Csak nyomtatott formában érhető el. A Művészettörténeti Értesítő 2020-ig csak nyomtatásban jelent meg, a weboldalon csupán a tartalommal kapcsolatos alapvető információkat mutatjuk ezekről az évfolyamokról. A cikkeket a 70. kötettől (2021) jelentetjük meg online is.
In the earlier scientific literature dealing with the Hungarian masters’ mark (thus also in the book of Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig / Merkzeichen der Goldschmiede Ungarns vom Mittelalter bis 1867. Budapest 1936) the data about the smiths of Miskolc was corrupted, because it had been mixed up with the data about the smiths from other cities (eg. Munkács, today Mukačeve, Ucraine). The study includes the revision of the scientific literature about the smiths of Miskolc, and collects with an ambition of completeness all the data related to them. We have relatively few sources dating from the 16th-17th centuries, but the smiths begin to appear in written sources from the 18th century onwards. The appearing names are sometimes related to the works which are still around today. The study details many of these connections. The smiths of Miskolc were working organized into guilds. The Jewish smiths living in the city have joined the guild of masters of Jewish faith which was founded in 1836.
Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig.Budapest, 1936 (továbbiakban: Kőszeghy 1936), 226. (A jegykönyvben közölt jegyekre a továbbiakban „K:folyószám” alakban hivatkozom.)
Grotte András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására, IV. Pécsi ötvösök. Művészettörténeti Értesítő XLV. 1996, 257.
Uo. 152. jegyzet.
Grotte András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására, V. Művészettörténeti Értesítő XLVI. 1997, (továbbiakban: Kísérlet V.), 215.
Kőszeghy 1936, 223, 226–227.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Levéltára, Megyei törvényhatóságok és THJ-városok, Miskolc város Levéltára (IV.-1501/B), Species I–XXX. Feudális-kori összeírások gyűjteménye XVII–XVIII. század. Magyar Nemzeti Levéltár – Országos Levéltár (továbbiakban: MOL), Filmtár, 43628–43637.sz.dobozok.
A katolikus egyház anyakönyvei: Alsóváros, Mindszent, Szent Péter, Pál: születések 1761–1895, házasságok: 1760–1895, halálozás: 1761–1895, vegyes bejegyzések: 1717–1760; MOL, Filmtár, A974–981, 1365. sz. dobozok; Felsőváros, Szent Anna: születések: 1873–1895, házasságok: 1818–1895, halálozás: 1828–1895; MOL, Filmtár, A981–982.sz.dobozok.A református egyház (Avas) anyakönyvei: születések: 1781–1895, házasságok: 1770–1895, halálozás: 1783–1895; MOL, Filmtár, A1423–1428. sz. dobozok.Az evangélikus egyház anyakönyvei: születések: 1745–1895, házasságok: 1784–1895, halálozás: 1784–1895; MOL, Filmtár, A2656–2658.sz.dobozok.A görögkeleti egyház magyar anyakönyvei, vegyes feljegyzések: 1726–1895; MOL, Filmtár, A5488–5489. sz. dobozok. Az izraelita hitközség anyakönyvei: születések: 1836–1895, házasságok: 1851–1895, halálozás: 1851–1895, vegyes feljegyzések: 1879–1886; MOL, Filmtár, A3423–3429. sz. dobozok.
Gyulai Éva: Mezővárosi iparosok a hódoltság peremvidékén. Iparűzés Miskolcon a XVI–XVII. században. In: Tanulmányok a kézművesipar történetéből. Szerk.: Csiffáry Gergely – Dóka Klára.Veszprém 1999, 38.
Mihalik József: Adalékok hazai ötvösségünk történetéhez. Archaeologiai Értesítő. Új Folyam XIII. 1893, 329.
MOL, Filmtár, 3119 sz.doboz.
MOL, Filmtár, 3132 sz.doboz.
Mihalik József: Kassaváros ötvösségének története.Budapest 1900 (továbbiakban: Mihalik 1900), 324.
Kapossy János: Magyarországi ötvösök a XVIII–XIX.században.Budapest 1934, 20.
Tiszán-inneni Református Egyházkerület Múzeuma, Sárospatak.Leltári száma: F.1965.18.A feliratért Pocsainé dr. Eperjesi Eszter igazgató asszonynak tartozom köszönettel.
Egyházi gyűjtemények kincsei. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1979. okt. – 1980. jan., 259. sz.
Sándor Mihalik: Die ungarischen Beziehungen des Glockenblumenpokals.Acta Historiae Artium VI.1959, 70.
Heves megye műemlékei, I. Szerk.: Dercsényi Dezső – Voit Pál. (Magyarország Műemléki Topográfiája, VII.) Budapest 1969.Voit Pál: Mesterek adattára (továbbiakban: Heves topográfia I.), 325.
Carolus Albertus (1794.szeptember 4.– 1795.február 7.), Wilhelmina Theresia (1796. január 3.) és Julianna Posthuma (1799. január 18. – 1800. szeptember 9.).
MOL, Ht C49/6/203, 204.Das Meisterstück bei der Gürtlermeister in Pesth soll bestehen entweder in einer Monstrant, oder Kelch, oder Lampen, oder aber Rauchfaß, auch in Knöpfen. Von diesen Stücken sollen die Meisterwerber eines oder das andern aus Messing versilbert oder vergoldet zuverfertigen aufbekommen.Diese Stücken sind gangbar und als Meisterstücke gebräuchlich; zumalen solche die Fähigkeiten eines Meisterwerbers aus meisten entwickeln.Pest, d.18.Febr.1815.
Mihalik 1900, 306.
Dr. Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyírata. IV. k. Miskolc város története 1810–1910. Miskolc 1911.(továbbiakban: Szendrei IV.), 668.
Veres László: A céhes ipar.In: Miskolc története III/1.1702–1847-ig.Szerk.: Faragó Tamás.Miskolc 2000, 346.
Szendrei IV., 669.
G. Györffy Katalin: Festők, szobrászok, fafaragók, asztalosok, kőművesek és más mesteremberek gróf Csáky Antal szolgálatában Szendrőn a 18. század közepén. Művészettörténeti Értesítő LV. 2006, 301, 87. jegyzet.
Antonius (1763. február 14.), Georgius (1766. január 22.), Mathias (1767. október 6.), Eleonora (1770. június 6.), Josephus Jacobus (1775. július 7.), Francisca (1776. december 26.), Franciscus Xaverius (1780.november 5.).
Dr. Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyírata.) II. k. Miskolc város története 1000–1810. (továbbiakban: Szendrei II.), 526.
Sándor Mihalik: Versuch einer Zentralisierung des ungarischen Punzierungs-wesens.Acta Historiae Artium VII.1961, (továbbiakban: Mihalik 1961), 272.
Uo.288 és 290, Abb.9.
Kőszeghy 1936, 136.Nro.804/a.A továbbiakban a Kőszeghy-jegykönyv jegyeire „K:numerus” jelöléssel hivatkozunk.
Mihalik 1900, 309.
Fügedi Márta: Az avasi egyház műkincsei. In: A miskolci Avas. Monográfia a város jelképéről. Szerk. Dobrossy István.Miskolc 1993 (a továbbiakban: Fügedi), 186. A kannát kiállították 1884-ben (A Magyar Történeti Ötvösmű-kiállítás. Budapest, 1884, IV. terem, 3. szekrény, 69. o., 75. sz.) és 1896-ban (Milleniumi kiállítás, Budapest 1896, Történelmi Főcsoport 2225. sz.); említette Rosenberg (Marc Rosenberg: Die Goldschmiede Merkzeichen, IV. K. Berlin 1928, R3:9422) és Kőszeghy (K:1244) is. Szétsi László talán az a Szécsi László, aki 1731. május 19-től Neudorfer Gergely inasa volt Kassán.Mihalik 1900, 326.
Szendrei II., 525.
Az Mester Emberek Míveinek árazása. Fazekasok, üvegesek, pintérek, fémművesek, szitások árszabásai (1626–1820).Budapest 2001.Szerkesztette és bevezette H.Csukás Györgyi. 200: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Miskolc IV.A.501/b.1739.Miskolc.Borsod vm.Eötvösök.
Mihalik 1961, 273.
Mihály (1781. június 6.), Sámuel (1783. október 16.), Mária (1787. május 30.), János (1789. augusztus 9. – 1790. június 26.), István (1792. augusztus 5.).
Mária (1807. május 10.) és Susanna (1811. július 20.–1818.október 20.).Mária 1825.szeptember 1-én ment férjhez.
MOL, Filmtár, B56 sz.doboz.
Mihalik Sándor: A rimaszombati ötvöscéh.Budapest 1919 (továbbiakban: Mihalik 1919), 57.
Mihalik 1919, 70.
Mihalik 1919, 58, 93.
Fügedi 186. A kannát kiállították A Magyar Történeti Ötvösmű-kiállításon 1884-ben (IV. terem, 3. szekrény, 68.o.74.sz.).
Kőszeghy 1936, 223.
Grotte András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására, XII. Művészettörténeti Értesítő LIX. 2010, 51.
Weinmüller Münchener Kunstversteigerungshaus Auktion 93 (Katalog 101) 17.März 1965.Nr.653: Gürtelschließe, vergoldet. Zwei runde Plaketten, mit Rokoko- und Louis XVI.-Ornamente reliefiert.In der Mitte je ein geschliffener Bergkristall. Meisterzeichen SZF: Franciscus Szombati, tätig in Miskolc (Ungarn) 1750 bis 1768 (Kőszeghy 1245), Feingehaltszeichen 12, H: 7, B. der ganze Schließe 18,5 cm. Repariert.
BÁV 42. Művészeti Aukció (2003. május 9.) 855. sz.: Szentségtartó.Ezüst, 150 gr, belül aranyozva, fedelén vésett felirattal.Görög katolikus kegytárgy.Jelzett: Szombati Ferenc (Miskolc) 1760 körül.Átm.: 7,5 cm.
Mihalik 1919, 48.
Magyar-zsidó Oklevéltár, XVI.k.1412–1770.Házi Jenő közreműködésével szerkesztette és kiadta Scheiber Sándor.Budapest 1974, 46, 47.
Dobrossy István: Kereskedő csoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig. In: A Miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei, 27.Miskolc 1991, 158.
Veres László: A céhes ipar.In: Miskolc története, III/1.1702–1847-ig.Szerk.: Faragó Tamás.Miskolc 2000, 345.
Szendrei IV.668, Mihalik 1919, 93.
Mihalik 1919, 48, 93.
Mihalik 1919, 93.
Szendrei IV, 668.
Mihalik 1919, 58, 93.
Mihalik 1919, 48.
József (1807.február 4.– 1810.február 10.) és Susanna (1809.december 24.– 1810.február 24.).
Julianna (1813. június 27. – 1813. július 15.), Sámuel (1814. június 5. – 1817. június 13.), József (1816. szeptember 26.), Sámuel (1819.február 5.), László (1821.augusztus 11.), Sándor (1824.február 11.– 1825.október 11.), Julianna (1826.április 28.), Klára (1830.november 2.– 1831.március 2.) és János (1832. március 22. – 1835. június 15.).
Mihalik 1900, 327.
Uo.309.
Zoltai Lajos: Ötvösök és ötvösművek Debrecenben. Debrecen 1937, 27.
Leltári száma: F.1970.19.A feliratért Pocsainé dr.Eperjesi Eszter igazgató asszonynak tartozom köszönettel.
Egyházi gyűjtemények kincsei. Iparművészeti Múzeum.Budapest 1979, 267.sz.
A M.Kir.Postatakarékpénztár Árverési Csarnokának 1925. májusi Általános Aukciója (1925. május 20.) 560/a: Kávéskanál, öt darab, hazai ötvösjegyekkel. Közöttük: Pozsonyszentgyörgy, Eperjes, Pozsonyváralja, Miskolc(?). XVIII. sz. vége és XIX. sz. eleje. A miskolci kanálon kívül érdekes a „Pozsonyszentgyörgy” is. A Pozsony megyei Szentgyörgy jegyét sem ismerem, tudomásom szerint még soha sem közölték.
Tóth Péter: Borsodi és miskolci ötvösök mesterjegyei 1820-ból. A Miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei, 21.Miskolc 1983.(továbbiakban: Tóth 1983), 87.
Tóth 1983, 88.
Tóth 1983, 85.
Kárpáti László: „Tammata” A miskolci ortodox templom votívjai. A Miskolci Hermann Ottó Múzeum Évkönyve XXV–XXVI.Miskolc 1988.(továbbiakban: Kárpáti 1988) A/1, C/8, E/6,9 ábrák.
Mihalik 1919, 55, 58, 93.
Julianna (1818. január 11. – 1820. május 22.), Carolus (1820.március 15.) és Gabriel (1822.augusztus 5.).
Kárpáti 1988, D/15 ábra.
Kárpáti 1988, B/2 ábra.
Mihalik 1919, 70.
Az egyik Nemes Kecskeméthy Nagy Ferenc 1784.február 2-án vette feleségül nemes Kazintzi Erzsébetet, aki 1830. szeptember 12-én halt meg 68 évesen. Férje ekkor már nem élt.Három leányuk és egy fiuk született.A másik nemes Kecskeméthy Nagy Ferenc 1802.október 26-án nemes Kis Juliannát vette feleségül.Három fiuk és négy leányuk született.Egy harmadik nemes Kecskeméthy Nagy Ferenc felesége Gombkötő Zsuzsanna volt, akitől 1788-ban egy leánya született. Gombkötő Zsuzsanna 1825. július 20-án halt meg 70 évesen, amikor férje már nem élt. Az egyik Kecskeméthy Nagy Ferenc 68 éves volt, amikor 1821. május 28-án meghalt. A másik 70 éves volt, amikor 1825. január 18-án meghalt. Bármelyik Kecskeméthy Nagy Ferenc lehetett az ötvös.
Eszter (1814. június 18.), László (1816. január 12. – 1826. augusztus 28.), Terézia (1819. július 25.), Johanna (1822. május 5.), Sándor (1824. június 13. – 1824. június 28.), Susanna (1825. május 5. – 1827. április 2.), László (1828. február 26.) és Susanna (1832. január 19.).
Kárpáti 1988, D/7.és 17.ábrák.
Heves megye műemlékei, I–III. Szerk.: Dercsényi Dezső – Voit Pál. (Magyarország Műemléki Topográfiája, VII–IX.) Budapest 1969–1978 (továbbiakban: Heves topográfia), III.k.526.
BÁV 7.Ezüstaukció.(2013.december 11.) 442.: Kettő darab késő empire fűszertartó. Ezüst, 155 gr, öblében tűzaranyozás. Trébelt, kerek talpon ívelt szár öblös tálkával. Talpán felül vésett tulajdonosi monogramok. Egyik tálka talpán alul jelzett: 13 latos fémfinomsági jel ötágú koronával és ovális mezőben kiírt Nagy László mesterjeggyel. Másik tálka talpán felül jelzett 13 latos fémfinomsági jel ötágú koronával és NL mesterjeggyel. M. 6,6 cm. Feltehetően Miskolc, 1820 körül.
Sotheby’s New York (2008.április 9.) Nr.80.: A Group of Hungarian Silver.Hungary.Comprising a pair of table candlesticks, of slender vase form on spreading bases, marked on bases, Nagy László, 13 crowned, circa 1810, … Height of candlesticks 27,2 cm.
Heves topgráfia III., 465; Heves topográfia I., 372. Nagy László betűmetsző volt.
Mihalik 1900, 327.
Susanna (1811.október 14.), Borbála (1813.november 21.), Theresia (1816. június 3.), Sámuel (1818. december 24.), Károly (1823. április 16.), Ábrahám (1826. június 5.), József (1828.március 3., három napig élt) és Erzsébet (1833.november 17.).
Kárpáti 1988, D/12 ábra.
Kárpáti 1988, C/6, E/12 ábra.
Kárpáti 1988, C/3 láb (Daniel Wachter, Késmárk), E/4 szempár (Joannes Gemza, Késmárk), E/5 szempár (Josephus Kuhn, Sopron), F/1 száj (Joannes Pasperger, Pest), F/2 orr (Joannes Liebrich, Buda), D/1 térdeplő nő (olvashatatlan mesterjegy, Pest 1826).
Kárpáti 1988, F/5 fül (IK/K jegy), C/9 kar (EL jegy), E/3 szempár (PS? jegy), E/14 szempár (L/SZ jegy), E/10 szempár (MD jegy), E/11 szempár (BP jegy).
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai, V. Tíz év szerzeményei 1919–1928.Budapest 1928, 39.(22.tárló)
Szendrei IV., 669.
Szendrei IV., 576, 660.Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. Budapest, 1967, 72 (226. jegyzet), 225.
Szendrei IV., 710, 716.
MOL, Filmtár, B56 sz.doboz.
Kőszeghy 1936, 226.
Kísérlet… V. 215.
Uo.
Kőszeghy 1936, 226–227.
Grotte András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására, X. Művészettörténeti Értesítő LIII. 2004, 133.
BÁV 42. Művészeti Aukció (2003. május 9.), 904.
Pless és Fox Ékszerüzlete. 126. árverés (2000. július 31.) 19 sz.(A katalógus mind a hat kanálra a Munkács 1820 körül, Josephus Sole meghatározást adta.)
Rejtett ritkaságok 4. Családi ezüst. Asztali ezüstök a 18–19. századból. Magyar Nemzeti Múzeum (2005. február 5. – március 24.) A kiállítást rendezte, a vezetőt írta és szerkesztette Kiss Erika. XI.vitrin, 9.sz.Gyertyatartó.Munkács.1830, Josephus Sole? M: 20 cm, átm.: 12,7 cm, ltsz.: 62.193.
Szendrei II, 527.
Mihalik 1919, 44.
Mihály (1828. november 13.), István (1833. május 14.) és Julianna (1835.szeptember 15.).
A Könyvértékesítő Vállalat és a KIOSZ Budapesti Titkárság Kamaraárverése.Mesterségek Könyvei.Budapest 1988, 176.sz.
Bertalan (1837. június 13.), József (1839. június 7.), egy leány (1841. március 28.) és egy fiú (1846. november 4.).A két utóbbi gyermek személyneve nincs az anyakönyvben.
Móritz (1850. június 25. – 1891. június 15.), Fani (1853. június 8.), Pepi (1854. szeptember 15.), Eszter (1857. szeptember 28.), Jetti (1859.november 16.), Katharina (1863.október 18.) és Herman (1866.augusztus 3.).
Leni (1754. november 18.), Jeanette (1756. május 22., 1872. július 21-én feleségül ment a harminckét éves Klein Sámuelhez), Sigmond (1858.április 20.) és Pepi (1864.szeptember 5.).
MNM, Ötvösgyűjtemény, ltsz.: Ö II. 1980. 42.
Melech (Mór) (1862.december 12., a születésnél tanú Hertsko Salamon), Juda (József) (1866. február 12.), Lina (1869.szeptember 14.), Herman (1871.március 1.– 1871. május 6.), Eduárd (1872. július 16. – 1873. március 9.) és Matild (1874. április 2. – 1874. június 21.).
Jolán (1891. január 3. – 1891. január 8.), Luisa (1892.március 17.) és Margit (1893.szeptember 8.).
Grotte András: Egy magyarországi ötvösdinasztia – a Raab család. Művészettörténeti Értesítő XXXIX. 1989, 111, 116.
Grotte András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására. III. Művészettörténeti Értesítő XLIV. 1995, 126–127.
MOL, Filmtár, B56 sz.doboz.
Kárpáti 1988, F/6 ábra.
Csók István Antikvitás 44. árverése (2013. január 7.) 79. sz.: Antik ezüst merőkanál. 1826 körül, 19 cm, 75 gr, 13 latos ezüst, merítőjében tallér. Jelzett: feltehetően Baja vagy Kassa, SL mesterjegy.
Kőszeghy a már hivatkozott jegyzeteiben Lustig Salamon jegyének írja le azt a jegyet, melyet a jegykönyvében még az iglói Samuel Lietschner (K:794) jegyeként oldott fel. Ez a jegy azonban a görögkeleti templom örökmécsesén található, és Szombathy László miskolci ötvös jegye.
P. Brestyánszky Ilona: A pest-budai ötvösség.Budapest 1977, 288.
Pest-Belváros házassági anyakönyvei.MOL, Filmtár, A84.sz.doboz.
Pest-Terézváros halotti anyakönyvei.MOL, Filmtár, A125.sz.doboz.
Pest-Terézváros keresztelési anyakönyvei.MOL, Filmtár, A97.sz.doboz.
MOL, Z195.44.sz.doboz, 338.sz.irat.
MOL, Z195.35.sz.doboz, 337/44.sz.és 44.sz.doboz 338.sz.irat.
Emánuel (1856.szeptember 26.) és Wolf (1862.november 15.).
BÁV 51. Művészeti Aukció (2007. november 8.) 813. sz.: Munkácsi biedermeier gyertyatartó pár.Ezüst, 578 g.Karéjos, négy részre osztott talpon és gyűrűkkel tagolt szárán bécsi rózsás díszítmény, kehely formájú gyertyacsésze. Talpperemén jelzett ML mesterjeggyel. M: 28 cm.
BÁV 80. Ékszeraukció (2007. június 19.) 222. sz.: Ékszer 3 db. Antik arany. 2 db gyűrű zománcdíszítéssel, fülbevalópár elől kapcsos beakasztással. 19. sz. második fele, súly 8,0 g, kopott, javított.
Kőszeghy 1936, 275.no.1558.
Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat. 1988. Őszi ékszer- és nemesfém-aukció (1988.november 29, 30.), 215.sz.: Szelence. Antik ezüst, teljesen sima téglaforma, fedele a rövidebb oldalon zsanérral nyílik. Munkács? 1820 körül. ML megfejtetlen mesterjegy, súly 69 g, jó állapotban.
Hani (22 évesen, 1873. január 12-én a Nagyváradon született Taub Jakab kereskedő felesége lett), Jakob (1847. június 1.), Leopold (1852. május 9., kereskedő), Móritz (1855.február 25.), Hirsch, alias Ármin (1857.december 10, borkereskedő), Israel (1861. július 8.) és Efraim (1863.szeptember 7.).
Regina (1887. július 3.), Margit (1890. november 15.), Bernát (1893. május 7.) és Lajos (1895. április 20.).
Mihalik 1900. Megjegyzem, hogy az ugyanebben a hírlapban 1853. december 28-án hirdető Joseph Adler zu Kaschau ékszerész is ismeretlen Mihaliknál.
Kőszeghy 1936, 227.
Mihalik 1961, 263.
Szendrei IV.669.
Aloisia (1835. november 9., aki 1857. július 1-én Lowich Károly tokaji órásmester felesége lett) és Rudolf Dániel (1843.február 20.).
Miskolc város egy régi céhkönyvéről. „A Tanuló Inasok Könyve a be Szegődtetés és fel Szabadulás idején Miskolczon 1836”.Miskolc 1972, 12, 13.
MOL, Z195.44.sz.doboz, 338.sz.irat.
Kőszeghy 1936, 223.
H. Mihalik Sándor: Besztercebányai ötvösök a XV–XIX. században. Múzeumi és Könyvtári Értesítő XII. 1918 (továbbiakban: Mihalik 1918), 136.
Nagyházi Galéria és Aukciósház.188.Aukció (2012. december 15.) 1303. sz.: Fűszertartó. Munkács(?) 19. sz. első fele, 13 latos antik ezüst, öble tűzaranyozott, MG ismeretlen mesterjegy. Ovális, kecses lábakon álló tálca, klasszicista díszítéssel. 66,7 gr. 4,7×7,5×5 cm.Ugyanez a sótartó, vagy teljesen azonos párja: Biksady Galéria 24.árverés (2014.december 4.) 736.sz.
BÁV 42. Művészeti Aukció (2003. május 9.) 889. sz.: Gyertyatartó pár.Ezüst 629 gr.Kerek, trébelt talapzaton öntött baluszteres szár, hengerelt díszítéssel. Jelzett: Munkács, 1820 körül, JF mesterjegy. M: 23 cm.
A M.Kir.Postatakarékpénztár Árverési Csarnokának XCVII. Aukciója 1941. április 7. 1409. sz.: Pecsétgyűrű. Ezüst, vésett betűkkel. Munkács, 1850 körül. (Az Előszóban – p:14 – megjegyzés: szerény tárgy, 1850 körül készült ezüst pecsétgyűrű viseli a munkácsi hitelesítő jegyet IF betűs ötvösjeggyel.)
Judith H. Kolba: Hungarian Silver.The Nicolas M. Salgo Collection.London 1996, 100, 101.Lehet, hogy a pávák B/ZK mesterjegyű mestere és az ortodox templom fül alakú votívjának (F/5) IK/K mesterjegyű mestere rokonok voltak?
Galerie Jürg Stuker AG Bern.Herbst-Auktion 1995 (9–25.November 1995.) 7400.: Kleiner Kelch.Österreich, 1787.Mm.Wahrscheinlich Munkacs.Fein graviert und vergoldet.Konische passige Kuppa, über schlanken Schaft und gewölbtem Fuss.H: 15 cm.(Tafel 18.)
Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián.Budapest 1935, 56.
Szendrei IV, 669; Mihalik 1900, 328.
Károly (1841. április 12.), Erzsébet (1842. május 28.) és Ferenc (1843.április 17.).
Theresia (1828.október 6.) és Martinus (1830.május 11.).
Mária (1872.szeptember 27.) és Izsák (1874.augusztus 29.– 1874.szeptember 11.).
Kati (1872. június 3.), Emanuel (1873. november 9.) és Júlia (1877. október 27.).
Szendrei IV, 669.
Pest-Belváros házassági anyakönyvei.MOL, Filmtár, A85.sz.doboz.
Heves Topográfia I., 340–341.
Grotte András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására, III. Művészettörténeti Értesítő XLIV. 1995, 125; Uő: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására, VII. Művészettörténeti Értesítő L. 2001, 135.
Eszterháza születési anyakönyvei.MOL, Filmtár, A1718.sz.doboz.
Pfliegler J. Ferenc: Életem.(Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840–1918.) (A bevezetőt írta, jegyzetekkel ellátta és a kéziratot sajtó alá rendezte Pfliegler György.Lektorálta és szerkesztette Dobossy István.) Miskolc 1996, 12.
Mihalik 1900, 329.
József Eduárd (1878.március 16.– március 27., 11 nap), Rudolf (1881.április 3.– 1882.november 24.) és Jeanette (1879.március 15., 1909.április 29-én Kuklander Gyula felesége lett.).
BÁV 53.Ékszeraukció (2000.október 4.) 214.sz.: Teáskanál, 6 db. Ezüst, hegedű végű nyéllel. Pest, 1930 körül, Dominus mesterjegy, súly 159 g.
Sándor (1887. június 1.), Jolán (1888. december 5.), Szerén (1888. december 5.), Lenke (1890. április 8.), Ernő (1892. július 17.) és Hajnalka (1895. május 12.).
P. Brestyánszky i.m.302.
Bóna István: Javarézkori aranyleleteinkről. Fejezetek a magyar ősrégészet múlt századi – századeleji történetéből. A Veszprémmegyei Múzeumok Közleményei, XVIII.1986.Szerk.: Töröcsik Zoltán, Uzsoki András.Veszprém 1987, 44.Makkay János: Pannonia vagy Dácia? Veszprémi Történelmi Tár I.Szerk.: Dr.Praznovszky Mihály – Veress D.Csaba.Veszprém 1989, 81.