View More View Less
  • 1 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet / Research Centre for the Humanities Hungarian Academy of Sciences, H-1014 Budapest, Országház.utca 28
Restricted access

The substantial pre-1526 book connection of the Zagreb cathedral chapter (those marked MR are kept by Metropolitanska knjižnica, those indicated by a letter and Arabic number after a Roman numeral are in the Hrvatske akademija znanosti i umjetnosti) is a little explored source of Hungarian manuscript illumination. Adjusted to Orsolya Csomó’s musicological investigations I had a chance to study manuscripts with varying painted decoration. I was primarily interested in their age and place of creation, as well as their style. The Crucifixion image before the Canon of the Mass in the missal dedicated to Saints Cosmas and Damian (MR 13) dates the manuscript to the end of the 14th century. The exquisite Canon picture of the codex marked IV.C.59. seems to be a work produced in Zagreb and dates from the second-third decade of the 15th century. It has connections mainly in Austrian art. Another Zagreb missal (MR 62) was so-far dated by literature to the turn of the 13-14th centuries or the mid-15th century. The present paper reckons with the beginning of the period between 1425 and 1450 and emphasizes the south German, Austrian peculiarities of the Crucifixion image. Finally, a missal (III.D.23.) containing a Canon picture whose underdrawing is also unfinished displays the influence of Viennese works incorporating Prague elements as well from the years between 1430 and 1450.

The codices oriented toward the art of Central European, particularly neighbouring Lower Austrian, Styrian and Carinthian areas is followed by a discussion of the Salzburg Missal (Salzburg, Unversitätsbibliothek, III 23) of the Zagreb rite. After the iconographic analysis of the images in the codex possibly belonging to the late period of the Salzburg-Augsburg workshop associated with Johannes Bämler the paper enquires into the possible relation of archbishop of Salzburg Johannes Beckensloer to the manuscript. It is not impossible that the codex is a relic of the high priest’s attraction to liturgical codices, particularly missals. Nor can it be precluded that the manuscript was created upon Hungarian commission or as a present for the bishop of Zagreb. The study of these codices raised the question of the Austrian stylistic relations of certain missals in Pozsony (e.g.: Budapest, National Széchényi Library, Cod. lat. 222). Special literature usually links these manuscripts to Viennese or Pozsony-based illuminators and stresses the influence, sometimes personal involvement of Ulrich Schreier. The author wishes to withdraw from this circle – among other manuscripts – the Mss I 20 missal in the Esztergom Archiepiscopal Library which is thought to have been used in Pozsony. On the basis of some characteristic and rare border ornamental motifs its place is sought somewhere in the environment of the Zagreb Missal kept in Salzburg. It is well known that the illuminators employed by the Bämler worksop in Salzburg and/or Augsburg spread the motivic stock of the workshop wandering south and east of Salzburg. During the investigations an itinerant artist’s work was also found in the Hungarian heritage of the art discipline (Pannonhalma, Abbey Library, 120b A 12).

The paper ends with a few minor observations. The author agrees with the dating of missale notatum marked MR 70 by literature to the 13th century, but specifies the date as between 1280 and 1290 on the basis of the Crucifixion drawing echoing the Zackenstil. Finally, the paper discusses the inscription on folio 222vb of the MR 26 Zagreb missal in the chapter library. The note names the scribe and the client who ordered the manuscript. The liturgical book was ordered by provost Vitus and copied in 1453. The inscription reveals he was the son of Tamás Büssüi. He was the direct descendant of a branch of the Gutkeled clan, the Bacskai family once living in Zemplén, on the line of Miklós son of András who had settled in Slavonia. The text is accompanied by the provost’s coat of arms: a small triangular shield with three red wedges turning from left to right in a white field. The father of the provost assumed the name Büssüi [of Büssü] after his estate in Somogy. His son, however, chose their Bosho (Buchko, Bacska, Bocska) name reaching back to the Gutkeleds and was the first in the family to use their coat of arms.

  • 1

    Ivan Tkalčić: Dva inventara prvostolne crkve zagrebačke iz XIV. i XV. vieka. Starine na sviet izdaje Jugoslavenska Akademija Znanosti i Umjetnosti XIII. 1881, 119–149. Tkalčić a második jegyzék anyagát az első lábjegyzeteiként közli. Az első katalógussal egy igen tekintélyes, 1951-ben közreadott tanulmánytól (Dragutin Kniewald: Najstariji inventari zagrebačke katedrale. Starine na sviet izdaje Jugoslavenska Akademija Znanosti i Umjetnosti XLIII. 1951, 49–81) eltekintve érdemben nem foglalkoztak, annak ellenére, hogy ez az első tekintélyes könyvgyűjteményt megörökítő – és a maga korában feldolgozónak tekinthető – jegyzék. A harmincoldalas inventárium tizenkilenc oldalon sorolja fel a zágrábi székeskáptalani bibliotheca köteteit. Műfajonként csoportosítja az állomány anyagát, a kötetek azonosítását az incipitek és explicitek rögzítése mellett a bejegyzések közlésével segíti, olykor megjegyzéseket fűz a kötetek műfajon belüli tartalmára, készítési korára vonatkozóan, néha jellemzi az írástípust is. A leltárkönyv összeállítója a liturgián és a teológiai ismereteken kívül különösen a jogban volt jártas, de biztonsággal kezelte a természettudományos irodalmat is. Röviden bemutatja az inventárium előkerülésének körülményeit, megadja a káptalani levéltárban őrzött dokumentum jelzetét (fasc. 101. No. 3.) és kivonatosan ismerteti: Fejérpataky László: A zágrábi káptalani könyvtár 15. századi könyvlajstroma. Magyar Könyvszemle V.1880, 363–368.

  • 2

    Dolgozatom témájának alapjául a zágrábi könyvtárakban 2015. március 16–18. között végzett helyszíni vizsgálataim szolgálnak.A Székesegyházi Könyvtár / Metropolitana (mai őrzőhelyei közül – melyek vezetőinek és kezelőinek ezúton köszönöm szíves segítségét – a Hrvatski drzavni arhiv, a Metropolitanska knjižnica és a Hrvatske akademija znanosti i umjetnosti) liturgikus kódexeiből Csomó Orsolya egyházzenész kutatásaihoz igazodva válogathattam. A tanulmányút anyagi fedezetét az OTKA NF 84216 számú programja biztosította. Fényképek készíttetésére nem volt lehetőségem, ezért az alábbiakban publikációk segítségével elérhető reprodukciókra, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának mikrofilmjeire hivatkozom.

