Author:
András Szilágyi
szilagyi.andras.imm@gmail.com
András Szilágyi
független művészettörténész, Magyarország
Search for other papers by András Szilágyi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by András Szilágyi in
Current site
Google Scholar
PubMed
The news of the peace of Westphalia in the autumn of 1648 certainly elicited great sighs of relief all over Europe, though contentedness was not yet universal. In countries over which the menace of the expansion and further advance of the Ottoman Empire loomed larger, the news generated a period of great hopes. This applied first of all to Hungary and Croatia where an optimistic public feeling began to spread wide. The main sources of this optimism were the influential politicians and their statements, who were both mouthpieces and shapers of the general attitude. Who were convinced that after 30 years of warfare a period of regeneration ought to come, and sooner or later – not in the distant future – what they had been painfully missing for decades, exactly since the reign of Emperor rudolph (†1612, rudolph I as king of Hungary): a major concerted anti-Ottoman military undertaking would be launched, a comprehensive campaign with the participation and support by Europe’s Christian countries initiated and controlled by the ruler of the Holy roman Empire and also king of Hungary ferdinand III. As the contemporary utterance of the politicizing Hungarian estates reveal, this optimistic expectation was paired with a zealous manifestation of a readiness to act. They voiced their great resolve with which the eligible population would take part and fight as effectively as their reserves allowed against the porte. This uncompromising intrepidity, the fight against the Ottomans at any price was fed – in addition to many glorious examples in the past – by several contemporary events. Clashes with great casualties which made great stirs in the Hungarian and European public life. Contemporaries hailed the fallen, including those of the ill-starred military encounter at vezekény on 26 August 1652, as inflaming examples of perseverance. In the eye of the contemporaries those killed in the clash – including four members of the aristocratic Esterházy family – set an inspiring example of moral courage in the teeth of Turkish superiority in numbers: in a hopeless battle they chose perseverance to the end, that is, heroic self-sacrifice, instead of surrendering. In addition to numerous quondam utterances including some quality works of literature testifying to the intrepidity and fighting value of the Hungarian estates, two works of the applied arts were also created with the aim of perpetuating the glorious memory of the fallen heroes.
The historic military events of the last one and a half decades in the 17th century – the triumphant termination of the Ottoman wars in Hungary, the expulsion of the Turks – overruled the original meaning of the time-honoured adage known all over Europe, the idea that Hungary was one of the safeguards/bulwarks of the western Christian community. Although it might have lost its topicality, it did not fall out of public remembrance. It underwent some modification, some shift of tone, the militant slogan of mobilization giving way to reference to the heroic deeds of the forefathers, to the glorious past, the historical merits of the kingdom, of Hungaria. Added to this – by way of a conclusion – is the profound conviction rooted in historical experience that it was not in vain to persevere above their strength against the pagan world power in calamitous times. To the contrary, the nation owed her well-nigh miraculous survival to it. After all, the fact that her disintegration and perdition could be avoided must have been by the will of divine providence. This idea is conveyed in a visual language by an extremely effective composition, an engraving made in Augsburg in the first decade of the 18th century undoubtedly upon a Hungarian commission. What were the Archabbot of pannonhalma p. Aegidius Karner’s ideas or intentions to have this engraving made? In the closing section of the paper an attempt is made to answer this question.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
Sibylle Appuhn-Radtke (et al.) hrg.: Johann Andreas Wolff (1652–1716), Universalkünstler für Hof und Kirche. München 2016
-
Bagi Zoltán: Az 1571. évi speyeri birodalmi gyűlés és a törökkérdés. Világtörténet 21. 2001, 81–87.
-
Péter Márta és Bardoly István szerk.: Az európai iparművészet stíluskorszakai. barokk és rokokó. Kiállítási katalógus. Iparművészeti Múzeum, Budapest 1990
-
Bitskey István: A magyarságkép változatai a kora újkori Európában. In: Uő: Mars és pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban. Debreceni Egyetem – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2006, 141–156.
-
Bitskey István: A védőbástya-toposz monográfiája. In: Uő: Hitvita, história, szellemi örökség. Tanulmányok a kora újkori magyarországi művelődésről. Kossuth Kiadó – Eszterházy Károly Egyetem, Budapest – Eger 2021, 261–267.
