View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, H-1088, Budapest, Múzeum krt. 6–8.
Restricted access

Abstract

Wall calendars had become an important part of regal representation by the end of the 17th century. The French monarchs, German ecclesiastic and secular prince-electors, and councils of imperial cities ordered wall calendars, mainly from famous Augsburg engravers, decorated with important events and successes of the previous year. The three wall calendars of Leopold I that have survived in the Berlin leaflet collection are impressive representations of the important period shifts in Leopold I's regal representation. The first calendar was made for the year 1661. The print shows the imperial predecessors of Leopold I, stressing his legitimacy by demonstrating how important emperors of the Holy Roman Empire came from the house of Habsburg. The wall calendar is an organic part of the peculiar propaganda campaign that emerged in connection with the 1658 election of Leopold I as emperor and in which the prince-electors emphasised their political predominance within the Holy Roman Empire. The second calendar sheet was made for the year 1686, calling attention to the great successes achieved in the anti-Turk war during 1685, putting the emperor's person in the centre. The emperor occurs in the characteristic accessories of the court as a victorious Roman war-lord and emperor. Although the victories of Venice over the Turks were also recorded on the print, Leopold is represented as the victor of the holy was against the Turks, suggesting the divine origin of the victories. The third sheet is a summary of Emperor Leopold's reign, as it was made for the year following his death, 1706. In this print of 50 small emblems, Emperor Leopold figures against Louis XIV as “the other sun” in Europe's sky. This propaganda publication, made probably with the Jesuits' cooperation, represents the Habsburg Empire as the most important European power, the victor in the Habsburg–French conflict that spanned the time of Leopold's reign. The Augsburg-made print attests not only to the state-theoretical erudition and high-quality political learning of its makers but also to their profound knowledge of the natural sciences and their receptivity to scientific innovations.

  • 1. A tanulmány enyhén átdolgozott, új irodalommal bővített változata annak a cikknek, amely Péter Katalin 70. születésnapjára készült köszöntésként, és amely – illusztrációk nélkül – csak CD-n jelent meg a Történelmi Szemle ünnepi számának (XLIX. 2007/2. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter) mellékleteként. Péter Katalin több tanulmányában foglalkozott a kora újkori propaganda eszköztárával, a véleménybefolyásolás sokféle lehetőségével. Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. A Siralmas panasz keletkezéstörténete. Budapest 1973; Péter Katalin: Köznemesi publicisztika, köznemesi politika a 17. század derekán. Az országgyűlési pasquillus. Történelmi Szemle XXII. 1979, 200–224., valamint In: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Budapest 1995, 152–181; Péter Katalin: Buda ostroma, 1686. Budapest 1986; Péter Katalin: Zrínyi angol rajongói. In: Angol életrajz Zrínyi Miklósról. (Zrínyi Könyvtár, 2.) Budapest 1987, 2763.

  • 2. Berlin, Staatsbibliothek zu Berlin – Preussischer Kulturbesitz, Handschriftenabteilung. Berlini kutatásaimat a Klebelsberg Kunó-ösztöndíj és az OTKA F 046270 számú Ifjúsági OTKA pályázat tette lehetővé. Ezúton is köszönöm.

  • 3. Rózsa György: Magyarország XVII. századi képe a francia népies grafikában. Folia Historica IV. 1976, 35–90, itt: 3739.

  • 4. Uo. 38.

  • 5. Uo. 38.

  • 6. Schilling, Heinz: Höfe und Allianzen. Deutschland 1648–1763. (Siedler Deutsche Geschichte) Berlin 1998, 236237.

  • 7. Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Hrsg. Thieme, U.Becker, F. XXI. Leipzig 1923, 442.

  • 8. Rózsa György: Budapest régi látképei. Alte Ansichten von Budapest 1493–1800. Budapest 1999, 134. és 227. kép.

  • 9. Berlin, Staatsbibliothek zu Berlin – Preussischer Kulturbesitz, Handschriftenabteilung, YA 9280m. Másik példánya: Österreichische Nationalbibliothek, Flugblättersammlung, 1661.