  • 3

    Az alábbiakban a következő rövidítéseket használom: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: MTAK; Országos Széchényi Könyvtár: OSzK; Universitätsbibliothek: UB.

  • 4

    Délnémet missale, Heidelberg, UB, Cod.Sal.VII.111a, f.2v: http://digi.ub.uni-heidelberg.de/digit/salVII111a/0044

  • 5

    Nem foglalkozik tanulmányunk a kánonképét őrző Németújvári Missaléval és a 2015. év időhöz és témához kötött kutatási lehetősége miatt a notát nem tartalmazó misekönyvekkel és más olyan liturgikus könyvtípusokkal sem, amelyekben elméletileg lehet rajzolt-festett kánonkép .

  • 6

    Az inventárium 13. oldalán a következők olvashatók e tételről: „item, unum aliud missale novum cum calendario, preambulis, prefacionibus et canone ab ante, et incipit cum rubrica in dominica prima, et in fine prime pagine secundi folii finit amen dico, habens in fine sequencias sine nota, et finit liber de eadem littera nobis dare gaudia; quod missale, bone memorie dominus Blasius legavit pro brebenda sanctorum Cosme e Damiani martirum.” In: Tkalčić: Dva inventara… i. m. (1. jegyzet) 131–132.

  • 7

    Antun Markov: Catalog metropolitanskih riedkosti.In: Kulturno poviestni zbornik zagrebačke nadbiskupije u spomen 850. grodišnjice osnutka. Collectio dissertationes de almo episcopatu zagrabiensi in memoriam fundationis eiusdem A.D.MXCIV.Ured.Dragutin Kniewald.Zagreb 1944, 526.

  • 8

    Balázs kanonokról és a székesegyház Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt oltáráról: Minijatura u Jugoslaviji. Ured. Zdenka Munk. Zagreb, Muzej za umjetnost i orbt, 1964, 289–290. (33. sz.) (Dragutin Kniewald) A kánonkép alatt feltehetően „memento mei pro peccatoris” bejegyzés olvasható. Krisztus lába alatt az S és B betűket idéző formákban kivakart szöveg maradványai sejthetők. A 18ra oldal tetején, a kódex egyedüli díszítőelemeként igényes, laparannyal készült törzsű filigrándíszes T iniciálé vezeti be a misekánon szövegét.

  • 9

    14.század közepi datálás: Markov: Catalog metropolitanskih riedkosti… i. m. (7. jegyzet) 526; 14. századi készítésre voksol: Zentai Loránd: A helyi produkció. In: Magyarországi művészet 1300–1470 körül. I–II. (A magyarországi művészet története, 2.) Szerk. Marosi Ernő. Budapest 1987, I., 357; 14. századi zágrábi scriptort feltételez: Minijatura u Jugoslaviji i. m. (8. jegyzet) 289. (31.sz.) (Dragutin Kniewald)

  • 10

    A kánonkép ez ideig legjobb reprodukcióját közli: Anđelko Badurina et al.: Minijatura. Umjetnost na tlu Jugoslavije. Beograd–Zagreb–Mostar 1984, 46. tábla.

  • 11

    Zentai: A helyi produkció… i. m. (9. jegyzet) 357.

  • 12

    Az inventáriumban és a kódexben szereplő Balázs kanonokról semmilyen adat nem maradt fenn.

  • 13

    Csapodi Csaba – Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica.Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, I–III. Budapest 1988–1994, II., 2814.sz.Mikrofilm: MTAK Mf 6410/II.

  • 14

    Kánonkép: London, British Library, Harley MS 2891, f. 145v; Párizs, Bibliothèque nationale de France, Ms. Lat. 18014, f. 67r; uo. Ms. Fr. 13091, f. 13v.

  • 15

    Például a cseh művészetből is táplálkozó, egykor a bajorországi Pähl Szent Lőrinc-templomából származó oltár (Salzburg, 1400 körül; München, Bayerisches Nationalmuseum), egy kremsmünsteri oltártábla Jézus születésének jelenetével (Salzburg [?] 1390–1410, Bécs, Museum Mittelalterlicher Kunst, Unteres Belvedere), a wilteni Keresztrefeszítés-tábla (Tirol, 1425–1435, uo.) és Ulrich Reichenecker epitáfiuma (stájer munka, 1410 körül, Graz, Steiermärkisches Landesmuseum Joanneum), a stílus cseh példáiról: Robert Suckale: Klosterreform und Buchkunt.Die Handschriften des Mettener Abtes Peter I.München, Bayerische Staatsbibliothek.Clm.8201 und Clm.8201d Petersberg 2012, 144, 146.

  • 16

    Albeni Eberhard 1397–1406, 1409–1419, Andrea Scolari 1407 és Albeni János 1420–1438 között.

  • 17

    A 14. századi készítés mellett: Dragutin Kniewald: Zagrebački liturgijski kodeksi XI–XV stoljeća. Croatia Sacra XIX. 1940, 10, 60; Minijatura u Jigoslaviji… i. m. (8. jegyzet) 34. sz., 31. tábla; Zentai: A helyi produkció… i. m. (9. jegyzet) 357; a következő évszázad mellett: Markov: Catalog metropolitanskih riedkosti… i. m. (7. jegyzet) 527; Bibliotheca Hungarica… i. m. (13. jegyzet) II., 2868. sz.Mikrofilm: MTAK Mf 6415/III.

  • 18

    Például: Herford prépost 1366 előtt készült missaléjának kánonképe (Olomouc, Státní archív, Kap. Knih. 131, f. 141v). In: Moravská knižní malba XI. až XVI. století. Red. Antonín Friedl et al. Brno 1955, No. 7. és 4. kép, továbbá egy kötéstábla Szentháromságot ábrázoló 14. századi tollrajza (Olomouc, Knihovna Univerzity Palackého v Olomouci II. 138), uo. No. 78 és 5. kép; osztrák-cseh hatást említ Zentai: A helyi produkció… i. m. (9. jegyzet) 358.

  • 19

    Minijatura u Jugoslaviji… i. m. (8. jegyzet) (34. sz.)