-
Bitskey István – Tamás Attila szerk.: Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban. Studia Litteraria XXXII. Debrecen 1994
-
Klaus Bussmann – Elke Anne Werner hrg.: Europa im 17. jahrhundert. Ein politischer Mythos und seine bilder. Stuttgart 2004
-
Dorigen Caldwell: A Knowling Likeness: Artists and Litterati at the farnese Court in mid Sixteenth-Century rome. In: Margaret Meserve – Anthony Ossa-richardson eds.: Essays on renaissance Humanism and philosophy in Honour of jill Kraye. Leiden– boston 2017, 159–176.
-
Maria Antonietta De Angelis, Pál Cséfalvay, István Zombori eds.: A Thousand Years of Christianity in Hungary – Hungariae Christianae Millennium. Rome–budapest 2001
-
Sándor Csernus: La Hongrie, „rempart de la chrétienté”; naissance et épanouissement de l’idée d’une mission collective. In: Delsol–Maslowski–nowicki 2002, 107–123.
-
Chantal Delsol, Michel Maslowski, Johanna Novickiréd.: Mythes et symboles politiques en Europe centrale et orientale. presses Universitaires de france, Paris 2002
-
Gerd Dethlefs: Schauplatz Europa. Das Theatrum Europaeum des Matthaeus Merian als Medium kritischer Öffentlichkeit. In: Bussmann–Werner 2004, 149–180.
-
Szilágyi András szerk.: Műtárgyak a fraknói Esterházy kincstárból az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. [Thesaurus domus Esterhazyanae, 1.] Iparművészeti Múzeum, Budapest 2014
-
Gábor Csilla: Változatok a sorsértelmezésre: Csete István prédikációi Mária országáról és annak történetéről. In: Uő: Laus et polemia. Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban. debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen–Kolozsvár 2015, 153–170.
-
Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen: Török háborúk és képzőművészet. Képzőművészeti Alap, Budapest 1986
-
Galavics Géza: A vezekényi csata és az Esterházyak. In: Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem – Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2000, 383–384.
-
Gasó István S.J.: Omnis felicitas Hungariae e singulari favore Mariae. Tyrnaviae 1738
-
Ulrike Götz: „Zutritt zu dero höchsten persohn.” Wolff’s Kunstschaffen im brennspiegel der fürstbischöflichen residenzstadt freising. In: Appuhnradtke 2016, 135–146.
-
Bodo Guthmüller – Wilhelm Kühlmann hrg.: Europa und die Türken in der renaissance. Max Niemeyer, Tübingen 2000
-
Angéla Héjj-Détári: La collection Esterházy. In: Pál Miklós éd.: Les collections du Musée des Arts décoratifs de budapest. Corvina, Budapest 1981, 17–39.
-
Imre Mihály: A Querela Hungariae toposz retorikai gyökerei. In: Bitskey–tamás 1994, 7–20.
-
Imre Mihály: A kereszténység védőbástyája (Egy irodalmi toposz XvI. századi változatai). In: Petercsák Tivadar szerk.: Hagyomány és korszerűség a XvI–XvII. században. (Studia Agriensia 17.) Eger 1997, 218–230.
-
J. Újváry Zsuzsanna: „De valamíg ez világ fennáll, mindennek szép koronája fennáll”. A vezekényi csata és Esterházy László halála. Hadtörténelmi Közlemények 119. 2006, 943–971.
-
Magyar nyelvű halotti beszédek a XVII. századból. Kiadta, jegyzetekkel ellátta Kecskeméti Gábor. Budapest 1988
-
Kiss Erika: Az, vagy egy másik? Az Esterházy-kincstár vezekényi-dísztáljáról. In: Gulyás Borbála, Mikó Árpád, Ugry Bálint szerk.: Reneszánsz és barokk Magyarországon. I–II. Művészettörténeti tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest 2021, 159–176.
-
Kovács Sándor Iván: Az Esterházy-epicédium és az elégia. In: Uő: A lírikus Zrínyi. Budapest 1985, 246–260.
