants leaving the area because of economical reasons. The municipium of Aquincum starting to flourish in the mid 2nd century offering a better living for the inhabitants. The antique name of the vicus is not known. In terms of topography, the vicus of Lágymányos evolved in a favourable position. The southern slopes of Gellérthegy were a safe place to settle at, besides there were excellent quality clay sources along the Danube. A wide valley leads in the direction of today’s Budaörs through which trade and transportation could easily be carried out.
In the last one and a half decades several significant indigenous vici were excavated in the area of Budapest (BudaörsKamaraerdei-dűlő, Biatorbágy-Kukorica-dűlő, Páty-Malom-dűlő). The distance of these vici from one another is approximately equally about 6 kms. A group of sites (Kelenhegyi Rd. 27, Mányoki Str. 16, and the southern slopes of Gellérthegy) are linked to cemeteries instead of settlements. The majority of names on the epitaphs and the clothing and jewelry depicted on the steles dating back to the period between the last third of the 1st and the beginning of the 2nd century refer to the native Celtic population (one exception being Valerius Crescens who probably passed away as a veteranus). The vessels unearthed at Mányoki u. 16. referring to a cremation burial can also easily be fitted into the series of cemeteries of the early imperial age. Accordingly, a cemetery that belonged to the above vicus lied on the southern, south-western slopes of the Gellérthegy.
In conclusion, it is ascertainable, that after cross-checking data from the sporadic, mosaic-like excavation sites of Lágymányos, we localized an unknown (or interpreted otherwise previously) early Roman (1st–2nd century AD) indigenous vicus south of the Gellérthegy. The approximate extent of the vicus’ cemetery and several burials and steles are also known implying this being a complex settlement, not a potter’s workshop or a temporary settlement as it was previously believed.
A. Alföldi: Az eraviszkuszok Buda földjén [Die Eravisker auf dem Gebiet von Buda]. In: F. Tompa–A. Alföldi–L. Nagy: Budapest története. 1.: Budapest az ókorban 1. Budapest 1942, 137–171.
V. Bertalan: A belvárosi plébániatemplom mellett folytatott ásatások 1944 nyarán (Excavations at the Roman camp of Pest in summer 1944). BudRég 14 (1945) 469–490.
J. Beszédes: Újabb kora császárkori teleprészlet Lágymányoson–Part of a new Imperial period settlement at Lágymányos. AqFüz 16 (2010) 113–118.
J. Beszédes: Újabb feltárások a Március 15. téri késő római erőd területén–New excavations in the territory of the late Roman fort on Március 15 Square. AqFüz 21 (2015) 108–118.
J. Beszédes–L. A. Horváth: Őskori és római kori lelőhelyek a Budai Skála bontása során–Prehistoric and Roman period sites uncovered during the demolition of the Budai Skála department store. AqFüz 14 (2008) 141–157.
J. Beszédes–Gy. Terei: Újabb topográfiai adatok a Szent Gellért tér őskori, római és középkori beépítettségéhez–Recent topographic data on prehistoric, Roman and medieval settlements in Szent Gellért Square. AqFüz 9 (2003) 131–145.
É. Bónis: Die spätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. ArchHung 47. Budapest 1969.
R. Fröhlich: Aquincumnak római feliratai [Römische Inschriften von Aquincum]. BudRég 4 (1892) 125–156.
S. Garády: Jelentés az 1936–1942. évben végzett ásatásokról (Kurzer Bericht über die in den Jahren 1936–1942 von A. Garády ausgeführten Ausgrabungen). BudRég 13 (1943) 403–415.
Ö. Gohl: A budapesti eraviscus éremlelet [Der eraviskische Münzenfund von Budapest]. NK 1 (1902) 17–45.
P. Kovács: Vicus és castellum kapcsolata az alsó-pannoniai limes mentén [Beziehung zwischen icus und Kastellum entlang des Limes von Pannonia Inferior]. Studia classica. Series historica. Piliscsaba 1999.
B. Kuzsinszky: Az aquincumi múzeum kőemlékeinek negyedik sorozata [Die Steindenkmäler des Aquincum-Museums, Reihe 4]. BudRég 9 (1906) 33–72.
B. Lőrincz: Onomasticon provinciarum Europae Latinarum. I.: Aba–Bysanus. Ed. nova, ed.: Á. Szabó. Budapest 2005.
F. Harl–O. Harl: http://lupa.at (Bilddatenbank zu antiken Steindenkmälern)
B. Maráz: Budapest-Gellérthegy és környékének késő La Tène-kori településtörténete. 2: A gellérthegyi kelta oppidum és a romanizált őslakosság települései a Gellérthegy körüli síkságon (Siedlungsgeschichte von Budapest-Gellérthegy und Umgebung in der späten Latènezeit. 2: Das keltische Oppidum auf dem Gellértberg und die Siedlungen der romanisierten Urbewohner auf der Ebene um den Gellértberg). BudRég 40 (2006 [2007]) 31–44.
B. Maráz–A. Papp: Régészeti kutatások a Rác fürdő és a tabáni késő La Tène-kori fazekastelep területén (Archaeological investigations on the territories of Rácz bath and the late La Tène period pottery workshop of Tabán). Régészeti kutatások Magyarországon 2005–Archaeological Investigations in Hungary 2005. Ed.: J. Kisfaludi. Budapest 2006, 109–124.
W. Meid: Keltische Personennamen in Pannonien. Archaeolingua SerMinor 20. Budapest 2005.
M. Miklósity Szőke: Biatorbágy, Kukorica-dűlő. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2008–Archaeological Investigations in Hungary 2008. Ed.: J. Kisfaludi. Budapest 2009, 152–153.
