Csak nyomtatott formában érhető el. A Művészettörténeti Értesítő 2020-ig csak nyomtatásban jelent meg, a weboldalon csupán a tartalommal kapcsolatos alapvető információkat mutatjuk ezekről az évfolyamokról. A cikkeket a 70. kötettől (2021) jelentetjük meg online is.
The enamelled gold chalice made by the Kolozsvár goldsmith István Brózer is an emblematic and much-published work of Transylvanian goldsmithing. The communion cup made in 1641 was ordered by prince György I Rákóczi for the Calvinists of the Farkas street congregation, Kolozsvár. It is an outstanding relic not only for its material but also for the rich figural ornamentation of the cup. The narrative cycle depicts Christ's suffering from Easter Thursday to the Entombment. The graphic prototypes for the repoussé panels were 18 scenes in Adriaen Collaert's Passion published around 1610. The rich cloisonné and champlevé enamelling framing the scenes and covering the stem, node and foot attests to the experienced use of the cosses de pois decoration that evolved in the art of the Paris court in the 1630s. That was exactly where the master, István Brózer stayed during his peregrinations before reaching mastership.
The modern decorative program of the cup is paired with a highly conservative composition. There are two main gothicizing trends in Transylvanian goldsmiths' art in the early modern age. One can be interpreted as survival, when pattern sheets, forms, workshop traditions continuously lived on – in Transylvania up to the first third of the18th century. The historicist, revival or renovatio trend represented by the Brózer cup is more prevalent in Central European goldsmithing. For the liturgical vessels made in rising numbers again from the end of the 16th century the pre-Reformation style of the late gothic was the model in the Kingdom of Hungary and in the Transylvanian Principality.
István Brózer's chalice is almost the only high-quality goldsmith's piece testifying to the art patronage of the Transylvanian princely court.
1. AÉ – Archaeologiai Értesítő.
2. AMN – ActaMusei Napocensis.
3. B. Bobrovszky 1988–B. Bobrovszky Ida: A XVII. századi mezővárosok iparművészete (Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen). Akadémiai Kiadó, Budapest 1980.
4. Bonn 1975 – Rheinische Goldschmiedekunst der Renaissance und Barockzeit. Katalog derAusstellung. Rheinisches Landesmuseum, Bonn 1975. Kunst und Altertumam Rhein Nr. 56.
5. Bunta 1976 –Magdalena Bunta:Aurari clujeni şi operele lor (sec. XVI–XVII) I. AMN XIII.1976, 329–250.
6. Bunta 2001 –Bunta Magdolna: Kolozsvári ötvösök a XVI–XVIII. században. Bibliotheca Humanitatis Historica XVII. Budapest 2001.
7. Dávid 1981 – Dávid László:A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1981.
8. Dinnyés 1972 – Dinnyés István: Adatok Erdély XVI–XVII. századi ötvösségéhez. Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. 1. 1972, 263–270.
9. Der Basler Münsterschatz – Der Basler Münsterschatz. Hrsg.: Historisches Museum Basel. Red.: Brigitte Meles. Basel 2001.
10. Erdély története – Erdély története I–III. Főszerk.: Köpeczi Béla. AkadémiaiKiadó, Budapest 1987.
11. Von Falke 1919 – Otto von Falke: Die Neugotik im deutschen Kunstgewerbe der Spätrenaissance. Jahrbuch der Preußischen Kunstsammlungen 40. 1919, 75–92.
12. Fritz 1982 – Johann Michael Fritz: Goldschmiedekunst der Gotik in Mitteleuropa. Verlag C. H. Beck, München 1982.
13. Fritz 1999 – Johann Michael Fritz: Continuité surprenante: oeuvres d'art Moyen Âge conservées dans les églises protestantes en Allemagne. In: Robert Favreau – Marie Hélène Dibiès ed.: Iconographica. Mélanges offerts à Piotr Skubiszewski. Poitiers 1999, 101–107.
14. Fuhring–Bimbenet-Privat 2002 – Peter Fuhring – Michèle Bimbenet-Privat: Le style «cosses de pois». L'orfèvrerie et la gravure à Paris sous Louis XIII. Gazette des beaux-arts Vol. 144. 2002, 1–224.
15. Galavics 2008 – Galavics Géza: Festők és metszetelőképek a késő reneszánsz Magyarországon. In: Mikó–Verő II. 2008, 54–85.
16. Glanville 1990 – Philippa Glanville: Silver in Tudor and Early Stuart England. Victoria & Albert Museum Publications, London 1990.
17. Hackenbroch 1979 – Yvonne Hackenbroch: Renaissance Jewellery. Sotheby's Parke Bernet, New-London 1979.
18. Harasimowicz 2005 – Jan Harasimowicz:Altargerät des 16. und frühen 17. Jahrhundert im konfessionellen Vergleich. In: Carl A. Hoffmann – Markus Johanns – Annette Kranz – Christoph Trepesch – Oliver Zeidler Hrsg.: Als Frieden möglich war. 450 Jahre Augsburger Religionsfrieden. Maximilianmuseum Augsburg. Schnellund Steiner, Regensburg 2005, 210–221.
