1. Bubryák Orsolya: Egy 17. századi nemesasszony inventáriumai. Művészettörténeti Értesítő LIV. 2005, 55, 56, 60.

2. Wien, Österreichisches Archiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Familienarchiv Erdődy Lad. 3, fasc. 4, No. 14. (Az adatért Bubryák Orsolyának tartozom köszönettel.).

3. Jedlicska Pál: Kiskárpáti emlékek Vöröskőtől Szomolányig. Hely- s művelődéstörténeti tanulmány. Budapest 1882, 47, 55, 69.

4. Uo. 85. (A leltár eredeti német szövegéből Jedlicska fordítása.).

5. G. Győrffy Katalin: Kultúra és életforma a XVIII. századi Magyarországon. (Idegen utazók megfigyelései.) Művészettörténeti Fűzetek 20. Budapest 1991, 23, 95. Sajnos az eredeti kiadványt (F. X. Feller: Itineraire ou voyage de Mr. l'abbé de Feller en diverses parties de l'Europe. Paris 1820) nem sikerült elérnem.

6. H. Balázs Éva: Ki volt Rotenstein? Egy forrás azonosítása. Ars Hungarica XV. 1987, 133–138.

7. G. E. v. R.: Reisen durch einen Theil des Königreichs Ungarn im 1763-ten und folgenden Jahren. Zweyter Abschnitt: Beschreibung von Pressburg und einiger nahe gelegenen Lustörter. Johan Bernoulli's Sammlung kurzer Reisebeschreibungen und anderer zur Erweiterung der Länder- und Menschenkenntniss dienender Nachrichten. Zehnter Band. Jahrgang 1783. Berlin–Leipzig. III. 185–226.

8. Jedlicska i. m. 70, 85.

9. Exposition universelle de 1867 à Paris. Catalogue spécial du Royaume de Hongrie (Publié par la Comission Royale). Paris 1867, 25: Les objets de l'historie du travail hongrois a l'Exposition universelle de 1867 á Paris.

10. Ungarn auf der Wiener Weltausstellung 1873. Special-Catalog der ausgestellten Gegenstände der Urproduktion, Gewerbe, Wissenschaft und Kunst. Budapest 1873. I. Theil Landeskunde, II. Theil Liste der Aussteller und Gegenstände. XXIV. Gruppe: Objekte der Kunst- und Kunstgewerbe früheren Zeiten ausgestellt von Kunstliebhabern und Sammlern (Exposition des Amateurs); Henszlman Imre: A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya. Monumenta Hungariae Archaeologia. Magyarországi régészeti emlékek II. kötet, II. rész. Budapest 1875/1876; Carl von Lützow: Kunst und Kunstgewerbe auf der Wiener Weltausstellung 1873, 495; Die Exposition des Amateurs. Leipzig 1875; Karl Lind: Die österreichische kunsthistorische Abtheilung der Wiener-Weltausstellung. (Pavillon des Amateurs.) Mittheilungen der K. K. Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale. Jg. 18. Wien 1873, 153–220; Uő: Die Gruppe XXIV. Der Wiener-Weltausstellung. Uo. 300–315.

11. Henszlmann Imre–Bubics Zsigmond–Szalay Imre: A budapesti árvízkárosultak javára Budapesten a gr. Károlyi Alajos palotájában rendezett műipari és történelmi emlékkiállítás tárgyainak lajstroma. Budapest 1876.

12. Pulszky Károly–Radisics Jenő–Szendrei János–Thallóczy Lajos: A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. Budapest 1884.

13. Internationale Ausstellung von Arbeiten aus edlen Metallen und Legirungen in Nürnberg 1885 (Hg. Bayrischen Gewerbemuseum in Nürnberg.) I. Historische Abtheilung. Dr. Czobor Béla levele a nürnbergi nemzetközi ötvösmű-kiállításról. Archaeologiai Értesítő Új Folyam V. 1885, 339, 388–391.

14. Katalog der grossen Goldschmiede-Ausstellung im Palais Schwarzenberg. Wien 1889.

15. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás. A történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. (Kiadja a történelmi főcsoport igazgatósága.) Budapest 1896.

16. Catalogue de l'Exposition historique installée dans le Pavillon de la Hongrie. Paris 1900; Mihalik József: Történelmi emlékeink az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar pavilonjában. Archaeologiai Értesítő Új Folyam XX. 1900, 375–384; Dr. Czobor Béla: Magyarország az 1900. évi történelmi kiállításon Párizsban. Budapest 1901; Hornyánszky Viktor–Erdélyi Mór: 1900. Magyarország a Párizsi világkiállításon. Budapest 1901.

