View More View Less
Restricted access
  • 1

    Seymour de Ricci: A Handlist of the Manuscripts in the Library of the Earl of Leicester at Holkham Hall, Abstracted from the Catalogues of William Roscoe and Frederick Madden.Oxford 1932.(Supplement to the Transactions of the Bibliographical Society, 7.)

  • 2

    Seymour de Ricci: English Collectors of Books and Manuscripts (1530–1930).Bloomington 1960, 33.

  • 3

    Julius von Schlosser: Die Kunst- und Wunderkammern der Spätrenaissance.Ein Beitrag zur Geschichte des Sammelwesens.Leipzig 1908, 130–131.

  • 4

    „… bei ihnen um eine ganz andere, innerlich gefestigte Kultur handelt.” Julius von Schlosser: Die Kunst- und Wunderkammern… i. m. (3. j.) 132.

  • 5

    Uo.

  • 6

    Uo.; magyarul: „Meg kell adni, az angolok régtől fogva tudják, mi a jó és terjesztéséhez is nagyon értenek.” Johann Wolfgang Goethe: Utazás Itáliában. Ford. jegyz. Rónay György.Budapest 2012, 38.

  • 7

    Katalógusa: Sedizione etrusca: dai segreti di Holkham Hall alle meraviglie del British Museum.A cura di Paolo Bruschetti – Judith Swaddling – Bruno Gialluca – Paolo Giulierini – Suzanne Reynolds.Milano 2014.

  • 8

    A témához l.Suzanne Reynolds: Thomas Coke e la storiografia romana: le virtù reppublicane e il giovane virtuoso. In: Sedizione etrusca… i. m. (7. j.) 79–89.

  • 9

    Albert Derolez: Codicologie des manuscrits en écriture humanistique sur parchemin I–II. Turnhout 1984. (Bibliologia, 5–6.)

  • 10

    Marcanova, Montagnana, Polentone és a San Giovanni di Verdara kapcsolatához l.Paola Tossetti Grandi: Giovanni Marcanova in San Giovanni di Verdara a Padova. Konferenciaelőadás. Elhangzott: Atti delle Giornate di studio LABS, Sulle pagine, dentro la Storia, Padova, 3 e 4 marzo 2003.Hozzáférés: http://eprints.rclis.org/4435/1/Verdara_Marcanova.pdf (2016.03.31.)

  • 11

    Fabrizio Lollini: Maestro delle Vitae imperatorum.In: Dizionario biografico dei miniatori italiani: secoli IX–XVI.A cura di Milvia Bollati, prefazione di Miklós Boskovits. Milano 2004, 587–589; Anna Melograni: Appunti di miniatura lombarda.Ricerche sul „Maestro delle Vitae Imperatorum”.Storia dell’arte 70 (1990) 273–314; Antonio Manfredi – Anna Melograni: Due nuovi codici del magister Vitae Imperatorum.II (Il miniatore dei due manoscritti vaticani.) Aevum LXX.1990, 295–301.

  • 12

    Anna Melograni: Il Messale del Guglielmo Lampugnani miniato dal „Maestro delle Vitae Imperatorum” (Holkham Hall ms.34).Studi di storia dell’arte IV.1993, 9–25.

  • 13

    Az irodalomhoz l. a 11. és a 16. jegyzetet.

  • 14

    Személyéhez és könyvtárához l.Elisabeth Pellegrin: Bibliothèques d’humanistes lombards de la court des Visconti Sforza. Genève 1955. (Bibliothèque d’Humanisme et Renaissance, Travaux et Documents, Tome 17); Massimo ZaggiaPier Luigi Mulas – Matteo Ceriana: Giovanni Matteo Bottigella, cortigiano, uomo di lettere e committente d’arte: un percorso nella cultura lombarda di meta quattrocento. Firenze 1997.

  • 15

    http://webapps.fitzmuseum.cam.ac.uk/explorer/index.php?qu=Suetonius&oid=176587 (2016. 03. 31.)

  • 16

    L. MS 345 leírását a katalógusban, 224.

  • 17

    http://libwww.freelibrary.org/medievalman (2016.3.31.)