  • 10. Cesare Ripa. Baroque and Rococo. Pictorial Imagery. The 1758–60 Hertel Edition of Ripa's Iconologia with 200 Engraved Illustrations. Ed. by Maser, Edwards A. New York 1971, Introduction XI. Sajó Tamás: Egy elfelejtett nyelv. In: Cesare Ripa: Iconologia. Ford., jegyz., utószó: Sajó Tamás. Budapest 1997, 617–644., a pálma: 589.

  • 11. Uo. 97, 119, 156, 449452.

  • 12. Habsburg Lexikon. Szerk.: Hamann, Brigitte. Budapest 1990, 367–370. Az uralkodóknál szereplő jelmondatokat a Habsburg Lexikonban szereplő fordítás szerint adtam meg. Gonda Imre–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest 1978, 713.

  • 13. Habsburg Lexikon i. m. (13. j.), 2831.

  • 14. Uo. 3133.

  • 15. Uo. 133137.

  • 16. Uo. 340344.

  • 17. Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986, 3031.

  • 18. Galavics i. m. (17. j.), 31. Ewans, R. J. W.: Rudolf II. and his World. A Study in Intellectual History 1576–1612. Oxford 1984, 13. kép.

  • 19. Habsburg Lexikon i. m. (13. j.), 344347.

  • 20. Uo. 9093.

  • 21. Uo. 197200.

  • 22. Galavics i. m. (17. j.), 43.

  • 23. Dukkon Ágnes : Régi magyarországi kalendáriumok európai háttérben. Budapest 2003, 3839. Seethaler, Josef: Das Wiener Kalenderwesen von seinen Anfängen bis zum Ende des 17. Jahrhunderts. Ein Beitrag zur Geschichte des Buchdrucks. Dissertation Universität Wien, 1982.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Dukkon i. m. (23. j.), 180; Dukkon Ágnes: Vallás és politika a régi magyarországi naptárakban. In: Testis temporum. Tanulmányok a magyar művelődéstörténetéből. Szerk. Závodszky Géza. Budapest 2003, 1734.

  • 25. Warburg, Aby: Pogány antik jóslás Luther korából. Budapest 1986, Dukkon Ágnes 2003. 134136.

  • 26. Schumann, Jutta: Die andere Sonne. Kaiserbild und Medienstrategien im Zeitalter Leopolds I. Institut für Europäische Kulturgeschichte der Universität Augsburg Colloquia Augustana Band 17. Hrsg. Burkhardt, Johannes–Stammen, Theo. Berlin 2003.

  • 27. Wagner, Bernd Herbert: Kaiserwahl und Krönung im Frankfurt des 17. Jahrhunderts. Darstellung anhand der zeitgenössischen Bild- und Schriftquellen und unter besonderer Berücksichtigung der Erhebung des Jahres 1612. (Studien zur Frankfurter Geschichte, 34.) Frankfurt am Main 1994.

  • 28. Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im Konfessionellen Zeitalter, Teil. 1. Österreichische Geschichte 1522–1699. Hrsg. von Wolfram, Herwig. Wien 2003, 395.

  • 29. Schnettger, Matthias: Der Reichsdeputationstag 1655–1663. Kaiser und Stände zwischen Westfälischem Frieden und Immerwährendem Reichstag. (Schriftenreihe der Vereinigung zur Erforschung der neueren Geschichte, 24.) Münster 1996, 111–170. Müller, Andreas: Der Regensburger Reichstag von 1653/54. Eine Studie zur Entwicklung des Alten Reiches nach dem Westfälischen Frieden. (Europäische Hochschulschriften, Reihe III.) Frankfurt am Main–Bern–New York–Paris 1992.

  • 30. Schumann i. m. (26. j.), 6798.

  • 31. Paas, John Roger: The German Political Broadsheet 1600–1700. Volume 8. (1648–1661) Harrasowitz Verlag 2005, P 2385. 193. P 2389. 197. P 2408. 215. P. 2409. 216. P 2411. 219. P 2415. 220. P. 2416. 221.

  • 32. Schilling i. m. (6. j.), 156157.

  • 33. “Dero zu Hungarn und Böchhaim Königh May. Herrn Leopoldi und Ihrer Hoch Erzfürst. D. Herrn Leopoldi Wilhelmi Erzherzogen… Einzug…” Paas 8., P 2410. 217.