A. Mócsy: Das Problem der militärischen Territorien im Donauraum. ActaAntHung 20 (1972) 133–168.
A. Mócsy: Pannonia and Upper Moesia. The provinces of the Roman Empire. London–Boston 1974.
Zs. Mráv: Castellum contra Tautantum. Zur Identifizierung einer spätrömischen Festung. In: Bölcske. Inschriften und Funde. Hrsg.: Á. Szabó, E. Tóth. Libelli archaeologici SerN 2. Budapest 2003, 329–376.
Zs. Mráv–K. Ottományi: A Pag(us) Herc(ulius) és vicusainak Terra Mater-oltára Budaörsről [An altar dedicated to Terra Mater by the Pagus Herculius and its vici from Budaörs]. SpecN 19 (2005) 71–118.
L. Nagy: Tabán a régészeti ásatások világában. Előzetes jelentés az 1934–35. évi ásatásokról [Tabán in der Welt der archäologischen Ausgrabungen. Vorläufiger Bericht über die Ausgrabungen von 1934–1935]. TBM 4 (1936) 18–29.
L. Nagy: Az Eskü-téri római erőd, Pest város őse [Die römische Festung vom Eskü-Platz, Vorgängerin der Stadt Pest]. Bp. Szfv. várostörténeti monográfiái 17. Budapest 1946.
T. Nagy: Kőfaragás és kőszobrászat Aquincumban (Taille de pierre et sculpture à Aquincum). BudRég 22 (1971) 103–160.
T. Nagy: Budapest története az őskortól a honfoglalásig [Die Geschichte von Budapest von der Urzeit bis zur Landnahme]. In: Budapest története. 1.: Az őskortól az Árpád-kor végéig. Hrsg.: L. Gerevich. Budapest 1973, 39–216.
T. Nagy: Pannonische Glanztonware. In: O. Láng–A. Nagy–P. Vámos: Aquincum Macellum. Researches in the area of the macellum in the Aquincum Civil Town (1882–1965). Applying new methods for old excavation materials. Aquincum nostrum I/9. Budapest 2014.
A. Nagy–J. Beszédes: Kora császárkori edény bennszülött fazekas nevével Lágymányosról [Ein frühkaiserzeitliches Gefäß mit dem Namensstempel eines keltischen Töpfers von Lágymányos (Budapest XI.)]. In: Ex officina… Studia in honorem Dénes Gabler. Hrsg.: Sz. Bíró. Győr 2009, 389–401.
K. Ottományi: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei (Die neuen Forschungsergebnisse der römischen Siedlung von Páty). StComit 30 (2007) 7–238.
K. Ottományi (Hrsg.): Római vicus Budaörsön. Régészeti tanulmányok 1. Budapest 2012.
K. Ottományi: Újabb római vicusok Aquincum territoriumán [Neue römische Vici auf dem Territorium von Aquincum]. DissArch 3/2 (2014) 97–142.
K. Ottományi (Hrsg.): A budaörsi római vicus temetője [Das Gräberfeld des römischen Vicus von Budaörs]. Római vicus Budaörsön. Régészeti tanulmányok 2. Budapest 2016.
M. Pécsi (Hrsg.): Budapest természeti képe [Die naturräumliche Lage von Budapest]. Budapest 1958.
M. Pető: Kora császárkori fazekastelep a Gellérthegy déli oldalán (Frühkaiserzeitliche Töpfersied-lung am südlichen Hang des Gellérthegy). ArchÉrt 103 (1976) 86–95.
M. Pető: Neuere topographische und archäologische Angaben zum Leben der Siedlung GellérthegyTabán und Umgebung in der frühen Kaiserzeit. ActaArchHung 31 (1979) 271–285.
K. Póczy: A Gellérthegy-Tabáni eraviszkusz telep topográfiájához (Contribution à la topographie de la station Eravisque de Gellérthegy-Tabán). ArchÉrt 86 (1959) 63–39.
L. Reményi–L. Horváth: Régészeti lelőhelyek a 4. számú metróvonal lágymányosi állomásain (Bp. XI., Móricz Zs. körtér–Bocskai u.–Elek u.)–Archaeological excavations at Lágymányos stations for underground line 4 (Budapest XI, Móricz Zsigmond Circus station, Bocskai Road, Etele Square). AqFüz 13 (2007) 187–195.
E. Szabó: Lágymányos fejlődésének térképi ábrázolása [Kartographische Darstellung der Entwick-lung von Lágymányos]. ELTE TTK, Földtudományi alapszak, Térképész és Geoinformatikus Szakirány, szakdolgozat. Budapest 2018. http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/2018-bsc/szabo_eniko.pdf
A. Schober: Die römischen Grabsteine von Noricum und Pannonien. SÖAI 10. Wien 1923.
P. Kovács–Á. Szabó (cur.): Tituli Aquincenses I–III. Budapest 2009–2011.
M. Torbágyi: Die Münzprägung der Eravisker. ActaArchHung 36 (1984) 161–196.
M. Torbágyi: Neue Beiträge zur eraviskischen Münzprägung. In: Pannonia provincialia et ar chaeologica. Evgenio Fitz octogenario dedicata. Hrsg.: Á. Szabó, E. Tóth. Libelli archaeologici SerN 1. Budapest 2003, 47–56.
E. Tóth: Megjegyzések Pannonia provincia kialakulásának kérdéséhez (Bemerkungen zur Entste-hung der Provinz Pannonien). ArchÉrt 108 (1981) 13–33.
E. Tóth–G. Vékony: Beiträge zu Pannoniens Geschichte im Zeitalter des Vespasianus. ActaArchHung 22 (1970) 133–161.
Zs. Visy: The Ripa Pannonica in Hungary. Budapest 2003.