  • 18

    Elisabeth Pellegrin: Bibliothèques d’humanistes lombards… i. m. (14. j.) 218–245 (219). További irodalmat hozzá l. MS 345 leírásánál a katalógusban.

  • 19

    Hoffmann Edith: A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának Olaszországban illuminált kéziratai.Magyar Könyvszemle XXXIII. 1926, 1–23 (4–8); Emma Bartoniek: Codizes manu scripti Latini.Vol.1.Codizes Latini medii aevi, Budapest 1940 (Catalogus Bibliothecae Musei Nationalis Hungarici), Nr. 161; Elisabeth Pellegrin: Bibliothèques d’humanistes lombards… i. m. (14. j.) 232–233; Zaggia–Mulas–Ceriana: Giovanni Matteo Bottigella… i. m. (14. j.) 87–88, 166–170; Elena Giua: Un nuovo codice autografo delle „Disputatio egregia“ di Angelo Decembrio (Caen, Bibl.Municipale 343).Italia medioevale e umanistica XLV.2004, 211–241 (213–215).A kódexet Suzanne Reynolds megemlíti Holkham Hall MS 329 leírásánál a katalógusban Tommaso Tebaldival kapcsolatban.

  • 20

    Anna Melograni: Tra Milano e Napoli a metà Quattrocento: la „Disputatio egregia“ di Angelo Decembrio e la bottega del „Magister Vitae Imperatorum“.Italia medioevale e umanistica XLV.2004, 187–209 (207).Megjegyzendő, hogy a kiváló szemű Hoffmann Edith a kódex illuminációját szintén nem a mesternek, hanem csupán egyik követőjének tulajdonította, vö. Hoffmann Edith: A Nemzeti Múzeum… i. m. (19. j.) 8.

  • 21

    Részletes irodalmat l. MS 329 leírásánál a katalógusban.Vö.Elisabeth Pellegrin: Bibliothèques d’humanistes lombards… i. m. (14. j.) 232; Anna Melograni: Tra Milano e Napoli… i. m. (20. j.) 207.

  • 22

    Vö.Paola Scarcia Piacentini: Angelo Decembrio e la sua scrittura. Scrittura e civiltà 4 (1980) 247–277 (273–174.); Anna Melograni: Appunti di miniatura lombarda… i. m. (11. j.) 306–307, 103. j. A kutatás sokáig a budapesti kódexben található másolatot tartotta Angelo Decembrio Disputatio egregia… c. műve egyetlen fennmaradt példányának, míg elő nem került Caenben egy másik, szintén autográf példány Aragóniai Alfonznak ajánlva (Caen, Bibl.Municipale, 343).Vö.Anna Melograni: Tra Milano e Napoli… i. m. (20. j.), passim és Elena Giua: Un nuovo codice autografo… i. m. (19. j.).

  • 23

    A témához l. legújabban Il ducato di Filippo Maria Visconti, 1412–1447.Economia, politica, cultura.A cura di Federica Cengarle e Maria Nadia Covini.Firenze 2015.

  • 24

    Angeli Decembris De conditionibus pacis inter Alexandrum M.et Darium reges, ut apud Q.Curtium legitur disputatio ex mss.codd.Jankowichianis nunc primum eridta, Budae Typis Universitatis Hungaricae 1825. Itt ír Jankovich a kódex provenienciájáról is (XVI.), eszerint a kötet a „francia háború” befejeződése után Velencébe, onnan Bécsbe, majd Magyarországra került.

  • 1

    Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén.Szerk.: Ács Pál.A szerk.munkatársa: Buzási Enikő. Budapest 2015.

  • 2

    Műtárgyak a fraknói Esterházy-kincstárból az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. (Thesaurus domus Esterhazyanae, I.) Szerk.: Szilágyi András. Iparművészeti Múzeum, Budapest 2014. 351 oldal, sztl. színes kép.

  • 3

    Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. (Thesaurus domus Esterhazyanae, II.) Szerk.: Pásztor Emese. Iparművészeti Múzeum, Budapest 2010.

  • 4

    A témáról legújabban: Horváth Hilda: Nemzeti kincstárunk, az Esterházyi hercegi kincstár 20.századi története. Iparművészeti Múzeum, Budapest 2014.

  • 5

    Kiss Erika: A fraknói tárház, ahogy Esterházy Pál megalkotta.In: Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás… i. m. 151−174.