17. A kassai Rákóczi ereklye-kiállítás lajstroma. Szerk.: Mihalik József. Kassa 1903.

18. La Collection Spitzer. Paris 1890–1892. Résumé du Moyen-Age et de la Renaissance. Composant l'importante et précieuse Collection Spitzer dout la vente publique aura lieu á Paris 1893.

19. Ezért nem szerepelhetett az 1878-as és 1889-es párizsi világkiállításon, az 1885. évi budapesti általános kiállításon, az 1886. évi történelmi kiállításon és az 1896-ban rendezett “Bécsi kongresszus”-kiállításon: Dr. Pulszky Károly: Régiséggyűjtemények a párizsi világkiállításon. Archaeologiai Értesítő XII. 1878, 361–375; Hampel József: Archaeológiai tanulmányok az 1889. évi párizsi világkiállításon. Archaeologiai Értesítő Új Folyam X. 1890, 193–222; Dr. Czobor Béla Levele az 1885. évi budapesti általános kiállítás művészeti csoportjáról. Archaeologiai Értesítő Új Folyam V. 1885, 117–222; K. Radisics Jenő: Az országos általános kiállítás régészeti osztálya. Uo. 296–298; A történelmi kiállítás katalógusa. Szerk.: Majláth Béla. Budapest 1886; Majláth Béla: Visszapillantás a történelmi kiállításra. Archaeologiai Értesítő Új Folyam VI. 1886, 405–415; K. K. Österreichisches Museum für Kunst und Industrie. Katalog der Wiener-Congress-Ausstellung. Wien 1896.

20. Dr. Éber László: Giergl Kálmán gyűjteménye. Magyar Iparművészet X. 1907, 57–104, a Rákóczi-csésze: 61–62, 71 (116. kép).

21. A budapesti amateur gyűjtemények kiállításának lajstroma. Szerk.: Csányi Károly. Budapest 1907 (továbbiakban: Kat. 1907), 433, 32. sz.

22. Dr. Elefánt Olga: Amateur gyűjtemények kiállítása az Iparművészeti Múzeumban. Vasárnapi Újság 54. 1907, 49. sz. (dec. 8.), 988. Fényképek a 984–985, 988. oldalakon.

23. Uo. “Giergl gyűjteménye számban nagy és igen változatos. Középkori ötvösművek, limoges-i zománczok előkelő színpompával hatnak modern festmények, olasz majolikák és keletázsiai iparczikkek mellett. Képviselve van az egész kerámia története, közte mindenféle európai készítmény, Keletázsia nemes, színgazdag és rajzban utolérhetetlenül finom fayenceai, káprázatos színhatású rekeszes zománczok, puszpángfa faragványok és miniatűr képek.”.

24. Edmund Wilhelm Braun-Troppau: Die Ausstellung alten Kunstgewerbes aus Privatbesitz im Königlichen Kunstgewerbemuseum zu Budapest. Kunst und Kunsthandwerk XI. Wien, 1908, 185–211.

25. Radisics Jenő: Az amateur-gyűjtők kiállítása az Orsz. M. Iparművészeti Múzeumban. Magyar Iparművészet X. 1907, 281–287 (a hamisításokról: 284–285).

26. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum Iktatókönyve 1907, 597/907 (1907. dec. 7. érkezett: dec. 8.): Giergl Kálmán építész a hamisított amatőr kiállítási műtárgyainak ismertetését kéri mellőzni. (Tudomásul véve 9/XII. 1907.) Budapest, 1907. december 7. Méltóságos Uram! Méltóságodnak f. é. nov. 28-áról keltezett, de csak december 7-én kézbesített körözvényét illetőleg bátor vagyok méltóságodat arra kérni, hogy szándékolt ismertetését az általam kiállított műtárgyakra kiterjeszteni ne méltóztassék. Kiváló tisztelettel, Giergl Kálmán, Építész.