  • 20

    A korai keletkezés és a kódexnek az inventárium egyik tételével lehetséges azonossága mellett: Markov: Catalog metropolitanskih riedkosti… i. m. (7. jegyzet) 526–527; Bibliotheca Hungarica… i. m. (13. jegyzet) No. 2950.Jómagam az inventárium 13.oldalán olvasható utolsó rubrikát (Tkalčić: Dva inventara… i. m. [1. jegyzet] 131.) a kódex végének rongáltsága miatt nem találtam meg.

  • 21

    Szóbeli közlését köszönöm.

  • 22

    Bibliotheca Hungarica… i. m. (13. jegyzet) 2811. sz. Mikrofilm: MTAK Mf 6410/III, 6411/1.

  • 23

    Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod.1844, f.149v.

  • 24

    Compendium, München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm.8201d, In: Suckale: Klosterreform und Buchkunt… i. m. (15. jegyzet) Abb. 174.

  • 25

    Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod.1767, f.270v, in: Mitteleuropäische Schulen, V.(ca.1410–1450).Wien und Niederösterreich.(Die illuminierten Handschriften und Inkunabeln der Österreichischen Nationalbibliotkek, 14.) Textband, Tafel- und Registerband.Bearbeitet von Katharina Hranitzky et al.Wien 2012.Textband, Kat.2.Tafelband, Farbabb.9.Budapest, OSzK, Cod.Lat.215, f.178v, in: Berkovits Ilona: Magyar kódexek a XI–XVI. században. Budapest 1975, XI. tábla; Pozsony, Archív hlavného mesta SR Bratislavy, EL–13a, f. 138v, in: Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387–1437. Szerk. Takács Imre.Budapest 2006, 615–616.(Kat.sz.7.55.) (Dušan Buran)

  • 26

    Sigismundus rex et imperator… i. m. (25. jegyzet) 620–621.(Kat.sz.7.61.) (Jékely Zsombor)

  • 27

    Hoffmann Edith: A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának illuminált kéziratai.(Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Kiadványai I.) Budapest, 1928.90.A http://www.ubs.sbg.ac.at/sosa/handschriften/mIII23.txt.htm.(Universiätsbibliothek Salzburg, Juni 2003); a salzburgi missale-műhely, valamint Johannes Bämler és műhelye munkásságának feldolgozása: Christine Beier: Missalien massenhaft.Die Bämler-Werkstatt und die Augsburger Buchmalerei im 15.Jahrhundert.Codices Manuscripti, Heft 48/49 Juni 2004, Textband, 55–72; Tafelband, 67–78; Sheila Edmunds Bämler életútjára vonatkozóan fontos tanulmányát (New Light on Johannes Bämler.Journal of the Printing Historical Society XXII.1993, 29–53) nem olvashattam.A kódex leírása liturgiája szempontjából: Polycarpus Radó: Index codicum manu scriptorum liturgicorum Regni Hungariae.(Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, XIV.) Budapest 1941, No.249.A kódexet eredetiben nem láttam, munkámat a fentebb megnevezett ubs.sbg.mIII23 2003 i. m. színes képanyaga és Csomó Orsolya nem könyvfestészeti kutatások céljára készíttetett fekete-fehér felvételei segítették.

  • 28

    Ubs.sbg.mIII23.2003. i. m. (27. jegyzet)

  • 29

    A fogalom újabban vonult be a közép-európai művészet egyes területeinek művészetére vonatkoztatva. Ezt használja például Armand Tif: Der Illuminator des Koloman-Antiphonars.Zur Frage der Mobilität eines Buchausstatters im Donau–österreichischen Raums um 1480.98.In: Wege zum illuminierten Buch: Herstellungsbedingungen für Buchmalerei.Hrsg.von Christine Beier – Evelyn Theresia Kubina.(Wien–Köln–Weimar 2014) tanulmánya címében.

  • 30

    Kodikológiai leírása: Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae et limitropharum regionum.Quos recensuit D.Polycarpus Radó OSB.Primae partis editio revisa et aucta cui et toti operi adlaboravit Ladislaus Mezey.Budapest 1973, 215–217.(No.45.)

  • 31

    Julius Sopko: Stredoveké latinské kódexy slovenskej provenience v Maďarsku a v Rumunsku. (Stredoveké kódexy slovenskej provenience, II.) Martin 1982, 52–53. (No.226.)

  • 32

    Hasonló jellegű, német nyelvű bejegyzés olvasható „Fraw Magdalena Rosentalerin” Szent Mártonnak ajándékozott misekönyvében. (Budapest, OSzK, Cod. Lat. 219. Libri liturgici manuscripti… i. m. [30. jegyzet] 217–220.[No.46.])

  • 33

    Hoffmann: A Nemzeti Múzeum… i. m. (27. jegyzet) 89–90.A kötet tanulmányunkban felhasznált szövegrészének önálló kiadása: Hoffmann Edith: A Nemzeti Múzeum Széchényi-Könyvtárának Magyarországon illuminált kéziratai.Magyar Könyvszemle ÚF XXXIV.1927, 1–43.

  • 34

    Verborgene Schönheit.Die Buchkunst im Stift Klosterneuburg.Katalog zur Sonderausstellung 1988 des Stiftsmuseums Klosterneuburg.Hrsg.von Alois Haidinger.Klosterneuburg–Wien 1998, 60.(Kat.Nr.79, Fig 35, 34.) A heiligenkreuzi kódex egy lapjának képe ugyanitt, Fig. 35. A katalógus felsorolja a tárgyalt kódex számításba vehető analógiáit, ezek között nem szerepel a budapesti kódex (60). Egy újabb publikáció, amelyet még nem olvashattam, foglalkozik e kódexszel a klosterneuburgi mesterekkel összefüggésbe hozható művek között: Armand Tif: Der Illuminator des Koloman-Antiphonars… i. m. (29. jegyzet) 98. Az OSzK Cod. Lat. 222. jelzetű kódexéről fényképet nem publikáltak.

  • 35

    Ennek a könyvdíszítő stílusnak és motívumkincsnek az irányához igazodik a pozsonyi és észak-magyarországi illuminált kódexeknek egy olyan 15.század utolsó negyedében készült csoportja, amelyet meglehetősen differenciálatlanul, az 1480 körül Bécsbe áttelepülő Ulrich Schreierhez vagy műhelyéhez szokás kötni.

  • 36

    Hoffmann: A Nemzeti Múzeum… i. m. (27. jegyzet) 90.

  • 37

    Hoffmann: A Nemzeti Múzeum… i. m. (27. jegyzet) 90.