  • 6

    Az esterházai vendégszereplésekről a tárgyak visszatértek (zurückgeliefereten) Fraknóra csakúgy, mint az alapító Pál nádor életében a pozsonyi országgyűlési kirándulásokról. L. pl. az 1708-ban az …ide Posomban általhozatot tárgyak specifikációja (MNL, OL, P 108, Rep. 8. FAsc. C. Nro. 36), illetve a …von Esterháza nach Forchtensteinin die Schatzkammer zurückgelieferten Pretiosa.MNL OL, P 108, Rep.8.Fasc.C.Nro.48/5.

  • 7

    Augsburg, 17. század első harmada. Iparművészeti Múzeum, ltsz.: E 63.8. L.: Műtárgyak a fraknói Esterházy-kincstárból az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében… i. m. Kat. I.27. sz.

  • 8

    Viskolcz Noémi: Az Esterházyak temetkezéseiről a 17. században. Művészettörténeti Értesítő LVIII. 2009, 245‒269.

  • 9

    Szilágyi András: Esterházy Pál megrendelései és szerzeményei. In: Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás… i. m. 175−198.

  • 10

    Buzási Enikő: Vonzások és választások a gyűjtő Esterházy Pál mecenaturájában. In: Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás… i. m. 117‒150.

  • 11

    Idézi Buzási Enikő: Vonzások és választások a gyűjtő Esterházy Pál mecenaturájában. In: Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás… i. m. 125‒126.

  • 12

    Esterházy kincsek ‒ öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményekből. Szerk. Szilágyi András. Iparművészeti Múzeum, Budapest 2006. Az itt ismertetett kötetben a 26−27. oldalon

  • 13

    Henszlmann Imre – Bubics Zsigmond – Szalay Imre: A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten gróf Károlyi Alajos palotájában 1876. évi májusban rendezett műipari és történelmi emlék-kiállítás tárgyainak lajstroma. Budapest 1876.

  • 1

    Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Budapest 1927, 217; Garas Klára: Kracker János Lukács 1717–1779.Budapest 1941, 66–67.

  • 2

    Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Budapest 1937, 214–218, 215; Voit Pál szerk.: Heves megye műemlékei I. (Magyarország műemléki topográfiája VII. kötet.) Budapest 1969, 307.Amon József szignált mennyezetfreskóját tárták fel újabban a pesti Domonkos-rendi templomban, l.www.szentmihalytemplom.hu.

  • 3

    Szmrecsányi i. m. (2. j.) 218 és Klára Garas: Der Maler und seine Laufbahn.Einige Aspekte des Kunstlebens in Ungarn im 18. Jahrhundert. In: Ewa Śnieżińska-Stolot ed.: Late Baroque Art in the 18th Century in Poland, Bohemia, Slovakia and Hungary.(Niedzica Seminars IV.) Cracow 1990, 143–151: 145. Andreas Cajetan Trtina jelzett mennyezetképét tárták fel nemrég a sátoraljaújhelyi volt pálos templomban; ungvári (Uzshorod) megbízatásáról és haláláról (1778) l. legújabban Terdik Szilveszter: Görögkatolikus püspöki központok Magyarországon a 18. században. Művészet és reprezentáció. Nyíregyháza 2014, 263.

  • 4

    Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII.században.Budapest 1955 (a továbbiakban Garas 1955), 69, ezért megtévesztő a kiemelés in: Jozef Medvecký: Anton Schmidt. Život a dielo barokového maliara 1713–1773. Bratislava 2013 (a továbbiakban Medvecký 2013), 33/29. j.

  • 5

    Eva Lintnerová: Nové poznatky k životu a dielo barokového maliara Antona Schmidta na Slovensku.Sborník Filosofickej fakulty UniverzityKomenského IX. Historica 9, č. 77. Bratislava 1958, 233–239. Ez lényegében egy egyetemi szakdolgozat hozadéka; a szerző – Eva Toranová – később az ötvösség megkerülhetetlen kutatója lett.

  • 6

    Anna Petrová-Pleskotová: Maliarstvo 18. storočia na Slovensku.Bratislava 1983, 69–73.

  • 7

    Anna Petrová-Pleskotová: Adalékok Anton Schmidt festő életútjához és pályakezdéséhez. Annales de la Galerie Nationale Hongroise / A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991 ( Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára), 199–204. Vö. Körber Ágnes szerk.: Magyar művészeti kislexikon. Budapest 2002, 358 (Jávor Anna); Kőszeghy Péter főszerk.: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor X. Budapest 2010, 256–258 (Jávor Anna), ugyanitt III.Budapest 2005, 116 (Uő: Festészet a 17–18. században).

  • 8

    Barbara Balážová – Jozef Medvecký – Dušan Slivka: Medzi zemou a nebom. Majstri barokovej fresky na Slovensku.Societas historiae artium, Bratislava 2009, 83–95, vö.Barokk freskófestészet Magyarországon.Témavezető Jernyei Kiss János.Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba: http://barokkfresko.btk.ppke.hu.

  • 9

    Katarína Chmelinová edit.: Industrialna krajina? Stredoslovenské banská mestá v 16.–18. storočí. Slovenská národná galéria, Bratislava 2010.

  • 10

    Maria Čelková ed.: Zborník príspevkov zo seminára o reštaurovani a tvorbe rakúského maliara Antona Schmidta (1706 Vieden – 1773 Banská Štiavnica.) 5. júna 2007.Banská Štiavnica 2008.

  • 11

    Míg a bécsi, illetve alsó-ausztriai barokk festészet eleve két jeles Schmidttel dicsekedhet, az akadémiai beiratkozási jegyzékek négy magyarországit is hozzátesznek, közülük az egyik Johann Anton, és építészetet tanul 1734-ben; ezenközben Selmecbányán 1742-ben lesz polgár Georg Schmid festő: Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest 1935, 82; Garas 1955, 248; Medvecký 2013, 210–211.

  • 12

    Medvecký 2013, 210–211.

  • 13

    Medvecký 2013, 231 („61 An.”)

  • 14

    Medvecký 2013, 222, vö.Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltár, Budapest (MNL OL).C 24, Helytartótanácsi levéltár, Neo Cives, Lad.A Fasc.1.No.4/II.1752–1754.

  • 15

    Medvecký 2013, 51, 214, vö.MNL OL C 24, Helytartótanácsi levéltár, Neo Cives, Lad.A Fasc.1.No.5.1755, Schemnicz: Joannes Jac. Majer Egra. Bohemus. Cathol. Inauraturae Pictor.29na Augusti.

  • 16

    A háztörténet bejegyzésének szövegét közli Medvecký 2013, 214 (Dok.27) http://archivum.piar.hu/rendtortenet/keptar (©Koltai András 2010) alapján. Hangke naplóját l. Ladislav Šášky: Stavebný denník Hyacinta Hangkeho z 18. storočia I–II. Zborník Slovenského Národného Múzea. Historia 17–18. 1977, 157–183, 1978, 165–198.

  • 17

    Medvecký 2013, 74–75, 223–224.

  • 18

    Medvecký 2013, 214 (mint 16. j.).

  • 19

    Garas Klára: Anna Petrová-Pleskotová: Maliarstvo 18. storočia na Slovensku. Bratislava 1983. [Recenzió.] Művészettörténeti Értesítő XXXIII. 1984, 178–187: 181. Házaßságkötését l.még: www.matricula-online.eu Österreich, Wiener Diözese, Wien Stadt, St.Ulrich, Trauungsbuch 1737–1740, fol.185v: [1739.november 8.] (Cop.die 15 9bris) Joannes Stephanus Pojoffsky ledigst. ein Mahler, wohnhaft in der blauen Weintrauben am Spittelberg, gebürtig von Preßlau aus Schlesien. Nimbt zur Ehe die Ehre und Tugendsame Anna Maria Tufenin ledigst.wohnhaft im obbemelten Haus, gebürtig allhier, des Joannis Gerardi Tufen, eines Mallers See[li]g und Mariae Elisabethae seiner Ehewürtin so noch im Leben erzeugte Tochter.Zum 1 mahl 2 3 Test.Joh: Philipp Zechenter, ein burgl.Mahler.Test. H. Carl Bößinger, ein Maller in Pelican. Nyitrához l. Medvecký 2013, 214 (mint 16. j.) forrása és Šášky i.m.1978 (16. j.), 186; Petrová-Pleskotová i. m. 1983 (6. j.), 73.

  • 20

    Wien, Archiv der Akademie der bildenden Künste, Nahmen-Register… Sign. 1/a, p. 129. Buya Joan: von Breslau, z: d(en) 7 8b(ris) 1737. A közlés céljából kapott forrásadathoz l.Buzási Enikő: Források a bécsi képzőművészeti akadémia magyarországi, erdélyi és Magyarországon működő külföldi növendékeinek tanulmányaihoz (1726–1810).Kivonatok az Akademie der Bildenden Künste in Wien beiratkozási protokollumaiból és névjegyzékeiből. Budapest 2016. Megjelenés alatt, nr. 54.

  • 21

    Medvecký 2013, 223 (Dok.54.).

  • 22

    Medvecký 2013, 29, 204. Itt jegyzem meg, hogy Schmidt bécsi életének utolsó dokumentuma, a Martin Rautteschler (Raudöschler) bambergi szobrász esküvőjénél történt tanúskodás 1743. január 13-án a St. Michael-templomban őt magát is „statuarius”-ként jegyzi: www.matricula-online.eu Österreich, Wiener Diözese, Wien Stadt, St.Michael, Trauungsbuch 1738–1755, fol.245.Vö.Alexander Hajdecki in: Quellen zur Geschichte der Stadt Wien.VI.Band, Wien 1908, 110, 7573 és Petrová-Pleskotová i. m. 1991 (7. j) 200.

  • 23

    Itt elsősorban Zuzana Lapitková 1999 és 2002 közötti publikációira hivatkozik a monográfia.

  • 24

    Kiegészítve Tóth Áron jegyzékét: Tóth Áron: A Habsburg-család tiszteletére a 18.században Magyarországon emelt diadalívek és európai összefüggéseik. Művészettörténeti Értesítő LII. 2003, 275–297: 286–288.

  • 25

    Wiedon hosszabb bányavárosi tartózkodásáról, oltárképeiről: Medvecký 2013, 43–45, a diadalívről: 45.

  • 26

    Medvecký 2013, 228, Dok.75, 76 (a bélabányai bevonulás elszámolása); Rotensteinhez l. G. Györffy Katalin: Kultúra és életforma a XVIII. századi Magyarországon (Idegen utazók megfigyelései). (Művészettörténeti Füzetek 20.) Budapest 1991, 111–112 (Johann Bernoulli’s Sammlung… Neunter Band. Berlin–Leipzig 1783, 240. alapján) – egy második diadalkapun keresztül vonult a menet a városba, vö.Medvecký 2013, 227, Dok.71 és 73.

  • 27

    A két kisebb: Szent Anna és Padovai Szent Antal mellékoltárképe elveszett, l.Medvecký 2013, 131; a szobrokhoz l.Barbara Balážová: Oltár Nánebozvatia Panny Márie bývalého farského kostola v Kremnici.Ars 1998 (1–3.), 180–201: főként 195. (Szent Flórián és Donát szobrai ma a Magyar Nemzeti Galériában láthatók.) Körmöcbánya „előző” barokk korszakához bőséges adattárral szolgál a 18. század első feléből Barbara Balážová: Pictorissa Cremniciensis című remek kis könyve (Bratislava 2004), amelyet alapos művészetszociológiai tanulmány vezet be, megfejelve egy festőözvegy fiktív, irodalmi értékű naplójával.

  • 28

    A trencséni festő 1766-ban körmöcbányai polgár (Garas 1955, 259.), ahol 1802-ben 78 évesen halt meg.L. Jozef Medvecký: Monogramisti.K autorstvu barokovych nástenných malieb v Trnave (1700), Priekope (1772) a Šamoríne (1778). In: Umenie na Slovensku v historických a kultúrnych súvislostiach 2008. Trnava 2009, 122–129: 122; Medvecký 2013, 128, 164–165.

  • 29

    Katarína Chmelinová: Schmidt a kvázi Schmidt v zbierkach Slovenskej národnej galérie Bratislava. In: Čelková ed. i. m. (10. j.) 41–56. Vö. Magda Keleti: Neskorá renesancia, manierizmus, barok v zbierkach SNG.(Fontes 2.) Slovenská národná galéria, Bratislava é.n.(1983) 129, kat.83.