27. Iparművészeti Múzeum Adattár FLT 20582-FLT 20594. (Az adatért Györgyi Erzsébetnek tartozom köszönettel.) A 418 tételt felsoroló, beárazott egységből teljes képet alkothatunk a gyűjteményről. Ez azonban 418-nál jóval több tárgyat tartalmazott, ugyanis egyes tételekben több tárgyat vontak össze, például a 210. tételben 12 ovális bronz plakettet, vagy a 321. tételben keleti üvegérmék gyűjteményét. A jegyzék felépítése a következő: 1–20 bútorok, 21–50 porcelánok, 51–186 fajanszok, 187–210 bronzok, fa- és elefántcsont munkák, 211–248 ezüstök, 249–264 vegyes tárgyak, 265–281 miniatűrök, órák, szelencék stb., 282–296 fegyverek, 297–316 kiegészítő jegyzék (Nachtrag), 317–330 vegyes tárgyak, 331–418 szőnyegek.

28. A 317–330 tételeket más papírra írták, mint a jegyzék többi részét, mégpedig Pick Adolf mű- és régiségkereskedő (cs. és k. főhercegi udvari szállító, Budapest, IV., Egyetem-utca 11.) céges levélpapírjára. Ebből valószínűsíthető, hogy ő egyike volt a vételre összeállt kereskedő-konzorciumnak.

29. Braun-Troppau i. m. 186.

30. Éber László i. m. 65, 105. kép, Kat. 1907, 426, 11. sz.

31. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum Iktatókönyve 1907. 666/907 (1907. dec. 31.) Felterjesztés az igazgatóságnak Giergl Kálmán, Horty Pál és Gerhard Gusztáv gyűjteményeinek megvétele tárgyában. (Az elintézés rovatban: 1908. márc. 11-én. Ott nem találtam semmit!) Fogalmazvány 29/XII. 907 (Részletek) Miniszternek! Az ország egyik legértékesebb, legtöbb muzeális anyagot tartalmazó magángyűjteményét tulajdonosa Giergl Kálmán építész egy itteni régiségkereskedőnek a minap 250.000 koronáért eladta. A kereskedő mindenkit megelőzőleg engem keresett fel elővételi joggal kínál meg a vezetésemre bízott intézetet, melynek a tárgyak kiválogatása tekintetében előnyt biztosított. ––––––– (itt a gyűjtemény rövid leírása) Ötvösmunka részben…. egy fedeles gyöngyházzal berakott csésze, melynek felirata C(omes) L(adislaus) R(ákoczy) D(e) F(első) V(adász) C(omitissa) E(lisabetha) B(ánffy) D(e) N(agymihály) mit a Galgóczon Erdődy birtokban lévő Rákóczy-féle ezüsthez tartozónak utalja. –––––––– Mert a mi rendes javadalmunkból lehetetlen akár részletfizetés mellett is megtartani azt mire szükségünk lenne, hogy a gyűjteményeinkben kezdettől fogva meglévő hiányait valahára pótoljuk. Így, ha csak egy példát mondjak: az előbb említett Rákoczy-féle fedeles csészének ára már kialakult miután arra a Múzeumon kívül tudtommal hárman, de lehet, hogy többen reflektálnak 15–18000 korona között […] ezen az összegen alól tehát nem lesz kapható. ––––––––––– Mindezek alapján azzal a tiszteletteljes kéréssel vagyok bátor Nagyméltóságod elé járulni, […] oly célból, hogy a Giergl-féle gyűjteményből a lehetőséghez képest… mindenekelőtt a Rákóczy-féle csészét… megvásárolhassam 50000 korona hitelt engedélyezni. Tisztelettel megjegyzem, hogy amennyiben nem nyilatkozom rövid időn belül, a Giergl-féle gyűjteményt külföldre viszik, ott elárverezik, amikor is a külföld […] állunk szemben és esetleg kétszeres árat leszünk kénytelen kiadni.

32. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum Iktatókönyve 1908. Érkezett: 190/1908 IV/10 Magyar Királyi Vallás és Közoktatási Miniszter 14298 sz. Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum Igazgatóságának múlt évi 653 (helyesen: 666) számú fölterjesztésére, tudomása és további megfelelő eljárás végett azzal a felhívással adom ki, hogy az ez összeg terhére megvásárolt műtárgyak jegyzékét nekem annak idején mutassa be. E jegyzéknek az egyes tárgyak részletes leírásán kívül az értök fizetett vételárat és a vétel megokolását kell tartalmaznia. Bp. 1908. április hó 3-án. A miniszter meghagyásából: K. Lipich E., miniszteri tanácsos. Belül: A m. kir. Vallás és Közokt. Miniszter f. évi április hó 3-án 14298 sz. alatt kelt és a IX. ker. államkincstárhoz intézett rendeletének mása. Több iparművészeti magángyűjteményből való vásárlásra Ötvenezer (50.000) koronát engedélyezvén, utasítom az állampénztárt, hogy az összeget az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum igazgatójának hivatalos utalványára fizesse ki s a fenn megjelölt rovat terhére kiadáskép számolja el. A hivatalos másolat hiteléül: Igazgató Pecsét. Kifizetetett M. Kir. Állampénztár IX. ker. 1908. év IV. hó 13-án. Hátul: 190 szám/ O. M. I. M. érk.: 1908. ápr. 10-én. Előirat 653/07 (helyesen: 666/07) A fenti összeg elszámoltatván ad acta Bp. 1909. III. 1. Lipich.