  • 34. Winkelbauer i. m. (28. j.), 397.

  • 35. P-2346, Paas, 8. kötet.

  • 36. Paas, 8. kötet, 346. P-2546. “Historische Erzehlung der sämtliche Könige in Frankreich beneben derr Contrefaiten wie solche von Pharamunde an dem ersten Könige…”.

  • 37. Rózsa György: Magyar történelemábrázolás a 17. században. Budapest 1973, 73, 179. Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Szerk. Mikó Árpád–Sinkó Katalin. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2000, 395, 396. Knapp Éva: “Gyönyörű volt szál alakja”. Szent István király ikonográfiája a sokszorosított grafikában a XIV. századtól a XIX. század közepéig. Budapest 2001, 60, 61, 62. Hallesche Quellenpublikationen und Repertorien. Hrsg. Der Franckeschen Stiftungen zu Halle Teil I. Porträts Band 7. Hrsg. Klosterberg, Brigitte–Monok, István. Bearbeitet Verók, Attila–Rózsa, György. Halle–Tübingen 2003. G. Etényi Nóra: A magyar királyi udvar egy kortárs német hetilapban. Tudósítások az 1655-ös országgyűlésről. In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk.: G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Budapest 2005, 172191, itt: 183,185.

  • 38. Viskolcz, Noémi: Ungarische Königsbilder in Nürnberg im 17. Jahrhundert. Ein Rechtsstreit über die Königsbilder des “Mausoleum”. In: Barock und Aufklärung in Ungarn und in Deutschland. Internationales Symposium in Ungarischem Institut in München. Hrsg. Lengyel, Zsolt K. In: Ungarn Jahrbuch 2005–2007, 362368.

  • 39. Galavics Géza: Esterházy László tézislapja (1680) – egy főúri család múlt- és jövőképe. In: Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. (Művészettörténet–Műemlékvédelem, XI.) Budapest 2002, 280–281; Galavics Géza: Magyar diákok 17. századi tézislapjai Közép-Európában. Művészettörténeti Értesítő LIII. 2004, 5380, itt: 61, 68.

  • 40. R. Várkonyi Ágnes: Tradíció és innováció a kora újkori Közép-Európa udvari kultúrájában. In: Idővel paloták… i. m. (37. j.), 7786.

  • 41. Redlich, Oswald: Weltmach des Barock. Österreich in der Zeit Kaiser Leopold I. Wien, 1961. Spielman, John P.: Lepolod I. Zur Macht nicht geboren. Graz–Wien–Köln 1981; Duindam, Jeroen: Vienna and Versailles. The Courts of Europe's Dynastic Rivals, 1550–1780. Cambridge 2003; Matsche, Franz: Die Kunst im Dienst der Staatsidee Kaiser Karls VI. Ikonographie, Ikonologie und Programmatik des ‘Kaiserstils’. (Beiträge zur Kunstgeschichte, 16/1.) Berlin 1981.

  • 42. Winkelbauer i. m. (28. j.), 402403.

  • 43. Burckhardt, Johannes: Verfassungsprofil und Leistungsbilanz des Immerwährenden Reichstags. Zur Evaluierung einer frühmodernen Institutions. In: Reichsständische Libertat und Habsburgisches Kaisertum. Hrsg.: Duchhardt, Heinz–Schnettger, Matthias. (Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte, Abteilung Universalgeschichte, Beiheft 48.) Mainz 1999, 155157.

  • 44. Schindling, Anton: Die Anfänge des Immerwährenden Reichstags zu Regensburg. Mainz 1991, 68–69; Burckhardt i. m. (43. j.), 168.

  • 45. Berlin, Staatsbibliothek zu Berlin – Preussischer Kulturbesitz, Handschriftenabteilung, YA 11310gr.

  • 46. Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budapest 1986, 4447.

  • 47. Ripa i. m. (10. j.), 467.