  • 30

    Vö.Jávor Anna: Rokokó idill vagy egy rossz házasság képei? Az edelényi kastély festményeinek programja. Művészettörténeti Értesítő LXII. 2013, 259–271: 266, 270/44. j., vö. in: Allgemeines Künstlerlexikon Band 84.De Gruyter, Berlin–München–Boston 2015, 392–393.

  • 31

    Mint Lieb Ferenc lehetséges művére hívta rá fel a figyelmemet szóban Szilárdfy Zoltán 2014-ben, l.Dercsényi Dezső szerk.: Pest megye műemlékei I. (Magyarország műemléki topográfiája V.) Budapest 1958, 459.Vö.Medvecký 2013, 191.

  • 32

    Garas i. m. 1941 (1. j.) 22, vö. Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késő barokk festő Közép-Európában. Budapest 2004, 307.

  • 33

    Legújabban: Boda Zsuzsanna – Jávor Anna – Poszler Györgyi szerk.: A restaurálás művészete. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2013 (digitális kiadvány), 168–169.A festményen Mária lába és a holdsarló alatt egy szignatúra töredéke (I:Sol…) látszik. L. www.mng.hu /A restaurálás művészete, vö. Medvecký 2013, 144.

  • 34

    Jozef Medvecký: Anjelský hrad v Karpatoch. Carpoforo Tencalla a ranobaroková výzdoba hradu Červený Kameň. Societas historiae artium, Bratislava 2015.

  • 1

    A múzeum névadója az 1888-ban csupán 99 napig uralkodó III.Frigyes porosz király és német császár volt.

  • 2

    Wilhelm von Bode: Neuerwerbungen der Abteilung der Bildwerke christlicher Epochen an deutschen Barock- und Zopfskulpturen.Amtliche Berichte aus den Königlichen Kunstsammlungen XXX.1909, 113–120, 113.

  • 3

    Friedrich Adler: Andreas Schlüter: Leben und Werke.Vortrag gehalten am Schinkel-feste den 13.März 1862.Berlin 1862; Friedrich Adler: Aus Andreas Schlüters Leben – Der Bau und die Abtragung des Münzturmes in Berlin. Zeitschrift für Bauwesen XVIII. 1863, 13–44, 383–406; Friedrich Adler: Das Reiterbild des Großen Kurfürsten. Berlin 1865; Friedrich Adler: Das Zeughaus.Zeitschrift für Bauwesen XX.1870, 59–68.

  • 4

    Cornelius Gurlitt: Andreas Schlüter.Berlin 1891.

  • 5

    Wilhelm Pinder: Deutsche Barockplastik.Königstein–Leipzig 1932, 3, 15, 84–87.

  • 6

    Heinz Ladendorf: Der Bildhauer und Baumeister Andreas Schlüter.Beiträge zu seiner Biographie und zur Berliner Kunstgeschichte seiner Zeit.Berlin 1937.(A könyvet Helmut Börsch-Supan utószavával 1997-ben újra kiadták Lipcsében.)

  • 7

    Andreas Schlüter und die Plastik seiner Zeit.Eine Gedächtnisausstellung anläßlich der 250. Wiederkehr seines Todesjahres. Hrsg. von Edith Fründt – Eva Mühlbächer. Ausstellungskatalog.Staatliche Museen zu Berlin, Berlin 1964.

  • 8

    Margarete Kühn: Andreas Schlüter als Bildhauer.In: Barockplastik in Norddeutschland.Hrsg.von Jörg Rasmussen.Ausstellungskatalog.Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg, Mainz 1977, 105–179.

  • 9

    Jens Jenssen cikke a Die Zeitben: http://www.zeit.de/2014/17/schlossbaumeister-andreas-schlueter (utolsó látogatás: 2015. július 28.).

  • 10

    Regina Deckers: Andreas Schlüter in Danzig und Polen.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin.Hrsg.von Hans-Ulrich Kessler.Berlin 2014, 20–31.(A katalógus a továbbiakban: Andreas Schlüter und das barocke Berlin.)