33. Sammlung des Königl. Ungar. Hofrats Gustav von Gerhardt, Budapest. Rudolph Lepke's Kunst-Auction-Haus, Berlin 1911. Verst. Nr. 1622 und 1623. (Erster Teil: Kunstgewerbe, Einführung von H. C. Krüger, Zweiter Teil: Gemälde, Einführung von G. von Terey.).

34. Pásztor Emese: Oszmán-török szőnyegek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből in memoriam Batári Ferenc. Budapest 2007, 22–23: 1908-ban… Pick Adolf budapesti műkereskedőtől 7000 koronáért gyűjteményünkbe került csintamáni mintás, udvari manufaktura-szőnyeg (kat. 13). 80. Kat. 13: Korábban Giergl Kálmán budapesti gyűjteményébe tartozott. Ugyanez a szőnyeg: Batári Ferenc: Oszmán-török szőnyegek. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei I. Budapest–Keszthely 1994, Kat. 40.

35. Batári i. m. Kat. 32: Szőnyegtöredék (bordür részlete). Proveniencia: vétel Pick Adolf budapesti régiségkereskedőtől 1908, egykor a budapesti Giergl-gyűjteményben.

36. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Reneszánsz és manierizmus. Szerk.: Péter Márta. Kat. 67: Gyermekágyas tálka, majolika. Vétel Pick Adolf 1908. Kat. 237: Kályhacsempe. Vétel Pick Mór 1909.

37. Éber László i. m. 72, 118. kép, Kat. 1907, 430, 12. sz.

38. László Mravik: The “Sacco di Budapest” and Depredation of Hungary 1938–1949. Budapest 1998, 184, 5348. sz.

39. Horváth Hilda: Adalékok a század eleji magyar műgyűjtés történetéhez. Az 1907-es budapesti amateur kiállítás. Művészettörténeti Értesítő XLII. 1993, 34, 35.

40. Ritoók Pál: Giergl Kálmán építész és életművész (1863–1954). In: Művészgenerációk. A Györgyi-Giergl család három évszázada. Szerk.: Basics Beatrix, Györgyi Erzsébet, Lindner Magdolna, Zimányi (Györgyi) Magdolna. Budapest 2007, 118: “A jelentős egykori műgyűjteményről készült jegyzék másolatát az Iparművészeti Múzeum Adattára őrzi.” Ennyi.

41. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum régi ezüstkiállításának leíró lajstroma. Szerk.: Csányi Károly. Budapest 1927; Erdély régi művészeti emlékeinek kiállítása az Iparművészeti Múzeumban. Budapest 1931.

42. Höllrigl József et al.: Magyar Történeti Múzeum. Rákóczi Emlékkiállítás. Budapest 1935, 48. sz.

43. Bayerisches Nationalmuseum. Führer durch die Schausammlungen. Herausgegeben von der Museumdirektion. München 1956.

44. Stiftung zur Förderung der Hamburgischen Kunstsammlungen. Erwerbungen 1957, 48.

45. Jahrbuch der Hamburger Kunstsammlungen. Bd. 5. 1960, 200–202.

46. Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg. Bildführer II. Ausgewählte Werke aus den Erwerbungen während der Jahre 1948–1961. Festgabe für Erich Meyer zu seinem 65. Geburtstag am 29. Oktober 1963. Hamburg 1964, 107. sz.

47. Renate Scholz: Goldschmiedearbeiten. Renaisance und Barock. Bilderhefte des Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg 11. Hamburg 1974, Inv. Nr. 1957.55/St.80.

48. Dr. Corina Nicolescu: Doua lucrari de argintarie din Transilvania aflate in colectii straine. Revista Muzeelor 1970, 235–237.