-
Wilhelm Kúhlmann – Gábor Tüskés hrg.: Militia et litterae. die beiden Nikolaus Zrínyi und Europa. (frühe Neuzeit 141). Tübingen 2009
-
Marton József: Magyarország képe és megítélése Enea Silvio piccolomini életművében. Irodalomtörténeti Közlemények CX. 2006, 457–477.
-
Takács Imre szerk.: Mons Sacer 996–1996. pannonhalma ezer éve. Kiállítási katalógus. Pannonhalma 1996, II. Kötet
-
Gerda Mraz – Géza Galavics hrg.: Von bildern und anderen Schätzen: die Sammlungen der fürsten Esterházy. Böhlau, Wien–Köln–Weimar 1999
-
Géza Pálffy: The Bulwark and Larder of Central Europe (1526–1711). In: Ernő Marosi ed.: On the Stage of Europe. The Millennial Contribution of Hungary to the Idea of European Community. Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest 2009, 106–112.
-
Erdélyi László – Sörös Pongrác szerk.: A Szent Benedek-rend Pannonhalmi Főapátságának története. V. kötet. Stephaneum, Buda-pest 1904
-
Papp Ingrid szerk.: Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet. Tanulmányok Tarnai Andor halálának 25. évfordulójára. Budapest 2020
-
Enea Silvio Piccolomini: Opera omnia quae extant. Basileae 1571
-
R. Várkonyi Ágnes: A vezekényi csata és nemzetközi visszhangja. In: R. Várkonyi Ágnes szerk.: Magyarország története 1526–1686. Budapest 1985, 1043–1045.
-
Restás Attila: A kora újkori Magyarországtoposzok történetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények CXXII. 2018, 490–507.
-
Régi Magyar Könyvtár. III. kötet. Magyar szerzőktől, külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványoknak könyvészeti kézikönyve. Írták szabó Károly–hellebrandt Árpád. I–II. Budapest 1896–1898
-
Oliver Jens Schmitt hrg.: Herrschaft und politik in Südosteuropa von 1300 bis 1800. (Handbuchzur Geschichte Südosteuropas, Bd. 2.) De Gruyter, Berlin–boston 2021
-
Paul Srodecki: Antemurale christianitatis. Zur Genese der bollwerksrhetorik im östlichen Mitteleuropa an der Schwelle vom Mittelalter zur frühen Neuzeit. Matthiesen Verlag, Husum 2015. Recenzió: Bitskey 2021, 261–267.
-
Paul Srodecki: „Universe christiane reipub-lice validissima propugnacula” – jagiellonian Europe in bulwark descriptions around 1500. In: Attila Bárány ed.: The jagiellonians in Europe. dynastic diplomacy and foreign relations. (Memoria Hungariae, 2.) Universität debrecen–Ungarische Akademie der Wissenschaften, Debrecen 2016
-
Szabó Péter: A végtisztesség. Budapest 1989, 16–20.
-
Száraz Orsolya: A kereszténység védőbástyája. Studia Litteraria, 51. 2012, 51–67.
-
András Szilágyi: Die Goldschmiedearbeiten der Esterházy-Schatzkammer. In: Mraz–Galavics 1999. 17–43.
-
Szilágyi András: Hungária allegóriák. Ars Hungarica 40. 2014, 151–161.
-
Szilágyi András: Clipeus sive propugnaculum christianitatis. Egy európai szállóige időszerűsége és képi megjelenítésének változatai a 17. század második felében. In: Papp 2020, 231–250.
-
Tarnai Andor: A consultatio Magyarországon. A politikai nevelés irodalmi formáinak és stílusának történetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények XC. 1986, 637–656.
-
Terbe Lajos: Egy európai szállóige életrajza [Magyarország a kereszténység védőbástyája]. Egyetemes Philologiai Közlöny, 60. 1936, 331–355.
-
Johann Georg Schleder hrg.: Theatrum Europaeum, Sieben-jährige historisch ausgeführte friedens- und Kriegsbeschreibung. Bd. 21. Frankfurt/M 1685.
-
Balázs Trencsényi: Patriotism and “elect nationshood” in modern Hungarian political discourse. In: Trencsényi–Zászkaliczky 2010, 499–544.
