Dozens of Roman tile kilns have come to light in Pannonia during the last one hundred years. This paper summarizes the published tile manufacturing workshops of Pannonia in present-day Hungary, Austria, Slovenia, Croatia, and Serbia. In the first part it gives a short general overview of the structure of a workshop, discusses the problems of defining tile kilns, describes the parts of the kilns themselves and outlines the systems of classifications. The second part gives a description and catalogue of the Pannonian tile kilns.
Allemann, M. 2014: Die spätantiken Ziegelbrennöfen in der Flur Liebrüti (Kaiseraugst AG) und ihr Bezug zur Legio I Martia. Jahresberichte aus Augst un Kaiseraugst 35, 157‒240.
BalázsP–Hable, T. 2007: Cölöpszerkezetes építmények a Bécsi úti fazekasműhely közelében (Budapestker., III., San Marco utca 48‒50., Hrsz.: 17321) ‒ Post-constructions near the pottery workshop on Bécsi Road (Budapest III, 48‒50 San Marco Street). AqFüz 13, 57‒66.
Bende, Cs. 1976: A Bécsi úti római kori kemence szerkezete (The structure of the Roman furnace at Bécsi Road). BudRég 24, 171‒175.
Berger, L. 1969: Ein römischer Ziegelbrennofen bei Kaiseraugst. Ausgrabungen in Augst 3. Basel.
Bónis, É. 1975: A brigetioi katonaváros fazekas telepei (Die Töpfereien der Militärstadt von Brigetio). FolArch 26, 71‒91.
Bónis, É. 1976: Edényraktár a brigetioi katonaváros fazekastelepén (Gefäβdepot im Töpferviertel der Militärstadt von Brigetio). FolArch 27, 73‒88.
Bónis, É. 1977: Das Töpferviertel am Kurucdomb von Brigetio. FolArch 28, 105‒142.
Bónis, É. 1979: Das Töpferviertel „Gerhát“ von Brigetio. FolArch 30, 99‒155.
Bónis, É. 1981: A pannóniai rómaikori fazekaskemencék (Roman pottery kilns in Pannonia). In: Iparrégészeti kutatások Magyarországon. Égetőkemencék régészeti és interdiszciplináris kutatása. Sopron, 1980. VII. 28‒30. Ed.: J. Gömöri. Veszprém, 11‒18.
Brandl, U.–Federhofer, E. 2010: Ton + Technik. Römische Ziegel. Mit Beiträgen von J. Dolata, M. Kemkes und P. Schlemper. Schriften des Limesmuseum Aalen 61. Esslingen am Neckar.
Buocz, T. 1960: Uraiujfalu. RégFüz 13, 55.
Černač-Ratković, S. 2009: Roman pottery kilns in modern Serbia. Peuce S.N. 7, 311‒322.
Cuomo di Caprio, N. 1978-1979: Updraught pottery kilns and tile kilns in Italy in pre-Roman and Roman times. APA 9‒10, 23‒31.
Cuomo di Caprio, N. 1979: Pottery- and tile-kilns in South Italy and Sicily. In: Roman Brick and Tile. Studies in Manufacture, Distribution and Use in the Western Empire. Ed.: A. McWhirr. BAR IntSer 68. Oxford, 73‒96.
Derdák, F.–Kiss, G.–Tóth, E. 1985a: Balogunyom. ArchÉrt 112, 275.
Derdák, F.–Kiss, G.–Tóth, E. 1985b: Balogunyom. Rég Füz 38, 34.
Dimitrijević, D. 1967: Progar, so Zemun, lokalitet „Progarski vinogradi“ – rimsko nalazište sa ostacima ciglane Classis Flaviae Pannonicae (Progar by Zemum, site “Progarski vinogradi” – the remains of the tile manufacturing workshop of the Classis Flavia Pannonica). AP 9, 94‒99.
Duhamel, P. 1978-1979: Morphologie et évolution des fours céramiques en Europe occidentale – Protohistoire, monde celtique et Gaule romaine. APA 9‒10, 49‒76.
Facsády, A. 1997: Ipari emlékek az aquincumi katonaváros délnyugati részén. Bp. II. ker., Bécsi út 12.–Ürömi út 11. – Industrial monuments in the southwestern section of the Military town. Budapest District II, 12 Bécsi Street–11 Ürömi Street. AqFüz 3, 14–17.
Facsády, A.–Kárpáti, Z. 2005: Budapest, II. ker., Ürömi utca 4–6. Hrsz.: 14952 – Budapest, District II, 4–6. Ürömi Street. AqFüz 11, 212–213.
Farkas, I.G. 2013: Roman stamped tiles from Dunaszekcső. ActaArchHung 53, 101–132.
Federhofer, E. 2007: Der Ziegelbrennofen von Essenbach, Lkr. Landshut und römische Ziegelöfen in Raetien und Noricum. Untersuchungen zu Befunden und Funden, zum Produktionsablauf und zur Typologie. Passauer Univerzitätsschriften zur Archäologie 11. Passau.
Filipović, S. 2004: Colonia Aelia Mursa. In: The Autonomous Towns of Noricum and Pannonia. Eds.: M. Šašel Kos–P. Scherrer. Situla 42. Ljubljana, 157–168.
Gabler, D. 1973: Der römische Gutshof von Fertőrákos-Golgota. ActaArchHung 25, 139–176.
Gabler, D. 1993–1994: A Balatontól északra lévő terület római kori településtörténetének néhány kérdése (Einige Fragen über die Geschichte der römischen Siedlungen auf dem Territorium nördlich vom Balaton). VMMK 19–20, 149–155.
Gábor, O. 2019: Dunaszekcső, 19. lelőhely (Halena) (KÖH 32036). In: Régészeti Kutatások Magyarországon 2012 (Archaeological Investigations in Hungary 2012). Eds.: J. Kvassay–A. Kreiter. Budapest, 40.
Gömöri, J. 1981: Római út és téglaégető kemence Fertőrákoson (Roman road and tile kiln in Fertőrákos). SSz 35, 59–67.
Gömöri, J. 1984: Scarbantia fazekastelepe és a város melletti római kori téglaégető kemencék (Potters’ settlement in Scarbantia and the Roman brick kilns nearby). In: Gömöri, J. (Ed.), Iparrégészeti és archaeometriai kutatások Magyarországon, Veszprém, 1982. Aug. 9–11. Ed.: J. Gömöri. Veszprém, 111–135.
Harl, O. 1976: Wien – 17 Steinergasse. FÖ 15, 294.
Henning, J. 1977: Entwicklungstendenzen der Keramikproduktion an der mittleren und unteren Donau im 1. Jahrtausend unserer Zeitrechnung. ZfA 11, 181–206.
Horvat, J.–Vičič, A. D. 2010: Arheološka najdišča Ptuja. Rabelčja vas (Archaeological Sites of Ptuj. Rabelčja vas). With the contribution of M. Tomanič Jevremov, M.L. Tušek. Ljubljana.
Iskra-Janošić, I. 2004: Colonia Aurelia Cibalae. Entwicklung der Stadt. In: The Autonomous Towns of Noricum and Pannonia. Eds.: M. Šašel Kos–P. Scherrer. Situla 42. Ljubljana, 169–196.
Jeremić, M. 2000: Brick kilns in Sirmium. Starinar 50, 131–153.
Kelemen, M. 1981: Funde und Grabungen in Tokod. In: Die spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod. Hrsg.: A. Mócsy. Budapest, 13–36.
Kelemen, M. H. 1994–1995: A legio I Adiutrix téglavetője Dömösön (Die Ziegelei der Legio I. Adiutrix in Dömös). ArchÉrt 121–122, 97–114.
Kelemen, M. H. 2003: Solva castellum. In: The Roman Army in Pannonia. An Archaeological Guide of the Ripa Pannonica. Ed.: Zs. Visy. Pécs, 86–87.
Kelemen, M. H. 2011: Késő római téglaégető kemence Esztergomból (Ein spätrömischer Ziegelbrennofen aus Esztergom). ArchÉrt 136, 135–163.
Kovács, P. 2005: A new imperial epithet of the cohors VII Breucorum. ActaArchHung 56, 245–249.
Kuzsinszky, B. 1920: A Balaton környékének archaeológiája. Lelőhelyek és leletek [The Archaeology of the Balaton Region. Archaeological Sites and Finds]. Budapest.
Kuzsinszky, B. 1932: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban (Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum bei Budapest). BudRég 11, 5–423.
Lazar, I.–Perko, V. V.–Zupančič, N.–Mušič, B.–Djurić, B.–Josipovič, D.–Šemrov, A.–Erič, M. 2006: Ilovica pri Vranskem. Ljubljana.
Le Ny, F. 1988: Les Fours de tuiliers gallo-romains. Méthodologie. Étude technologique, typologique et statistique. Chronologie. Documents d'Archéologie Française 12. Paris.
Lőrincz, B. 1975: Zur Erbauung des Legionslagers von Brigetio. ActaArchHung 27, 343–352.
Lőrincz, B. 1981a: Téglaégető kemencék Pannoniában (Brick-kilns in Pannonia). In: Iparrégészeti kutatások Magyarországon. Égetőkemencék régészeti és interdiszciplináris kutatása. Sopron, 1980. VII. 28–30. Ed.: J. Gömöri. Veszprém, 77–93.
Lőrincz, B. 1981b: Gestempelte Ziegel aus Tokod. In: Die spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod. Hrsg.: A. Mócsy. Budapest, 121–144.
Lőrincz, B. 2001: Die römischen Hilfstruppen in Pannonien während der Prinzipatszeit. I.: Die Inschriften. Wien.
Matijašić, R. 1986: Lateres Siscienses (ad CIL III 11378–11386). VAMZ 19, 203–215.
McWhirr, A. 1979: Roman tile-kilns in Britain. In: Roman Brick and Tile. Studies in Manufacture, Distribution and Use in the Western Empire. Ed.: A. McWhirr. BAR IntSer 68. Oxford, 97–190.
Mladoniczki, R. 2012: Római téglaégető kemencék Kőszegfalváról (Römische Ziegelbrennofen aus Kőszegfalva). Savaria 35, 151–167.
Mosser, M. 2013: Zwei römische Ziegelöfen in Wien 17, Steinergasse 16/Geblergasse 47. Fundort Wien 16, 144–161.
Mosser, M. 2014: Zwei Ziegelöfen der legio XIIII gemina martia victrix in den Legionsziegeleien von Vindobona. Forum Archaeologiae – Zeitschrift für klassische Archäologie 70, 1–2.
Mosser, M. 2015: Die Legionsziegelei von Vindobona im 17. Winer Gemeindebezirk. Mit Beiträgen von Kristina Adler-Wölfl. Fundort Wien 18, 50–93.
Mosser, M. 2018: Neues zur römischen Legionsziegelei in Hernals – Die Grabung Wien 17, Steinergasse 17. Fundort Wien 21, 166–181.
Müller, R.–Szatlóczki, G.–Haász, G.–Petánovics, K. 2002: Szentgyörgyvár története [The History of Szentgyörgyvár]. Zalai kismonográfiák 7. Zalaegerszeg.
Nagy, L. 1942: Budapest az ókorban [History of Budapest in the Antiquity] II. Budapest története I.2. Budapest.
Neumann, A. 1968: In: Forschungen in Vindobona 1948 bis 1967. II.: Zivilstadt und Landbezirk. RLÖ 24. Wien.
Nolla, J. M.–Canes, J. M.–Rocas, X. 1982: Un forn romà de terrissa a Llaffranc (Palafrugell, Baix Empordà). Excavacions de 1980–1981. Ampurias 44, 147–183.
Palágyi, S. 1993–1994: Római kori téglaégető kemencék Veszprém megyében (Römische Ziegelöfen im Komitat Veszprém). VMMK 19–20, 215–228.
Palágyi, S. 2004: Veszprém megyei leletmentések publikálatlan római kori kemencéi (Unpublished Roman period kilns from Veszprém County find rescues). VMMK 23, 49–72.
Parragi, Gy. 1971: Koracsászárkori fazekasműhely Óbudán (A potter’s workshop at Óbuda from the early-imperial period). ArchÉrt 98, 60–79.
Parragi, Gy. 1976: A Bécsi úti ásatások újabb eredményei (The results of the recent excavations at Bécsi Road). BudRég 24, 163–169.
Parragi, Gy. 1981: Az aquincumi katonaváros kerámia- és téglaégető műhelye (The ceramics and brick making workshop of the garrison town in Aquincum). In: Iparrégészeti kutatások Magyarországon. Égetőkemencék régészeti és interdiszciplináris kutatása. Sopron, 1980. VII. 28–30. Ed.: J. Gömöri. Veszprém, 95–97.
Paulovics, I. 1934: Újabb kutatás a brigetiói (szőnyi) római táborban és annak környékén (New research in the legionary fortress of Brigetio (Szőny) and in its vicinity). ArchÉrt 47, 134–140.
Paulovics, I. 1938: Il limes Romano in Ungheria. Il limes Romano IV. Quaderni dell'Impero. Roma.
Pető, M. 1984: Bécsi út 120 (No. 120. Bécsi Road). BudRég 25, 462.
Petru, P. 1976: Die römerzeitliche keramische Produktion in Jugoslawien. AV 27, 224–231.
Petru, P.–Knez, T.–Uršić, A. 1966: Poročilo o raziskovanjih suburbanih predelov Neviodunuma v letih 1960–1963 (Erster Bericht über die Ausgrabungen in Drnovo bei Krško). AV 17, 469–502.
Ployer, R. 2015: Das Hinterland von Carnuntum als Wirtschaftsregion in der römischen Kaiserzeit. In: Die Leitha – Facetten einer Landschaft. Archäologie Österreichs Spezial 3. Hrsg.: M. Doneus–M. Griebl. Wien, 211–224.
Rhé, Gy. 1906: Ős- és ókori nyomok Veszprém körül. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei 1 (Traces of Prehistory and Antiquity around Veszprém. Results of the Scientific Exploration of the Balaton 1). Budapest.
Romwalter, A. 1937: Sopronban lelt ókori salakok és téglák (In der Gemarkung Sopron’s (Ödenburg’s) aufgefundene Schlacken und Ziegel aus der Altertum). SSz 1, 224–228.
Šašel-Kos, M. 2014: Poetovio before the Marcomannic Wars: from legionary camp to Colonia Ulpia. In: Trajan und seine Städte. Colloquium Cluj-Napoca, 29. September – 2. Oktober 2013. Hrsg.: I. Piso–R. Varga. Cluj-Napoca, 139–165.
Stojanović, S. 2013: О дaтовању опека са печатом Classis Flaviae Pannonicae са локалитета Прогарски виногради (On dating the tiles stamped Classis Flaviae Pannonicae from Progarski vinogradi). Гласник Српског археолошког друштва (Journal of Serbian Archaeological Society) 29, 249–260.
Šubic, Z. 1968: Kompleks rimskih opekarskih peči v Ptuju (Le complexe des fours à briques romains de Ptuj). AV 19, 455–472.
Számadó, E. 1997: Brigetio kutatástörténete (Research history of Brigetio). KEMMK 5, (1992) [1997] 149–174.
Szentléleky, T. 1968a: Szombathely, Ecke Bolyai u. und Engels u. ArchÉrt 96, 257.
Szentléleky, T. 1968b: Szombathely, Bolyai u. és Engels u. sarka. RégFüz 22, 34.
Thomas, E. 1964: Römische Villen in Pannonien. Beiträge zur pannonischen Siedlungsgeschichte. Budapest.
Tóth, E. 2011: Lapidarium Savariense – Savaria római feliratos kőemlékei. Savaria 34/2. Szombathely.
Tremoleda i Trilla, J. 2000: Industria y artesanado cerámico de época romana en el nordeste de Cataluña (Época augústea y altoimperial). BAR IntSer 835. Oxford.
Tremoleda, J.–Simon, J.–Castanyer, P.–Ferrer, A.–Clé, A.–Matés, J. 2017: Roman tegulae and imbrices manufacturing workshop. Workshop sobre creación de tégulas e ímbrices romanas. In: Playing with the Time. Experimental Archaeology and the Study of the Past. Eds.: R. Alonso–J. Baena–D. Canales. Madrid, 313–320.
Vámos, P. 2014: Az aquincumi katonaváros fazekasipara [Pottery Industry of the Aquincum Military Town]. [Manuscript. ELTE, PhD Thesis.] Budapest.
Vikić-Belančić, B. 1970: Beitrag zur Problematik der keramischen Werkstätten in Südpannonien in der römischen Kaiserzeit. ArchIug 11, 29–44.
Zsidi, P. 1984: Újabb kemencék az Aquincum-gázgyári fazekastelepről (Neue Öfen aus der Keramikwerkstatt von Aquincum-Gasfabrik). BudRég 25, 367–391.