  • 48. Jan Thomas: I. Lipót császár színházi kosztümben. In: Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest [1993,] 151. kép; Galavics Géza: Németalföldi barokk festők és grafikusok a 17. századi Közép-Európában. In: Uo. 22–43. Ein gute Figur machen. Kostüm und Fest am Dresdner Hof. Hrsg. Schnitzer, Claudia–Hölscher, Petra. Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Dresden 2000.

  • 49. Thieme-Becker, XXI. Leipzig 1923, 442.

  • 50. Galavics i. m. (17. j.), 110.

  • 51. Golubeva, Maria: The Glorification of Emperor Leopold I. in Image, Spectacle and text. Mainz 2000.

  • 52. Baumanns, Markus: Das publizistische Werk des kaiserlichen Diplomaten Franz Paul Freiherr von Lisola (1613–1674). Ein Beitrag zum Verhältnis von absolutistischem Staat, Öffentlichkeit und Mächtepolitik in der frühen Neuzeit. (Historische Forschungen, 53.) Berlin 1994.

  • 53. Galavics i. m. (17. j.), 116.

  • 54. Galavics i. m. (17. j.), 100, 116119.

  • 55. Galavics i. m. (17. j.), 116.

  • 56. Galavics i. m. (17. j.), 119.

  • 57. Allegória I. Lipót győzelmeire, 1688. A kalendáriumlapot elemzi Vajda László. In: Batthyányak évszázadai. Szerk. Zsámbéki Monika. Szombathelyi Képtár, Szombathely–Körmend 2005, 88.

  • 58. Berlin, Staatsbibliothek zu Berlin – Preussischer Kulturbesitz, Handschriftenabteilung, YB 1760gr.

  • 59. Schilling i. m. (6. j.), 268269.

  • 60. Philip Kilian metszete a triumfáló Lipót császárról 1690-ból. Golubeva i. m. (51. j.), belső címlapkép.

  • 61. Bevett technika volt, hogy az évi naptár szövegét a lapok alján üresen maradó felületre nyomdai úton vitték rá, vagy pedig külön papírra nyomtatva utólagosan ragasztották be. A nyomtatott naptárszövegek rendszerint külön adresszt kaptak, ami nem mindig azonos a rézmetszetével, ilyenkor a rézmetszetű kép és a nyomtatott szöveg más-más kiadónál készült. Rózsa i. m. (3. j.), 38.

  • 62. Andreas Alciatus: Eblematum libellus. Mit einer Einleitung im August Buch. Darmstadt 1991.

  • 63. Knapp Éva–Tüskés Gábor: A “magas” művészettől a “populáris” művészet felé: a transzformációs folyamatok az emblematikában. In: Knapp Éva–Tüskés Gábor: Populáris grafika a 17–18. században. Budapest 2004, 1350.

  • 64. Uo. 23.

  • 65. Knapp Éva–Tüskés Gábor: Jezsuita szentek emblematikus életrajzai, és “Abgetrocknete Thränen”. A pócsi Mária-ikon kultuszának emblematikus elemei 1698-ban. Mindkét tanulmány: Knapp–Tüskés i. m. (63. j.), 51–81, itt: 75–77, 83100.

  • 66. Schöne, Albrecht: Emblematik und Drama in Zeitalter des Barock. München 1993, 8485, 102–109.

  • 67. Vocelka, Karl–Heller, Lynne: Die Lebenswelt der Habsburger. Kultur- und Mentalitätsgeschichte einer Familie. Graz–Wien–Köln 1997, 1819.

  • 68. Cesare Ripa i. m. (10. j.), 101.

  • 69. Cesare Ripa i. m. (10. j.), 587–589. Schöne, Albrecht–Henkel, Arthur: Emblemata. Handbuch zur Sinnbildkunst des XVI. und XVII. Jahrhunderts. Stuttgart– Weimar 1996, 14.

  • 70. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. Budapest 1986, 213225, 252–256., XIX. színes tábla.

  • 71. Vö. Microcosmos Hypochondriacus In: An Illustrated Encyclopaedia of Traditional Symbols. London 1978, 1.

  • 72. Galavics Géza i. m. (39. j., 2004), 65.

  • 73. Schilling i. m. (6. j.), 309.

  • 74. Galavics i. m. (39. j., 2004), 66, 69.

  • 75. North, John: A követek titka. Holbein és a reneszánsz világa. Budapest 2005.

  • 76. Alpers, Svetlana: Hű képet alkotni. Holland művészet a XVII. században. Budapest 2000. Macht des Wissens. Die Entstehung der modernen Wissensgesellschaft. Hrsg. Dülmen, Richard van–Rauschenbach, Sina. Köln–Weimar–Wien 2004.

  • 77. R. Várkonyi Ágnes: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője VI. 2003, 15–41; Mauriès, Patrick: Das Kuriositätenkabinett. Köln 2002; Curiosity and Wonder from the Renaissance to the Enlightenment. Ed. Evans, R. J. W.Marr, Alexander. 2006.

  • 78. A pozserováci béke emlékezetére viszont készül tanulságos naptárlap 1718-ban. Egy díszsátorban az egyik oldalon a császári és vele egyenrangúan a török békedelegáció szerepel. In: Vocelka, Karl: Glanz und Untergang der Höfischen Welt. Repräsentation, Reform und Reaktion im Habsburgischen Vielvölkerstaat. Österreichische Geschichte 1699–1815. Wien 2004, 108.

  • 79. A Janus-arc elemzése legújabban: Bubryák Orsolya: Egy polgári mecénás a 17. században. Weber János eperjesi főbíró (1612–1684). Ars Hungarica XXXI. 2003, 225–280, itt: 238.

  • 80. A spanyol örökösödési háború éveiben megjelenő augusburgi falinaptárok a Habsburgok és a szövetségesek győzelmeit hirdetik: “Wandkalender auf die Erfolge der Grossen Allianzen bis zum Jahr 1704.” In: Die Schlacht von Höchstädt. The Battle of Blenheim Hrsg. Erichsen, Johannes–Heinemann, Katharina. Ulm 2004, 213. A francia uralkodói propaganda is használja az almanach royal műfaját az örökösödési háború idején: Az 1706-os évre Párizsban készült francia nyelvű naptárlap azt örökíti meg, mikor V. Fülöp fogadja a spanyol grandok hódolatát: Uo. 133. Les effets du soleil. Almanachs du règne de Louis XIV. Red. Préaud, Maxie. Musée du Louvre, Paris 1995, Nr. 46, 46a.

  • 81. Schöne–Henkel i. m. (69. j.), 12.

  • 82. A lenyugvó nap koronával és jogarral fejedelmek halálát jelképezi. Schöne–Henkel i. m. (69. j.), 20.

  • 83. Hawlik-van de Water, Magdalena: Der schöne Tod. Zeremonialstrukturen des Wiener Hofes bei Tod und Begräbnis zwischen 1640 und 1740. Wien–Freiburg–Basel 1989; Popelka, Liselotte: …Quasi per umbram Objicimus. Jesuiten als Erfinder ephemer Strukturen. In: Die Jesuiten in Wien. Zur Kunst- und Kulturgeschichte der österreichischen Ordensprovinz der “Gesellschaft Jesu” im 17. und 18. Jahrhundert. Hrsg. Karner, Herbert–Telesko, Werner. Wien 2003, 147156.

  • 84. Hundemer, Markus: Argumentative Bilder und Bildliche Argumentation. Jesuitische Rhetorik und Barocke Deckenmalerei. In: Die Jesuiten in Wien i. m. (83. j.) 261–273. Niemetz, Michael: Antijesuitische Bildpublizistik in der Frühen Neuzeit. Stuttgart 2008.

  • 85. Augsburger Buchdruck und Verlagswesen. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Hrsg. Gier, Helmut–Janota, Johannes. Wiesbaden 1997; Augsburg, die Bilderfabrik Europas. Essays zur Augsburger Druckgraphik der frühen Nreuzeit. Hrsg. Paas, John Roger. Augsburg 2001.

  • 86. Galavics i. m. (39. j., 2004), 54; Telesko, Werner: Frühneuzeitliche “Mediengeschichte” am Beispiel des Thesenblattes: Gestaltwandel und Funktionsweise eines barocken “Kommunikationsmittels”. In: Telesko, Werner: Einführung in die Ikonographie der barocken Kunst. Wien–Köln–Weimar 2005, 6176.