-
Balázs Trencsényi and Márton Zászkaliczky eds.: Whose Love of Which Country? Composite States, National Histories and patriotic discourses in Early Modern East Central Europe. Brill, Leiden–boston 2010
-
Gábor Tüskés: Zur Ikonographie der beiden Nikolaus Zrínyi. In: Kühlmann–Tüskés 2009, 319–387.
-
Tüskés Gábor–Knapp Éva: Magyarország–Mária országa. Egy történelmi toposz a 16–18. század egyházi irodalomban. Irodalomtörténeti Közlemények CIV. 2000, 594–600.
-
La Zrinyiade ou Le Péril de Sziget. Épopée baroque du XVIIème siècle par Miklós Zrínyi. Introduction et traduction de Jean-Louis Vallin. Presses Universitaires du Septentrion, Villeneuve d’Ascq 2015
-
János J. Varga: Europa und die „vormauer des Christentums”. die Entwicklungsgeschichte eines geflügelten Wortes. In: Guthmüller–Kühlmann 2000, 58–70.
-
Vitéz János levelei és politikai beszédei. Kiadta, bevezette és fordította Boronkai Iván. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1987
-
Graf Nikolaus Zrínyi: Der Fall von Sziget. Deutsche Übersetzung von Árpád Guilleaume. Einleitung von Árpád Markó. Officina, Budapest 1944
-
Zrínyi Miklós összes művei. Szerk. Kovács sándor Iván (et al.), Kortárs Könyvkiadó, Budapest 2003
-
De Sigetho Hungariae Propugnaculo. Wittenberg, 1587. Facsimile kiadása Szabó András kísérő tanulmányával és jegyzeteivel. (bibliotheca Hungarica Antiqua, 15.) Akadémiai Kiadó, Budapest 1987
Senior editors
Editor(s)-in-Chief: Mikó, Árpád
Name of the Institute: HUN-REN Research Centre for the Humanities, Institute of Art History
Website: https://mi.abtk.hu/hu/munkatarsak/adatlap/mikoarpad
E-mail address: miko.arpad@abtk.hu; miko.arpad@gmail.com
Editor(s): Jávor, Anna
Name of the Institute: Magyar Nemzeti Galéria
Address of the Institute: 1014 Budapest, Buda Castle, Szent György Square nr. 2.
E-mail address: javor.anna@mng.hu
Chair of the Editorial Board: Jávor, Anna
Name of the Institute: Magyar Nemzeti Galéria
Address of the Institute: 1014 Budapest, Buda Castle, Szent György Square nr. 2.
E-mail address: javor.anna@mng.hu; jvoranna9@gmail.com
Editorial Board
- Galavics, Géza
- Mravik, László
- Nagy, Ildikó
- Prokopp, Mária
Művészettörténeti Értesítő
Hungarian Nationale Gallery
P.O. Box 31
HU–1250 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 375 8858 ---- Fax: (36 1) 375 8898
E-mail: javor.anna@mng.hu
| 2023 | |
|---|---|
| Scopus | |
| CiteScore | 0 |
| CiteScore rank | Q4 (Visual Arts and Performing Arts) |
| SNIP | 0.938 |
| Scimago | |
| SJR index | 0.102 |
| SJR Q rank | Q4 |
| Művészettörténeti Értesítő | |
|---|---|
| Publication Model | Print Only |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | none |
| Printed Color Illustrations | 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece |
| Subscription fee 2025 | Online subsscription: 154 EUR / 182 USD Print + online subscription: 178 EUR / 208 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Művészettörténeti Értesítő | |
|---|---|
| Language | Hungarian |
| Size | A4 |
| Year of Foundation |
1952 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
2 |
| Founder | Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat |
| Founder's Address |
H-1088 Budapest, Hungary, Múzeum krt. 14. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0027-5247 (Print) |
| ISSN | 1588-2802 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Oct 2024 | 120 | 4 | 4 |
| Nov 2024 | 63 | 5 | 5 |
| Dec 2024 | 33 | 0 | 0 |
| Jan 2025 | 42 | 5 | 5 |
| Feb 2025 | 50 | 0 | 0 |
| Mar 2025 | 25 | 0 | 0 |
| Apr 2025 | 0 | 0 | 0 |
Author:
Author:
Author:
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory