1. Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár (a továbbiakban OSZK), Kézirattár, Fol. Hung. 2149.

2. Például az Universae Matheseos cimű munkával Bibó István is foglalkozik, de csak röviden. A II/4. alfejezetben pedig több hasonló, részben Bibó Istvánnál már megismert munka szerepel.

3. Párhuzamként l. Velladics Márta: “A II. József korabeli szerzetesrendi abolíció művészettörténeti vonatkozásai” című PhD-értekezésének vitája. Művészettörténeti Értesítő LII. 2003, 322.

4. Csak néhány példa: Ondrej Bastl: Die materielle und geistige Lage der Böhmischen Klöster am Ende des 18. Jahrhunderts (in der Josephinismus-Zeit). In: La vie quotidienne des moines et chanoines réguliers au Moyen Age et Temps modernes. Actes du Premier Colloque International du L. A. R. H. C. O. R. (Sous la direction de Marek Derwich). Wroclaw 1995, 359–366; Bruckner János: A jozefinista kultúrpolitika és az Egyetemi Könyvtár (1780–1784). Magyar Könyvszemle LXXII. 1956, 112–137; Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773–1790). In: Egyetemi Könyvtár Évkönyve, 3. Budapest 1966, 101–146; Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár a ferenci abszolutizmus korában (1790–1823). Magyar Könyvszemle LXXIX. 1963, 186–213; Eva Verona: Die Aufhebung der Kroatischen Klosterbibliotheken unter Josef II. Festschrift Josef Stummvoll, dem Generaldirektor des Österreichischen Nationalbibliothek zum 65. Geburtstag. Wien 1970, 439–449.

5. OSZK, Fol. Lat. 53.: Kovachich Márton György: Adversaria conceptum scriptorum Bibliothecam Regiae Universitatis Budensis concernentium. Tom 1–3; OSZK, Fol. Lat. 69.: Protocollum actorum Bibliothecae Universitatis Budensis. Tom. 1–3.

6. Budapest, Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), Helytartótanácsi Levéltár: Inventarien der in Hungarn aufgelassenen Klöster (C 103) állaga.

7. Ehhez l. Catalogus librorum manuscriptorum Bibliothecae Regiae Scientiarum Universitati Budapestiensis. 1. kötet. Budapestini 1889, 210–220; 4. kötet. Budapestini 1910, 825–827; valamint a kézirattári állománynapló.

8. MOL, Magyar Kamara Archivuma: Acta ecclesiastica ordinum et monialium (E 151), Acta Jesuitica (E 152), Acta Paulinorum (E 153).

9. Például a stotzingi és lorettói szervita kolostor katalógusai: MOL, E 151: 35. doboz, fasc. 263. ff. 16–21., és 23–140.

10. Folyamatosan vezették a váti szervita kolostor katalógusát. MOL, E 151: 39. doboz, fasc. 270., 2. kötet. A sajóládi pálos kolostor anyagában megtalálható a könyvtár 1756-ban, 1770–1771-ben, valamint 1782-ben készült katalógusa. MOL, E 153: 23. csomó, fasc. 188/c.

11. Pannonhalma, Bencés Apátsági Könyvtár: BK 206. L. még: Kiss Domonkos: Régi magyarországi könyvek a pannonhalmi Szent Benedek-rendi főkönyvtárban az 1786-os abolíciós katalógus alapján. Pannonhalma 1996.

12. A rendelet teljes szövegét közli: Simon Laschitzer: Die Verordnungen über die Bibliotheken und Archive der aufgehobenen Klöster in Österreich. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung II. 1881, 416.

13. “… Modelle, Maschinen, physikalischen und Mathematischen Instrumente…”.

14. II. József 1787-ben kiadott dekrétumában már nemcsak az oktatási intézményeket óhajtotta ebből a könyvanyagból ellátni, hanem a plébániák számára előírt könyvtárakat is a kolostori könyvekből akarta berendezni.