19. Herepei 2002 – Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai templomtörténetéből. Művelődés, Kolozsvár 2002.
20. Herepei 2004 – Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből. Művelődés, Kolozsvár 2004.
21. Hernmarck 1978 – Carl Hernmarck: Die Kunst der europäischen Gold- und Silberschmiede 1450–1830. C. H. Beck, München 1978.
22. H. Kolba 1988 – Judit H. Kolba: A Brózer-kehely. Művészettörténeti Értesítő 47. 1988, 225–240.
23. H. Kolba 1996 – H. Kolba Judit: Hungarian Silver – The Nicolas M. Salgo Collection. Thomas Heneage, London 1996.
24. H. Kolba 2004 – Judit H. Kolba: Liturgische Goldschmiedearbeiten im Ungarischen Nationalmuseum 14.–17. Jahrhundert. Catalogi Musei Nationalis Hungarici, Series Medievalis et Moderna I. Budapest 2004.
25. Hoos 1983 – Hildegard Hoos: “Neugotik” in der Nürnberger Goldschmiedekunst um 1600? Städel Jahrbuch N. F. Bd. 9. 1983, 115–130.
26. Irmscher 2005 – Günther Irmscher: Das Kölner Goldschmiedehandwerk 1550–1800. Eine Sozial- und Werkgeschichte. I–II. Sigurd Greven-Studien Band 5. Schnell & Steiner, Regensburg 2005.
27. Kálvin hagyománya 2009 – Kálvin hagyománya. Református kulturális örökség a Duna mentén. Szerk.: Farbaky Péter – Kiss Réka. Katalógus, Budapesti Történeti Múzeum, 2009.
28. Kelemen 1913–1914 – Kelemen Lajos:Adatok Kolozsvár unitárius egyházközségének régibb klenódiumairól. Keresztény Magvető XLVIII. 1913, 161–165; XLIX. 1914, 37–43, 233–236. Közölve: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1984, 265–279.
29. Kelemen 1977 – Kelemen Lajos: A kolozsi unitárius egyházközség régi kelyhei. In:Uő: Művészettörténeti tanulmányok I. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1977, 165–169. (Eredeti megjelenés: Pásztortűz, 1927, 320–323.).
30. Kiss 2008 – Kiss Erika: Ötvösművek a 16–17. századi Magyarországon. In: Mikó–Verő II. 2008, 98–113.
31. Koppány 1990 – Koppány Tibor: Gótizáló tendenciák a magyarországi későreneszánsz építészetben. In: Galavics Géza – Herner János – Keserű Bálint szerk.: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szeged 1990, 451–460.
32. Kőszeghy 1936 – Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1936-ig. Budapest 1936.
33. Kris 1921–1922 – Ernst Kris: Eine Modelplakette Wenzel Jamnitzers. Zur Motivverwendungen in der Werkstatt der Spätrenaissance. Archiv für Medaillen und Plakettenkunde III, 3–4., 1921–1922, 146–163.
34. Kvár Szdkv – Kolozsvár város számadáskönyvei. Kolozs Megyei Állami Levéltár, Kolozsvár város tanácsának iratai, Számadások. Mikrofilmen: Magyar Országos Levéltár (MOL) X 8625. Számadások, regesta rationalis dispuratorum 1550–1800.
35. Lightbown 1978 – Ronald W. Lightbown: Secular Goldsmiths' Work in Medieval France: A History. Thames and Hudson, London 1978.
36. Mihalik 1898 – Mihalik József: Beham és Flötner művészete hazai emlékeken. AÉ Ú.F. 18. 1898, 289–305.
37. Mihalik 1899 – Mihalik József: Kassa város ötvösségének története. Archaeológiai Közlemények XXI. 1899, 1–349.
38. Mihalik 1965 – Mihalik Sándor: Hann Sebestyén ötvös, 1645–1713. Budapest, 1965. Doktori értekezés, kézirat. Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Adattár.
39. Mikó 1993 – Mikó Árpád: “Pogánypénzes” kehely a 16. század elejéről. Budai Uldaricus gyulafehérvári kanonok kelyhe a nyitrai székesegyház kincstárában? Ars Decorativa 13. 1993, 137–144.
40. Mikó 2002 – Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1772–1846) gyűjteményei. Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2002.
41. Mikó–Verő 2008 – Mikó Árpád – Verő Mária szerk.: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). I–II. Katalógus és tanulmánykötet. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2008.
42. MNM – Magyar Nemzeti Múzeum.
43. MREJT – Magyar Református Egyházak Javainak Tára. Főszerkesztő: Tenke Sándor. Sorozatszerkesztő: Berecz Ágnes. I–XII. Debrecen 1999–2007.
44. Orbán – Orbán Balázs: A Székely föld leírása. Pest 1868–1873. I. Udvarhelyszék, 1868; II. Csíkszék, 1869; III. Három-szék, 1869; IV. Marosszék, 1870; V. Aranyosszék, 1871; VI. Barcaság, 1873.
45. Ötvösműkiállítás 1884 – A magyar történeti ötvösműkiállítás lajstroma. Megnyittatott 1884. év február hó 17-én. Budapest é.n. [1884].
46. P. Szalay 2000–2001 – P. Szalay Emőke: XVII. századi ötvösmunkák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben. (Cápás, karéjos és tölcséres poharak.) A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000–2001, 225–248.
47. P. Szalay 2001 – P. Szalay Emőke: Debreceni ötvösség. Debrecen 2001.
48. P. Szalay 2003 – P. Szalay Emőke: XV–XVI. századi kelyhek a kárpátaljai református gyülekezetekben. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002–2003, 263–284.
49. Radvánszky 1888 – Radvánszky Béla: Udvartartás és számadáskönyvek. I. Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Budapest 1888.
50. Ref. Kiáll. 1934 – Országos Református Kiállítás. Budapest 1934. Katalógusa kéziratban: Iparművészeti Múzeum Adattára, Klt. 565.
51. Roth 1922 – Victor Roth: Kunstdenkmäler aus den sächsischen Kirchen Siebenbürgens. I. Goldschmiedearbeiten. Hermannstadt 1922.
52. Szilágyi 1875 – A két Rákóczi György családi levelezése. Kiadja: Szilágyi Sándor. Monumenta Hungariae Historica. Első osztály 24. Franklin, Budapest 1875.
53. Szilágyi 1984 – Szilágyi András: Erasmus Bergmann és Johann Weidner úrvacsorai kannái a 17. századból. Művészettörténeti Értesítő 33. 1984, 153–161.
54. Szilágyi 2007 – András Szilágyi: Deutsche Kupferstiche als Kompositionsvorlagen für berühmte Goldschmiede Ungarns im 17. Jahrhundert. Zur Frage der graphischen Vorbilder und ihrer Verwendung. Ungarn-Jahrbuch, Band 28. 2005–2007, 321–346.
55. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház III./ II. Zempléni Református Egyházmegye. Szerk.: P. Szalay Emőke. Debrecen 2007. MREJT, 11. kötet.
56. Tait 1986 – Hugh Tait: Catalogue of the Waddesdon Bequest in the British Museum. I. The Jewels. British Museum Publications Limited, London 1986.
57. Tait 1988 – Hugh Tait: Catalogue of the Waddesdon Bequest in the British Museum. II. The Silver Plate. British Museum Press, London 1988.
58. Tait 1991 – Hugh Tait: Catalogue of the Waddesdon Bequest in the British Museum. III. The ‘Curiosities’. British Museum Press, London 1991.
59. Tamás 2000 – Tamás Edit szerk.: Lorántffy Zsuzsanna Album. Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 39. Sárospatak 2000.
60. Téglás 1914 – Téglás István: Az ótordai református egyház fejedelmi kincsei. Művészet 13. 1914, 413–418.
61. T. Németh–Németh 1993 – T. Németh Annamária – Németh Gábor:A szikszói református egyház úrasztali edényei. A Herman Ottó Múzeum évkönyve XXX–XXXI. 1993, 147–169.
62. Viskolcz 2003 – Viskolcz Noémi: Johann Heinrich Bisterfeld (1605–1655) bibliográfia. A Bisterfeld-könyvtár. A Kárpát-medence Kora Újkori Könyvtárai VI. Budapest– Szeged 2003.
63. Wetter 2004a – Evelin Wetter: Künstlerische Wechselwirkungen in Mitteleuropa. In: Beiträge zu einer neuen Sicht alter Kunstlandschaftungen. Hrsg.: Jiří Fajt – Markus Hörsch. Studia Jagellonica Lipsiensia, Bd. 1. Stuttgart 2004, 49–65.
64. Wetter 2004b – Evelin Wetter: Weite Wege siebenbürgischen Silbers der Jagiellonenzeit und seine Rezeption. In: Die Länder der Böhmischen Krone und ihre Nachbarn zur Zeit der Jagiellonkönige (1472–1526). Hrsg.: Evelin Wetter. Studia Jagellonica Lispsiensia, Bd. 2. Jan Thorbecke Verlag, Ostfildern 2004, 49–65.
65. Wetter 2004c – Evelin Wetter: Das vorreformatorische Erbe in derAusstattung Siebenbürgisch-Sächsischer Pfarrkirchen A.B. In: Humanismus in Ungarn und Siebenbürgen. Politik, Religion und Kunst im 16. Jahrhundert. Hrsg.: Ulrich A. Wien – Krista Zach. Böhlau Verlag, Köln–Weimar–Wien 2004, 19–57.