  • 38

    Ezek közül szempontunkból az alábbiak tartalmazzák a korábbi irodalmat, s egyúttal a legfontosabbnak tekinthetők: Kurt Holter: Der Einfluss der Melker Reform auf das klösterliche Buchwesen in Österreich.In: Klösterliche Sachkultur des Spätmittelalters.Internationaler Kongress, Krems an der Donau, 18–21.September 1978.(Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch–Historische Klasse, Sitzungsberichte, 367.Veröffentlichungen des Instituts für mittelalterliche Realienkunde Österreichs, 3.) Hrsg.von Hermann Kühn.Wien 1980, 305–320; Johannes Janota: Von der Handschrift zum Druck.In: Augsburger Buchdruck und Verlagswesen.Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Hrsg.von Helmut Gier – Johannes Janota. Wiesbaden 1997, 125–139; Kurt Holter: Buchmalerei.In: Ausstellungskatalog Spätgotik in Salzburg.Die Malerei 1400–1530.Salzburg, Neues Haus und Gotischer Saal, 26. 5.–1. 10. Wien 1972, 221–225; Christine Beier: Producing, buying and decorating books in the age of Gutenberg.The role of monasteries in central Europe. In: Early Printed Books as Material Objects. Proceedings, Munich, 19–21 August 2009.Ed.Bettina Wagner – Marcia Reed. Berlin 2010, 65–82, 116–130; Norbert H. Ott: Frühe Augsburger Buchillustration.In: Augsburger Buchdruck und verlagswesen.Von den Anfängen bis zur Gegenwart.Hrsg.von Helmut Gier – Johannes Janota.Wiesbaden 1997, 201–241; Ferdinand Eichler: Eine Salzburger Missalienwerkstätte des späten XV.Jahrhunderts.Gutenberg Jahrbuch 1977, 153–168; Nataša Golob: Johannes von Werd de Augusta – ein fahrender Buchmaler? In: Gotik in Slowenien.Vom Werden des Kulturraums zwischen Alpen, Pannonien und Adria.Vorträge des internationalen Symposiums, Ljubljana, Narodna galerija, 20–22. Oktober 1994. Hrsg. von Janez Höfler. Ljubljana, 1995.[i.e.1996] 387–402.

  • 39

    Ilyen korongokat festett például: az 1476-os készítést igazoló possessor-bejegyzést tartalmazó salzburgi (UB M III 12) vagy a Stamsi Missale (Stams, Zisterzienserstift, Bibliothek, Cod.3) miniátora.

  • 40

    A grazi és salzburgi kódexekhez Beier: Missalien massenhaft… i. m. (27. jegyzet) (Textband) 66–68; (Tafelband) Abb. 28–31; a stamsi kézirathoz Hermann Julius Hermann: Die illuminierten Handschriften in Tirol.(Beschreibendes Verzeichnis der illuminierten Handschriften in Österreich, I.) Hrsg.von Franz Wickhoff.Leipzig 1905, No. 240; Kurzinventar der illuminierten Handschriften der Zisterzienserstifts Stams Tirol.Hrsg.von Martin Roland et al., l.: wwww.univie.ac.at/paecht-archiv-alt/ki/stams/cod_03/cod_03.htm (képekkel).

  • 41

    Hoffmann: A Nemzeti Múzeum… i. m. (27. jegyzet) 89–90.

  • 42

    Ff.90ra, 130ra: Alžbeta Güntherová – Ján Mišianik: Illuminierte Handschriften aus der Slowakei.Praha 1962, Abb.111, 112.További ünnepekhez tartozó, a Bämler-körre jellemző iniciálékat sejtet a kötetben: Július Sopko: Stredoveké latinské kódexy v slovenských knižniciach. (Stredoveké kódexy slovenskej proveniencie, I.) Martin 1981, 63–64.(No.19.) Véleményem szerint egy kódex készítése idejében kiemelkedő képességű, tekintélyes illuminátor huzamosabb alkalmazása valamely rangos egyházi intézményben vagy városban, jelzi az alkalmazó fél művészetekhez való viszonyának színvonalát miközben képet ad anyagi erejéről is. Ezzel szemben nem értékmérő, inkább helytörténeti, vallástörténeti szempontból lehet jelentősége egy vándorművész hosszabb-rövidebb idejű megtelepedésének valamely városban. Ugyanez fordítva is érvényes, egy illuminátor jelenléte növelheti az ajándékozásra szánt liturgikus könyvek iránti igényt. Valamely kulturális-művészeti centrum is inspirálhatta környezetét könyvrendelés-készíttetés szempontjából. A Bämler- vagy Salzburg-augsburgi missale-műhely elsősorban misekönyvek előállításában jeleskedett évtizedeken keresztül, de a szerkönyveken kívül más műfajba tartozó kötetek, például világi tárgyú műveket tartalmazók díszítését is vállalta. Emellett az 1470-es évektől a nürnbergi Koberger és az augsburgi Bämler nyomda igényeit is kielégítette. Időnként egy-egy festő kiszorulhatott a központi műhelyekből vagy a nagyobb jövedelem reményében vándorútra kelt. A vándorfestőt magával hozott képességén, megszerzett gyakorlatán kívül mintalapok, sablonok segítették megbízatásai teljesítésében. Vándorútjaik állomáshelyei ritkán formálták művészetüket. A térbeli és időbeli produktivitása szinte felmérhetetlen, alkotásai bármely gyűjteményben felbukkanhatnak. A pannonhalmi Mons Sacer-kiállításon bemutatva vált nyilvánvalóvá számomra, hogy az a pfannbergi (Stájerország), két festett iniciálét és egész oldalas kánonképet tartalmazó salzburgi rítusú misekönyv (Pannonhalma, Főapátsági Könyvtár, 120b A 12), melyet a kötetben olvasható bejegyzés értelmében Wolfgangus Possl pap hagyott kápolnája mindenkori káplánjaira, legalább két alábbi kódex kánonképének rokonaként a Bämler- vagy Salzburg-augsburgi missale-műhely 1470–1480-as éveinek alkotása lehet (a kódex irodalma: Libri liturgici manuscripti… i. m. [30. jegyzet] 186–190 [No. 36.]; Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve.I–III.Szerk: Takács Imre.Pannonhalma 1996, III., 210–211 [D.11.sz.] [Bánhegyi B. Miksa]).A kánonkép a müncheni Bayerische Staatsbibliothek, Clm 19236. jelzetű (https://download.digitale-sammlungen.de/pdf/1438008650bsb00086599.pdf, 13v, 280.kép) és a retzi Stadtarchiv Cod. 65/2. jelzetű passaui missale kánonképének rokona (f.117v, l.: manuscripta.at/ms1/hs_detail.php?ID=1617 és a könyvfestészeti megjegyzést ugyanitt további irodalommal: Katalog der deutschsprachigen illustrierten Handschriften des Mittelalters.Band 5, Lfg.3: 43.Gebetbücher [Cittá del Vaticano – Einsiedeln].Bearbeitet von Regina Cermann. 2009). A kompozíció kiindulópontját Bämler 1457-ben készült kánonképe jelentheti a feszület, a jellegzetes magas, zöld növényzettel tarkított és szikladarabokkal telehintett keskeny út, valamint Szent János és részben Szűz Mária (bifolio, New York, Pierpont Morgan Library, M 45, l.Beier: Missalien massenhaft… i. m. [27. jegyzet] Abb. 15.) hasonlósága alapján. A kódex vándorútja a pfannbergi várkápolna 1542–1544 közötti felszámolását követően vehette kezdetét (a kápolna történetéhez további irodalommal l.Karl Heinz Burmeister: Graf Georg III.von Montfort–Bregenz–Pfannberg [ca.1475/80–1544].Eine biographische Skizze. Montfort. Vierteljahresschrift für Geschichte und Gegenwart Vorarlbergs LXI., 2009, 1, 16.).