15. Hasonlóan intézkedett József 1784. június 8-án kiadott rendeletében a feloszlatott szemináriumok és papi házak könyveiről: a könyvek fölötti diszponálás jogát ebben az esetben a generális szemináriumok igazgatói vették át. Az intézmény számára fontos irodalmat megtarthatták, a többi könyvet eladhatták, s a befolyt összegből gyűjteményüket gyarapíthatták. Azonban az így befolyt könyvanyag közel sem volt elegendő a generális szemináriumok könyvtárainak feltöltéséhez, ezért a császár 1784. november 3-án kiadott körözvényében engedélyezte az egyetemi könyvtárakkal való egyezkedést. Azokból a könyvekből kaphattak a szemináriumok, melyek az egyetemi könyvtárnak már megvoltak. Azokat a műveket, melyeket fontosnak ítéltek, de ezen a módon sem voltak hozzáférhetők, a Vallásalap költségére vásárolhatta meg a szeminárium könyvtára.

16. A rendelet teljes szövegét közli: Laschitzer 1881. 424–426., valamint Gárdonyi Albert: A magyar könyvtárpolitika kezdetei. Magyar Könyvszemle LXIV. 1940, 134–146. Magyar fordítása: Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. Szerk.: Kovács Máté. Budapest 1963, 543–547.

17. Budapest, Egyetemi Könyvtár (a továbbiakban EK) Kézirattár, J 106.1.

18. Kovács (1963) i. m. (16. j.), 543.

19. A javaslatokra érkezett válaszokat l. MOL, Helytartótanácsi Levéltár: Departamentum litterario-politicum (C 67): 418. csomó, 20. kútfő.

20. Kovács (1963) i. m. (16. j.), 547.

21. Tóth (1963) i. m. (4. j.), 23.

22. EK, Kézirattár, J 44. és 44.a. Tóth András szerint a kettő együtt évi mintegy 400 kötetes gyarapodást eredményezett. Tóth (1963) i. m. (4. j.), 14.

23. Gyarapodási jegyzék: EK, Kézirattár, J 29., illetve ide sorolható még: EK, Kézirattár, J 37.

24. Ezekről részletesen l. Tóth (1963) i. m. (4. j.), 15–17.

25. EK, Kézirattár, J 36 és 132.

26. Kovachich Márton György 1786-ban távozott a könyvtárból, ekkor 49 könyvet, 1 pecsétet és 42 érmet adományozott az intézménynek. Tóth (1966) i. m. (4. j.), 134.

27. EK, Kézirattár, J 26.

28. Ehhez l. EK, Kézirattár, J 41.

29. Azt tudni lehet, hogy több értékes kódex került például a klarisssza kolostorokban élő nemesleányok által családi könyvtárakba. Némethy Lajos: Adatok árpádházi Boldog Margit ereklyéinek történetéhez. Budapest 1884, 197–206.

30. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest 1980, 635.

31. Fodor Ferenc: Balla Antal élete és műszaki munkássága (1739–1815). Budapest, 1953.

32. Kosáry (1980) i. m. (30. j.), 634.

33. Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18–19. században. Budapest 1997, 38.

34. Iparművészeti Múzeum, Adattár: Az ún. Fügedi-jegyzék. 4. kötet, XXXV. leltár; a Biztosság iratanyaga: Magyar Országos Levéltár: Az államigazgatás felsőbb szervei, 1944–1993, Közgyűjtemények és közművelődés: Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosa (XIX-I-13).

35. Ress Imre: Hajnal István, a kismartoni hercegi levéltáros. Korall V. 2004/15–16, 284–299; Ress Imre: Hajnal István levelei kismartoni levéltárosi éveiből. Korall V. 2004/15–16, 299–316.

36. Boros István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kéziratkatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Budapest 1989, 81., 400. tétel.