49. Corina Nicolescu: Die Edelschmiedekunst in Rumänien. Bukarest 1973, 27, Kat. 26, Abb. 28.

50. Rückert szerint a csonkolt keresztszárú keresztek, mint mesteralakok lengyel és sziléziai címerekben gyakoriak, de az itteni címer pontos megfelelőjét nem találta meg (i. m. 1960, 202, 3. jegyzet). Bár az általa hivatkozott munkát (J. B. Rietstap: Illustriertes allgemeines Wappenbuch, Haag é. n. Bd. III. Pl. CXXXIII és CXXV) nem sikerült elérnem, állítása Siebmacher alapján is igazolható (J. Siebmachers grosses und allgemeines Wappenbuch. 4. Bd. 14. Abtheilung. Der Adel von Galizien, Lodomerien und der Bukowina. Bearbeitet von Dr. Ivan von Bojnicic. Nürnberg 1905). Valóban sok lengyel címerben van csonkolt kereszt vagy kettős kereszt, de a csésze címerének megfelelőt nem találtam.

51. Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk.: Ortutay Gyula, II. k. Budapest 1979, 344.

52. Egy 1723-ban, Párizsban készült “Coupe de Mariage” a Mes. Rheims et Laurin (Hotel Drouot) árverésen. Párizs, 1969. március 26. Collection Cup: Faith Dennis: The Metropolitan Museum of Art. Three Centuries of French Domestic Silver. New York 1960, 353. sz.: Párizs 1675–1676, 515. sz.: Morlaix 1725–1730, 517. sz.: Morlaix 1702–1704.

53. Magyar Néprajzi Lexikon i. m. III. k. Budapest 1980, 567.

54. J. F. Hayward: Virtuoso Goldsmiths and the Triumph of Mannerism 1540–1620. London 1976, 571, 572. sz.

55. Charles Oman: English Silversmith's Work. Civil and Domestic. London 1965, 55. sz.

56. Prof. Dr. Ernst Petrasch: Die Türkenbeute. Eine Auswahl aus der türkischen Trophäensammlung des Markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden. Karlsruhe 1970, 28, 29. sz.; István Heller: Ungarische und Siebenbürgische Goldschmiedearbeiten. München 2000, Kat.: 126.

57. Emerich von Szalay: Die historischen Denkmäler Ungarns auf der Milleniums-Ausstellung 1896. Budapest 1896, Bd. II. Abb. 355.

58. Orbán Balázs: Maros-vásárhely szabad királyi város leírása. Pest, 1870, 35.

59. Victor Roth: Kunstdenkmäler aus den sächsischen Kirchen Siebenbürgens. I. Hermannstadt 1922, Taf. 116.

60. B. Bobrovszky Ida: A XVII. századi mezővárosok iparművészete. Budapest 1980, 60, 61 kép.

61. Hayward i. m. 279. sz. (Württembergisches Landesmuseum, Stuttgart).

62. Heinrich Kohlhausen: Nürnberger Goldschmiedekunst des Mittelalters und der Dürerzeit 1240 bis 1540. Berlin 1968. Lucretia-serleg: Kat. Nr. 475, Abb. 691, 692 (Kopenhagen, Nationalmuseum), a rajz: Abb. 690 (Basel, Kupferstichkabinett).

63. Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521–1531. Kiállítási katalógus, szerk.: Réthelyi Orsolya, F. Romhányi Beatrix, Spekner Enikő, Végh András. Budapest 2005, VIII-21. sz. (a korábbi irodalommal).

64. Dorotheum 2176. Auktion. 29. November 2007. Nr. 7.

65. Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Budapest 1975, 70 skk.; Magyarország történeti kronológiája. Főszerk.: Benda Kálmán, II. k. 1526–1848. Szerk.: Péter Katalin–Somogyi Éva. Budapest 1982, 472, 473, 479.

66. A két Rákóczi György családi levelezése. Kiadja: Szilágyi Sándor. Budapest 1875, DXI (1653. május 4.), DXXXVI (1653. október 24.), DXLI (1653. november 18.), DXLII (1653. december 16.), DXLIV (1653. december 26.), DXLV (1654. január 2.).

67. Takács Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Budapest 1986, 57–64.

68. A két Rákóczi György családi levelezése, i. m. 603 (1659. október 30.).

69. Szilágyi Sándor: Felsővadászi Rákóczi Zsigmond 1622–1652. (Magyar Történeti Életrajzok 8.) Budapest 1886, 156, 159.

70. Rákóczi László naplója. Feltárta, közzéteszi és a jegyzeteket írta Horn Ildikó. Budapest 1990.