  • 11

    Tylman van Gamerenről: Stanisław Mossakowski: Tilman van Gameren: Leben und Werk.München 1994.

  • 12

    Fritz-Eugen Keller: Die Schlusssteine der Bögen am Erdgeschoss des Zeughauses.Andreas Schlüters Triumphhelme und Kopftrophäen besiegter Krieger – ein Hauptwerk nordeuropäischer Barockskulptur.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin, 136–151, 144–149.

  • 13

    Sven Lüken: „Iohann Iacobi goßs mich in Berlin.” König Friedrich I. in Preußen, Andreas Schlüter, Johann Jacobi und der Berliner Geschützguß. In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin, 186–196; Hans-Ulrich Kessler: Johann Jacobi und der Bronzeguss.In: uo.208–215.

  • 14

    Thomas Fischbacher: Die Kunst der Komposition.Die Bronzestatue Kurfürst Friedrichs III.von Andreas Schlüter und Johann Jacobi.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin.95–112.

  • 15

    Hans-Ulrich Kessler: Das Reiterdenkmal des Grossen Kurfürsten.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin, 222–235.

  • 16

    Guido Hinterkeuser: Andreas Schlüter und das Berliner Schloss: die Architektur.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin. 258–272; Guido Hinterkeuser: Andreas Schlüters Skulpturenprogramm für das Berliner Schloss.Zwischen Konzeption und Organisation.In: uo.286–299.

  • 17

    Uo.297–299.

  • 18

    A katalógus tanulmányai az Alte Post szobordíszéről és a Männlich-síremlékről: Guido Hinterkeuser: Andreas Schlüter und die Alte Post in Berlin.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin, 375–383; Philipp Zitzlsperger: Schlüters Männlich-Grabmal.In: uo.328–339.

  • 19

    Claire Guinomet: Die Kanzel in der Berliner Marienkirche.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin, 344–353, 348–349.

  • 20

    Philipp Zitzlsperger: Schlüters Porträtbüste des Prinzen von Homburg.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin, 358–369, 362–363.

  • 21

    Julia Kloss-Weber: Die Villa Kameke.Formwerdung in Architektur und Skulptur.In: Andreas Schlüter und das barocke Berlin, 417–429.

  • 22

    Hellmut Lorenz: Andreas Schlüters Landhaus Kameke in Berlin.Margarete Kühn zum 4.Februar 1994.Zeitschrift für Kunstgeschichte LVI.1993, 153–172.

 

Author instructions are available in PDF format.
Click here to download.

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Árpád MIKÓ

Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet
P.O. address: Budapest, 1250, 31, Hungary

 

Chair of the Editorial Board: Anna JÁVOR

Magyar Nemzeti Galéria
Budapest, 1250, 31, Hungary

 

Editorial Board

  • Géza GALAVICS (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet)
  • Erika KISS (Magyar Nemzeti Múzeum)
  • András KOVÁCS (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)
  • Ildikó NAGY (Budapest)
  • Enikő RÓKA (Budapesti Történeti Múzeum)

Művészettörténeti Értesítő
Hungarian Nationale Gallery
P.O. Box 31
HU–1250 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 375 8858 ---- Fax: (36 1) 375 8898
E-mail: javor.anna@mng.hu

2020  
CrossRef Documents 18
WoS Cites 3
Wos H-index 2

2018  
Scimago
H-index
3
Scimago
Journal Rank
0,100
Scimago
Quartile Score
History Q4
Visual Arts and Performing Arts Q4
Scopus
Cite Score
2/50=0
Scopus
Cite Score Rank
History 1111/1259 (Q4)
Visual Arts and Performing Arts 389/502 (Q4)
Scopus
SNIP
0,000
Scopus
Cites
2
Scopus
Documents
11

 

Művészettörténeti Értesítő
Publication Model Print Only
Submission Fee  
Article Processing Charge  
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency  
Further Discounts  
Subscription fee 2021 Print subsscription: 146 EUR / 202 USD
Subscription fee 2022 Print subsscription: 150 EUR / 208 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Művészettörténeti Értesítő
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1952
Publication
Programme
2020 Volume 69
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
2
Founder Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Hungary, Múzeum krt. 14.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0027-5247 (Print)
ISSN 1588-2802 (Online)