  • 43

    Ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. (27. jegyzet) 2, 4, 6, 7, 8. kép.

  • 44

    Nem különösen karakteres, de ebben az emlékkörben olykor aranykorong díszíti az indából képzett hurok belsejét. A Zágrábi Misekönyv környezetében a grazi UB Cod. 131-es jelzetű kódex mestere élt ezzel a díszítőformával, valamivel 1482 előtt (f. 5r, l. Beier: Missalien massenhaft… i. m. [27. jegyzet] Abb. 31).

  • 45

    F.8r, Beier: Missalien massenhaft… i. m. (27. jegyzet) Abb.30–31.és f.5r, uo.Abb.31.

  • 46

    Hermann: Die illuminierten Handschriften in Tirol… i. m. (40. jegyzet) No. 240; Kurzinventar der illuminierten Handschriften bis 1600 in der Bibliothek des Zisterzienserstifts Stams in Tirol.Hrsg.Martin Roland et al.(Version 1.Mai 2010), képekkel: http://www.univie.ac.at/paecht-archiv-alt/ki/stams/Kurzinventar_Stams_pdf.

  • 47

    Ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. (27. jegyzet) 2. kép.

  • 48

    Ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. (27. jegyzet) 4. kép.

  • 49

    Ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. (27. jegyzet) 7. kép.

  • 50

    Ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. (27. jegyzet) 6. kép.

  • 51

    Képe: Kurzinventar… i. m. (46. jegyzet). A stamsi iniciálé betűlábán egy emberfejes maszk látható. A salzburgi kódex ornamentikájának is része ez a motívum, de a rendelkezésemre álló mikrofilmen ezek kivehetetlenek.

  • 52

    Ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. (27. jegyzet) 6. kép.

  • 53

    Erre alkalmasabb lenne a négy oldalt körülölelő f. 17. v, de erről csak részletet reprezentáló reprodukció áll rendelkezésünkre: ubs.sbg.mIII23. 2003. i. m. (27. jegyzet) 1. kép, négyoldalas a 167r. marginális dísze is. A bemutatásra kerülő oldal képe: ubs.sbg.mIII23. 2003. i. m. (27. jegyzet) 5. kép.

  • 54

    Ez a levéltípus az első csoportban is előfordul, a második példája a f. 185r-n látható (ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. [27. jegyzet] 9. kép).

  • 55

    Például: f.19r.

  • 56

    Ezeket a bal felső sarokból az óra járásával egyező irányban haladva 1. 2. 3. 4. 5. számmal jelöltük.

  • 57

    Például: ff.35v, 182r.

  • 58

    Az előző jegyzet sorát a 6. 7. 8. (leginkább ez alkalmas a gerezdes gyümölcsre emlékeztető virágforma felidézésére, melynek legjellegzetesebb példáját a f. 178v lapszéle kínálja) 9. 10. számok követik.

  • 59

    Kelyhes virágok, például: f. 17r: a léc csúcsán, a felső lapszélen (ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. [27. jegyzet] 1), kúpos, kelyhes virágfejek gazdag, olykor stilizált, csigaházhoz hasonlóan vezetett porzójúak, például: f. 149. rectón (ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. [27. jegyzet] 3. kép).

  • 60

    Libri liturgici manuscripti… i. m. [30. jegyzet] 164–172 (No. 29.); Berkovits Ilona: Magyar emlékek.In: Esztergom műemlékei I. rész. Múzeumok, kincstár, könyvtár.Szerk.Gerevich Tibor, összeáll.Genthon István.(Magyarország műemléki topográfiája, I. kötet, I. rész, Esztergom) Budapest 1948, 4.sz.(a korábbi irodalmat összefoglalva egyfelől megállapítja, hogy az Esztergomi Missalét a List-féle és a Pottenberger Missalén keresztül a stílus szála köti Pozsonyhoz és a Salzburgi-augsburgi festőműhelyhez, másfelől Palkovich György 19. századi nagyszombati könyvtáros bejegyzésével véli igazolhatónak a 15. század végi pozsonyi használatot); Güntherová–Mišianik: Illuminierte Handschriften… i. m. (42. jegyzet) 51–52. (No. 38.), Abb. 113–114.; Berkovits: Magyar kódexek… i. m. (25. jegyzet) XXIII. tábla; Sopko: Stredoveké latinské kódexy… i. m. (31. jegyzet) 139–140. (No. 287). Mikrofilm: MTAK 1508/1.A kódex autopszikus vizsgálatának lehetőségét, valamint a munkámat segítő fényképek elkészítését Szalai Katalin könyvtárigazgatónak és munkatársainak köszönöm.

  • 61

    A két oldal reprodukciójának elérhetőségét l. az előző jegyzetben.

  • 62

    A másodikat a 185r oldal képviselte a Salzburgi Missaléból, a 19r oldal tüskés levele illusztrálatlan maradt.

  • 63

    F. 167r (ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. [27. jegyzet] 5. kép) 4, 1, 2.

  • 64

    A salzburgi kódexből idézett példák: ff. 35v, 185v (ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. [27. jegyzet] 9. kép).

  • 65

    A salzburgi változatok: ff.145r, 149r (ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. [27. jegyzet] 3. kép), 167r (uo. 5. kép).

  • 66

    F.179r.

  • 67

    Salzburgba, ff. 17r (ubs.sbg. mIII23 2003. [27. jegyzet] 1.kép), 167r (uo.5.kép), 236r.

  • 68

    Például: ff.32r, 178r, 182r.

  • 69

    Ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. (27. jegyzet) 10. kép.

  • 70

    Ubs.sbg.mIII23 2003. i. m. (27. jegyzet) 3. kép.

  • 71

    Az összevetéshez hozzáférhetőség szempontjából felhasználhatónak bizonyult kódexek (egy kivétellel misekönyvek, a kivételt jelentő antiphonaléra a megfelelő helyen felhívjuk a figyelmet) jegyzéke: New York, Pierpont Morgan Library, M.45 (Bämler) 1457. Graz, UB Ms.109, (Bämler) 1465 körül. Eichstätt, Diözesanarchiv, Ordinariatsbibliothek, Ms.131, (Bämler) 1466. Klagenfurt, Kärtner Landesarchiv, Cod.1/6, (Bämler) 1466. Salzburg, UB M III 12, (Bämler-műhely) 1476. Stams, Zisterzienserstift, No. 3, (augsburgi stílus) 1476 után. Graz, UB Cod. 74, (Bämler-műhely) 1477 előtt. Pozsony, Archív hlavného mesta SR Bratislavy, EL 13, (Augsburgi stílus) 1478 előtt. Graz, UB Ms.112, (Augsburg) 1470–1480. Retz, Stadtarchiv Cod 65/2, (Bämler ?) 1470–1480. München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm 19236, (Bämler korai?) 1470–1480. Salzburg, UB M III 11, (Augsburg) 1480 körül. Toronto, Bergendal Collection of Manuscripts and Incunables, Bergendal 40 (Augsburg-salzburgi műhely?) 1481 előtt (?). Melk, Stiftsbibliothek, P 132, (Bamberg, Johann Seisenschmidt, illuminálás: Nürnberg) 1481 körül. Graz, UB UB Cod 131, (Bämler-műhely) 1482 előtt. Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod.1778, (Bämler-műhely) 1480-as évek. Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod.1782, (Bämler-műhely) 1480-as évek. Innsbruck, Kärtner Landesmuseum, No.15.(Bämler-műhely?) 1480-as évek. Graz, UB Cod.716, (Augsburg-Salzburg?) 1480–1490. Pannonhalma, Benedek-rendi Főapátság Könyvtára, 120b A 12, (Augsburg-salzburgi műhely?) 1480-as évek. Maribor, Škofijski arhiv, Nr. 14, (Johannes Werd de Augusta) 1484 előtt. Ljubljana, Nadskofijski arhiv, Nr. 17, 18 (Johannes Werd de Augusta) 1491. Bamberg, Staatsbibliothek, RB Inc.typ.V.6.(Bamberg, Johann Sensenschmidt–Heinrich Petzensteiner) 1491.

  • 72

    Chantilly, Musée Condé, Ms 65, f.34r.Jean Colombe Louis de Laval Livres d’heures-jében is (Párizs, Bibliothèque nationale de France, Ms. lat. 920, f. 158) megfestette ezt a témát. A motívum flandriai pédájaként a Delfti Grisaille illuminátor műveként ismert hóráskönyv 59v oldala kínálkozik az 1440–1460 közötti évekből (Hague, Koninklijke Bibliotheek, 74 G. 35).

  • 73

    Például: Stamsi Missale.Stams, Zisterzienserstift, No.3, f.11v.

  • 74

    A legkorábbi ismert példa a medingeni Szűz Mária-kolostor 1340 körüli szobra, mely feltehetően Margaretha Ebneré volt.In: Ikonographie der Mutterschaftsmystik Interdepenzen zwischen Andachtsbild und Spiritualität im Kontext spätmittelalterlicher Frauenmystik.Abbildungen.2007.In: othes.univie.ac.at/407/2/Mutterschaftsmystik_nach_Korrektur.pdf.Abb.1.A képanyag az alábbi, hozzám el nem jutott könyvhöz készült: Brigitte Zierhut-Bösch: Ikonographie der Mutterschafts mystik Interdependenzen zwischen Andachtsbild und Spiritualität im Kontext spätmittelalterlicher Frauenmystik.Freiburg im Breisgau 2008.

  • 75

    A müncheni Bayerisches Nationalmuseum 1340 körüli példánya: Zierhut-Bösch: Ikonographie der Mutterschaftsmystik… i. m. (74. jegyzet) Abb. 44.

  • 76

    Mariano d’Agnolo Romanelli sienai szobrász műve egy luganói magángyűjteményben: Zierhut-Bösch: Ikonographie der Mutterschaftsmystik… i. m. (74. jegyzet) Abb.45.

  • 77

    Vita Prima di S.Francesco d’Assisi del B.Tommaso da Celano.Roma 1880, Cap.XXX.

  • 78

    Erről a folyamatról általában: Prooemium. In: Vita Jesu Christi e quatuor evangeliis et scriptioribus orthodoxis concinnata per Ludolphum de Saxonia ex ordine carthusianorum.Studio et opera A.Clovis Bolard – Ludovicus Maria Rigollot – J.Carnandet.Paris–Roma 1855. 1a–b. A törékeny csecsemő megváltásában az Utolsó ítélet során betöltött szerepéről: „Verbum infans, caro scilicet infirma, infantulus tener, caro omnis laborisimpotens, omnis operis impatiens. Itaque jam, carnalis homo, fuge voluptatem, quia posita est mors secus delectationis introitum.” és „Haec est spiritualis via salutis, tanquam humilitatis fundamentum.” „Natus est secundum carnem, ut nos secundum spiritum renasceremur…” uo.In: De nativitate Salvatoris nostri, 40a, 40b; Hans Wentzel: Christkind.In: Reallexikon zur Deutschen Kunstgeschichte, III (1953), Sp.590–609, in: RDK Labor, URL http://www.rdklabor.de/w/?oldid=92618 [17.06.2015]

  • 79

    A Salzburgi Missale tárgyalt kompozíciójának rokonai: Filippo di Matteo Torelli 1466-ban készült evangeliariumának karácsonyi, Jézus imádása témájú iniciáléja közelében egy keretezett képén a glóbuszon álló, áldó gesztusú ruhátlan gyermek Jézus áll (Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, Cod.Edili 115, f.4v), l.: www.bildindexde=dokumente=htm/obj07856462,T,002#|home. Ennek változata az álló, glóbuszt tartó és áldó Jézus szobra Gregor vagy Michel Erhart és műhelyéből 1500 körül (Hamburg, Museum für Kunst und Gewerbe). A típus népszerűsítése a sokszorosított grafika feladata volt. Olyan tekintélyes művészek voltak ennek készítői, mint id. Lucas Cranach (Wittenberger Heiltumsbuch, 1509.München, Bayerische Staatsbibliothek, Inventar Nr.RAR.99.) és Martin Schongauer. A típus legkedveltebb ülő alakos változatát a Felső-Rajna-vidéki, az 1460-as évek derekán feltűnő Neujahrs-Wünschblatt példányai nyújtják. A téma gazdagabb változatain a párnán ülő, áldó gyermek Jézus jobbját a világgömbön nyugtatja. Krisztust jókívánságra vonatkozó szövegsorok és gazdagságra utaló tárgyak veszik körül (Paul Heitz: Neujahrswünsche des XV. Jahrhunderts.Strassburg 1899, 19, Nr.10, Schreiber 783.).

  • 80

    A tipologikus kéziratokon kívül ritka téma variánsa egy adventi imák magyarázatát tartalmazó kötet, melynek Jézus szíve fametszetes lapja, benne a Tau-kereszttel, annak szárára tekeredő kígyóval: Betrachtungen und Gebetsanweisungen zu den Messtexten von Advent bis Ostersamstag, München, BS, Cgm 4485, északbajor kézirat, a 16. sz. első negyedéből (digitalizált változatát közzéteszi: Deutsche Forschungsgemeinschaft).

  • 81

    „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek” (ApCsel 2:1–2). (A Szentírásnak a Szent István Társulat Biblikus Bizottságának 1973-as kiadását javító, 1996-ban revideált, interneten 2001-ben közzétett változatát használtam: mek.oszk.hu/00100/00176/htm.)

  • 82

    Erre utal: Beier: Missalien massenhaft… i. m. (27. jegyzet) 66.

  • 83

    Katalógusok és publikációk segítségével összeállított kódexek jegyzéke (Missale M-el jelölve): M: bifolio: New York, Pierpont Morgan Library, M.45 (Bämler) 1457; M: Graz, UB Ms. 109 (Bämler) 1465 körül; M: Eichstätt, Diözesanarchiv, Ordinariatsbibliothek, Ms.131 (Bämler) 1466; M: Klagenfurt, Kärtner Landesarchiv, Cod. 1/6 (Bämler) 1466; M: Salzburg, UB M III 12 (Bämler-műhely) 1476; M: Stams, Zisterzienserstft, No. 3. (augsburgi stílus) 1476 után; M: Graz, UB Cod. 74 (Bämler-műhely) 1477 előtt; M: Pozsony, Archív hlavného mesta SR Bratislavy, EL 13 (Augsburgi stílus) 1478 előtt; M: Graz, UB Ms. 112 (Augsburg) 1470–1480; M: Retz, Stadtarchiv Cod 65/2 (Bämler) 1470–1480; M: München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm 19236 (Bämler korai?) 1470–1480; M: Salzburg, UB M III 11 (Augsburg) 1480 körül; M: Toronto, Bergendal Collection of Manuscripts and Incunables, Bergendal 40 (Augsburg-salzburgi műhely?) 1481 előtt (?), M: Melk, Stiftsbibliothek, P 132 (Bamberg, Johann Seisenschmidt) 1481 körül; M: Graz, UB UB Cod 131 (Bämler-műhely) 1482 előtt; M: Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1778 (Bämler-műhely) 1480-as évek; M: Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Brixeni Missale, Cod. 1782 (Bämler-műhely) 1480-as évek; M: Innsbruck, Kärtner Landesmuseum, No.15.(Bämler-műhely?) 1480-as évek; M: Graz UB Cod. 716. (Augsburg-Salzburg?) 1480–1490; M: Pannonhalma, Benedekrendi Főapátság Könyvtára, 120b A 12 (Augsburg-salzburgi műhely?) 1480-as évek; M: Maribor, Škofijski arhiv, Nrn. 14 (Johannes Werd de Augusta) 1484 előtt; Antifonale: Ljubljana, Nadskofijski arhiv, Nrn. 17, 18 (Johannes Werd de Augusta) 1491; M: Bamberg, Staatsbibliothek, RB Inc. typ.V.6.(Bamberg, Johann Sensenschmidt–Heinrich Petzensteiner, 1491).

  • 84

    Fraknói Vilmos: Beckensloer váradi misekönyve és esztergomi Curtius kódexe.Magyar Könyvszemle XXI.1913, 289–293; Hoffmann Edith: Régi magyar bibliofilek.Hasonmás és újabb adatok. Szerk. Wehli Tünde. Budapest 1992, 236–237.

  • 85

    Fraknói: Beckensloer váradi misekönyve… i. m. (84. jegyzet) 291.

  • 86

    Ernst Frisch: Handschriftenkatalog.Salzburg 1946, regisztere alapján: www.ubs.sbg.ac.at/sosa/handschriften/mIII41.htm.(2003.március)

  • 87

    Frisch: Handschriftenkatalog… i. m. (86. jegyzet) a f. 2. reprodukciója.

  • 88

    Ubs.sbg.MIII23 i. m. (27. jegyzet) 2003.

  • 89

    F.5r: szeptember 2.„Depositio emerici confessoris sclavoniae” és f.6r: november 5.„emerici ducis istrie”.L.: Libri liturgici manuscripti… i. m. (30. jegyzet) 164–172. (No.29.)

  • 90

    A 13. század második felében, egy bejegyzés figyelembevételével német nyelvterületen tevékenykedő püspök vagy más klerikus használatára készültnek tekinti: Dragutin Kniewald: Iluminacija i notacija zagrebačkih liturgijskih rukopisa. Rad Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti. Umjetničkoga razreda. Knj. 6. 1944. 1. 23; Markov: Catalog metropolitanskih riedkosti… i. m. (7. jegyzet) 526. Magyar és cseh nyelvű bejegyzések alapján már 13. századi magyarországi használatról ír: Szendrei Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai. (Műhelytanulmányok a magyar zene történetéhez, 1.) Budapest 1981, 59. sz.; Bibliotheca Hungarica… i. m. (13. jegyzet) 2875. sz. Mikrofilm: MTAK Mf. 1225/II. A cseh nyelvű bejegyzés könnyen jelezhet zágrábi használatot is.