37. Albert iratai: MOL, Habsburg család magyaróvári levéltára: Albert herceg (P 298). A témához l. Kulcsár Krisztina: Albert szász-tescheni herceg emlékiratainak keletkezés- és kutatástörténete. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk.: Krász Lilla–Oborni Teréz. Budapest 2008, 93–109; továbbá Ember Győző: A M. Kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724–1848. Budapest 1940; Antal Szántay: Regionalpolitik im alten Europa. Budapest 2005.

38. Hegyi Ferenc: Klohammer János 18–19. századi geometra-hidraula könyvtára. Magyar Könyvszemle XCVI. 1980, 60–69.

39. Szentesi Edit: Lábjegyzet a Grassalkovich-levéltár három egykori kerttervéhez. Ars Hungarica XXII. 1994, 77–80.

40. Zádor Anna–Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest 1943, 20–22.

41. Balla Antal: Disquisitio hydraulico-mechanica, an pons lapideus […] inter […] Budam et Pestinum […] solide erigi possit? Pestini–Budae–Cassoviae 1784.

42. Hadaly Károly: Ars delineandi coloribusque localibus odumbrandi aedem. Jaurini 1785; Hadaly Károly: Elementa hydrotechniae. Posonii 1801.

43. Rausch, Ferenc: Elementa architecturae ad structuras oeconomicas adplicatae in usum academiarum per Regnum Hungariae et etiam adnexas provincias conscripta per Franciscum Rausch de Traubenberg […]. Budae 1779.

44. Schauff, Johann Nepomuk: Theorie der Säulenordnungen sammt einer ungarischen Nationalsäulenordnung. Dem Könige und der Nation gewidmet, am Tage der Krönung in Pressburg. Pressburg, Schauffischen Verlag, 1790.

44. Schauff, Johann Nepomuk: Theorie der Säulenordnungen sammt einer ungarischen Nationalsäulenordnung. Dem Könige und der Nation gewidmet, am Tage der Krönung in Pressburg. Pressburg, Schauffischen Verlag, 1790.)| false
• Search Google Scholar
• Export Citation

45. Várasi építésnek eleji. Budán 1780. Királyi Akademiai Betűkkel.

46. Kováts Ferenc: Az utak és útszák építésének módja, mellyet írt Gautier Úr […] magyarul ki-adott Kováts Ferentz M. O. E. Mathematikus. Pozsony–Kassa 1778.

47. Johann Baptist Izzo: Elementa architecturae civilis in usum nobilium Collegii Regii Theresiani […]. Typis Joannis Thomae Trattner. Vindobonae 1764; Johann Baptist Izzo: Elementa architecturae militaris […]. Vindobonae 1765.

48. Index alter libros Bibliothecae Hungaricae Francisci Com. Széchényi duobus tomis comprehensos, in scientiarum ordines distributos exhibens. Pesthini 1800, Ordo VI. Mathesis, pp. 438, 439, 440; Index alter libros Bibliothecae Hungaricae Széchényiano-Regnicolaris Supplemento I. comprehensos, in scientiarum ordines distributos exhibens. Posonii 1803, Ordo VI. Mathesis, p. 189.

49. Bibó István: A magyar építészeti szakirodalom kezdetei (Építészeti szakkönyvek Magyarországon a XVIII. században). In: Művészet és felvilágosodás. Szerk. Zádor Anna–Szabolcsi Hedvig. Budapest 1978, 27–122.

50. V. 3. 9. p. 145; Sisa József: A dégi Festetics-kastély. Budapest 2005, 126–127.

51. Johann Bernhard Fischer von Erlach: Entwurff einer historischen Architectur. Wien 1721, 2Leipzig 1725.

52. OSZK, Kézirattár, Fol. Hung. 2149.

53. Andreas Cellarius: Architectura militaris oder gründtliche Underweisung der heutiges Tages so wohl in Niederlandt als andern Örttern gebräuchlichen Fortification oder Vestungsbau. Amstelodami 1656.

54. OSZK, Kézirattár, Fol. Hung. 2149., ff. 11–12.

55. Plinius Minor: Epistolae 3. 5. 10.

56. Csapody Csaba–Tóth András–Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. Budapest 1987, 126.

57. Szentpétery Imre: A Bölcsésztudományi Kar története 1635–1935. In: A Királyi Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem története, IV. Budapest 1935, 76–77.

58. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem története 1635–1985. Szerk. Sinkovics István. Budapest 1985, 37.

59. MOL, Helytartótanácsi Levéltár. Inventarien der in Hungarn aufgelassenen Klöster (C 103) állaga. L. Velladics Márta opponensi véleménye, 3., 10. jegyzet.

60. MOL, Magyar Kamara Archivuma. Acta ecclesiastica ordinum et monalium (E 151), Acta Jesuitica (E 152), Acta Paulinorum (E 153). L. Velladics Márta opponensi véleménye, 3., 12. jegyzet.

61. Az 1785. március 24-én – Magyarországon 1785. április 5-én – kiadott rendelet magyar fordítása: Kovács (1963) i. m. (16. j.), 543–547. L. Velladics Márta opponensi véleménye, 5., 20. jegyzet.

62. Catalogus Librorum et nonnulorum numismatum auctione publica in Bibliotheca Universitatis Pestiensis vendendorum. 12. Novembr. et seqq. dieb. ann. 1787. horis ante et post meridiem consuetis. Pestini, Litteris Trattnerianis. L. Tóth Áron PhD-disszertációja, Függelék, Kat. sz. N. 1., p. 185.

63. Catalogus Librorum in Bibliotheca Universitatis Pestiensis vendendorum. 2 Junii et seqq. dieb. Ann. 1788. horis ante et post meridiem consuetis. Pestini, Litteris Trattnerianis. L. Tóth Áron PhD-disszertációja, Függelék, Kat. sz. N. 2., p. 185–186.

64. Catalogus Librorum in Bibliotheca Universitatis Pestiensis auctione publica vendendorum. 4. Maji & Seqq. ann. 1789 mane ab hora 9. ad 12. post meridie m. ab 3. ad 6. Pestini, Typis Matthiae Trattner. L. Tóth Áron PhD-disszertációja, Függelék, Kat. sz. N. 3., p. 186.

65. Catalogus Librorum in Bibliotheca Universitatis Pestiensis auctione publica vendendorum. 3. Maji & Seqq. ann. 1790 mane ab hora 9. ad 12. post meridiem ab h. 3. ad 6. Pestini, Typis Matthiae Trattner. L. Tóth Áron PhD-disszertációja, Függelék, Kat. sz. N. 4., pp. 186–187, 192.

66. Kovács (1963) i. m. (16. j.) 546.

67. Kovács (1963) i. m. (16. j.) 547.

68. Balla Antal: Disquisitio hydraulico-mechanica, an pons lapideus […] inter […] Budam et Pestinum […] solide erigi possit? Pestini–Budae–Cassoviae 1784.

69. Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18–19. században. Budapest 1997, 38. L. Velladics Márta opponensi véleménye, 7., 42. jegyzet.

70. Kalocsa, Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, Ms. 408. Catalogus Librorum, qui in Arce Cseklész, in Bibliotheca Excellentissimi Domini Comitis Francisci Eszterházy Cancellarii Regni Hungariae asservantur, descriptus manu Serenissimi Ducis Saxoniae Alberti Anno 1775. Boros István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kéziratkatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Budapest 1989, 81., 400. tétel.

71. Hegyi Ferenc: A tatai piarista Studium Cameraticum diákjainak két jeles rajza Mária Terézia budavári palotájából. Ars Hungarica X. 1982, 237.

72. Kosáry (1980) i. m. (30. j.), 634–635.