  • 91

    Kniewald: Zagrebački liturgijski kodeksi… i. m. (17. jegyzet) 33. 36; Kniewald: Iluminacija i notacija… i. m. (90. jegyzet) 23.

  • 92

    Minijatura u Jugoslaviji i. m. (8. jegyzet) 289. (No.31.) (Dragutin Kniewald)

  • 93

    Kánonkép, f.105r, St.Florian, Stiftsbibliothek, cod.XI.390.In: Die Zeit der frühen Habsburger.Dome und Kloster 1279–1379.[Schriftl.Floridus Röhrig – Gottfried Stangler.] Wien 1979, Kat.Nr.189, kép uo.

  • 94

    Kánonkép, f.77v, St.Paul im Lavanttal, Stiftsbibliothek, cod.49/3, in: Die Zeit der Frühen Habsburger… i. m. (93. jegyzet) Kat. Nr. 190, kép uo.

  • 95

    Délnémet jellegű notáció, cseh és magyar vonatkozású bejegyzések, l. Szendrei: A magyar középkor hangjegyes forrásai… i. m. (90. jegyzet) 59. sz.

  • 96

    Kniewald: Zagrebački liturgijski kodeksi… i. m. (17. jegyzet) 33. sz.; Markov: Catalog metropolitanskih riedkosti… i. m. (7. jegyzet) 526; Bibliotheca Hungarica… i. m. (13. jegyzet) 2836. sz. Mikrofilm: MTAK: Mf 6414/II.

  • 97

    „d(omi)no Vito / zag(gra)bie(ns)is p(re)po(s)ito: Barnabas de zuhaloogh.ind(omi)ni anno m(emo)rie 1453.” A szöveg pontos ismertetése nélkül in: Vetus hymnarium ecclesiasticum Hungariae.Cura et impensis Josephi Dankó.Budapestini 1893, 102.(38.sz.)

  • 98

    Vetus hymnarium… i. m. (97. jegyzet) 102. (38. sz.)

  • 99

    1428. június 9. In: Josephus Koller: Historia episcopatus Quinque ecclesiarum. Res gestas ab anno MCCCXLVI.ad MCCCCLIX.Tom.III.Posonii 1784, 337.

  • 100

    1433.szeptember 7.Lukcsics Pál: A XV.századi pápák oklevelei.I–II.(Olaszországi Magyar Oklevéltár I–II.) Budapest 1938, II., 309. sz.; 1437. február 13.: uo. 450. sz. A zágrábi prépostok sorában 1458.április 8-án bukkan fel utoljára a Vitus név. Az 1420–1430-as években szereplő préposttal azonosnak véli az okmány közreadója: Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae.Povjestni spomenici slob. kralj. grada Zagreba. Collegit et sumptibus eiusdem civitatis edidit Johannes Bapt. Tkalcić.Vol.II.Zagrabiae 1894, 265.Vitus prepositus szerepel egy 1458.április 8-án kelt okmányban is, l.uo.265.Ezt a lehetőséget elutasítja: Markov: Catalog metropolitanskih riedkosti… i. m. (7. jegyzet) 526. Markov véleményét a szakirodalom általában indokoltan elfogadja. Erről C. Tóth Norbert: A székes- és társaskáptalanok prépostjainak archontológiája 1387–1437. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam, 4.) Budapest 2013, 74.

  • 101

    Stephanus Matković: Recensio episcoporum, archiepiscoporum, praepositorum majorum et canonicorum inde a fundatione ad praesens.Zagrabiae, 1887.XXV.Idézi: C. Tóth: A székes- és társaskáptalanok… i. m. (100. jegyzet) 74. és 373. jegyzet ugyanitt.

  • 102

    Monumenta historica… i. m. (100. jegyzet) 219, 232, 249, 265, 296; Markov: Catalog metropolitanskih riedkosti… i. m. (7. jegyzet) 526.

  • 103

    Pálosfalvi Tamás: Vitézek és Garázdák.A szlavóniai humanisták származásának kérdéséhez.Turul LXXXVI.2013, 7–8; Veronika özvegyként szerepel egy dokumentumban. 1456-ban elhunyt férjét 1464-ben követte (l. uo. 7.). Ezekből az adatokból arra is következtethetünk, hogy öccse, Vid prépost megérhette az 1458. esztendőt. Feltehetően ekkoriban, ahogyan ez az évszámmal ellátott misekönyvéből is kitetszik, nem feltétlenül használta családi nevét, ahogy környezete sem tartotta ezt szükségesnek.

  • 104

    Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301–1457.II.(Névmutató) (História Könyvtár kronológiák és adattárak, 5.) Budapest 1996, 38.

  • 105

    Pálosfalvi: Vitézek és Garázdák… i. m. (103. jegyzet) 8.

  • 106

    A Bacskay családról legújabban: C. Tóth Norbert: A püspök és a prépost: a két Bacskai Miklós.Turul LXXXVIII.2015, 144–146.

  • 107

    Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve.Budapest 1892, 8–9; 12, 14, 15, 17, 19. ábra.

  • 108

    Még kiforratlan címerképről lévén szó, kérdéses, hogy melyik irányba fordulnak az ékek.C.N.H.356: Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000–1325.Budapest 1916, 335–356, 367, 454 és 119.kép.

  • 109

    Maria Rosu: Un episcop ardealan, mare fan al Sf.Mihail şi cu un colier de pelerin. https://www.facebook.com./photo.,php?fbid=444829749008825&set=np.129826541.100001279408825&type=18&theater&notif_t=close_friend_activity.A pecsét közlése körirattal: Louis Douët d’Arcq: Inventaires et documents publiés par ordre de l’empereur.Collection de sceaux, Tome 3.Paris 1868, D 11186.sz.

  • 110

    A püspök (talán Koncáról – románul Cunța, németül Zeckesdorf, Zäckeschdorf származó) címerkövét a dévai múzeumban őrzik. Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance, I.1460–1541.Kolozsvár 1943, 82, 169–170, 222., 61.kép.Erre és a gyulafehérvári töredékekre: Mikó Árpád: Jagelló-kori reneszánsz sírköveinkről. Ars Hungarica XIV.1986, 97, 104–105., 55.kép.