The Hungarian Jesuit Gábor (Gabriel) Hevenesi’s emblem book Succus prudentiae (The Seed of Wisdom) was published in 1690 in Vienna and then in 1701 in Nagyszombat (Trnava, Slovakia), containing fifty emblems. He compiled a collection of Christian wisdom and virtues with the help of quotations and paraphrases from the Stoic philosopher Seneca. In this article, I present two instances of applied emblematic reception of the emblems of Hevenesi’s Succus prudentiae in Transylvanian buildings. The first example is the painted decoration of a room in the castle of Nagyvárad (Oradea, Romania). The program survived only in fragments, yet, three emblems could still be identified. The use of a Jesuit emblem book points towards the conception of the decorative program during the Habsburg occupation of the castle during the first half of the eighteenth century. The second example is the former wall and furniture decoration of the Daniel manor house in Szasznagyvesszős (Michelsdorf/Veseuș, Romania). The inner decoration of this building was destroyed before the twentieth century, but it was preserved by the detailed description of the writer József Ponori Thewrewk from 1817. Based on his account, the walls and several pieces of furniture (including a folding screen and a cabinet) were decorated with Hevenesi’s emblems. This program was most possibly ordered by István Daniel the elder, a state official during the Habsburg rule in Transylvania. As an appendix, I draw attention to a surviving cabinet with emblematic paintings based on Jesuit Herman Hugo’s Pia desideria, now in the collection of the Sárospatak Catholic Museum.
Andreas Alciatus: Emblematum liber. Augsburg 1531
Joseph Bober: Anthologia Scientiarum et Artium. Wien 1809.
Jakob Bornitz: Emblemata ethico politica. Mainz 1669
Joachim Camerarius: Symbolorum et emblematum ex aquatilibus et reptilibus desump to rum centuria quarta. Nürnberg 1604
Jacob Cats: Proteus, ofte, Minne-beelden verandert in sinne-beelden. Rotterdam 1627
Sebastián de Covarrubias Horozco: Emblemas morales. Madrid 1610
Gabriel Hevenesi: Succus prudentiae, sive discursus ethici e Seneca Cordubensis Philosophi operibus omnibus collecti. Wien 1690
Gabriel Hevenesi: Academicus Viennensis sive Stanislaus Kostka […]. Wien 1690
Gabriel Hevenesi: S. Ephebus sive B. Aloysius Gonzaga […]. Wien 1690
Gabriel Hevenesi: Ungaricae Sanctitatis indi cia. Trnava 1692
Gabriel Hevenesi: Succus prudentiae. Trnava 1701
Hevenesi Gábor: Régi magyar szentség. Ford. Sinkó Ferenc. Budapest 1988
Herman Hugo: Pia desideria emblematis elegiis et affectibus SS. Patrum illustrata. Antwerpen 1624
Daniel de La Feuille: Devises et emblemes anciennes et modernes: tirées des plus celebres auteurs, avec plusieurs autres nouvellement inventées et mises en latin, en françois, en espagnol, en italien, en anglois, en flamand et en Allemand. Amsterdam 1691
Filippo Picinelli: Mundus symbolicus […] in Latinum traductus a R. D. Augustino Erath. Köln 1681 és 1687
Diego Saavedra Fajardo: Idea principis chris-ti ano-politici, centum symbolis expressa. Bruxelles 1649.
Laurentius Tapolcsanyi: Axiomata Chris-tiano Politica Discursibus Ethicis e Senecae Cordubensis Philosophi operibus collectis. Trnava 1706
Henrik von Achen: Visions of the Invisible: Seventeenth- and Early Eighteenth-Century Emblems in Norway. In: The Emblem in Scandinavia and the Baltic. (Glasgow Emblem Studies, 11.) eds. Mara R. Wade – Simon McKeown. Glasgow 2006, 1–30.
Balogh Jolán: Varadinum: Várad vára. (Művészettörténeti füzetek, 13.) Budapest 1982
Bánki Éva: Hevenesi Gábor. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, 4. kötet. Szerk. Kőszeghy Pé ter – Tamás Zsuzsa. Budapest 2014, 120–121.
Bunyitay Vincze: A váradi püspökség tör ténete, 4. A váradi püspökök a számüzetés s az újraalapitás korában 1566–1780 (1883). Debrecen 1935
Peter M. Daly: The New Edition of Herman Hugo’s Pia desideria in Polish and Recent Hugo Scholarship. Emblematica XII. 2002, 351–360.
Vargyasi Id. Daniel Gábor: A vargyasi Daniel család eredete és tagjainak rövid életrajza. Budapest 1896
Vargyasi Id. Daniel Gábor: Adatok a vargyasi Daniel család történetéhez. Budapest 1908
G. Richard Dimler: Herman Hugo’s Pia Desideria. In: Mundus Emblematicus: Studies in Neo-Latin Emblem Books. (Imago Figurata, Studies, 4.) eds. Karl A.E. Enenkel– A.S.Q. Visser. Turnhout 2003, 351–379.
G. Richard Dimler: The Jesuit Emblem. In: Companion to Emblem Studies. (AMS Studies in the Emblem, 20.) Ed. Peter M. Daly. New York 2008, 99–128.
Emődi Tamás: Adalékok az erdélyi késő rene-szánsz fejedelmi palotabelsők művészetéhez. In: Liber discipulorum. Tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára. Szerk. Kovács Zsolt – Sarkadi Nagy Emese – Weisz Attila. Kolozsvár 2011, 115–138.
Emődi András: A nagyváradi egyházmegye alsópapságának könyvkultúrája a korai újkor végén. 18. századi plébániai könyvjegyzékek, személyi gyűjtemények fennmaradt kötetei. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 19/4.). Budapest–Szeged–Nagyvárad 2014
Ria Fabri: „Amor, amor divinus anima, virtus”: Emblematic Scenes on Seventeenth Century Antwerp Cabinets. In: The Emblem Tradition and the Low Countries. Selected Papers of the Leuven International Emblem Conference, 18–23 August, 1996. (Imago Figurata: Studies, 1/b.) eds. John Manning – Karel Porteman – Marc van Vaeck. Brepols 1999, 357–388.
José Miguel Morales Folguera: La emblemá tica mística y su influencia en los programas icono gráficos de Iberoamérica. Quiroga: Revista de Patrimonio Iberoamericano XI. 2017, 70–80.
Galavics Géza: A pannonhalmi apátság barokk ebédlője. In: Mons Sacer 996–1996: Pannonhalma ezer éve. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996, 2. kötet, 69–93.
Galavics Géza: Ősök, hősök, szent királyok: Történelmünk és a barokk képzőművészet. In: Történelem – Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Szerk. Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Budapest 2000, 63–72.
José Julio García Arranz: An Approach to the Emblematic and Allegorical Culture in the Viceroyalty of Peru. In: Emblems in Colonial Ibero-America: To the New World on the Ship of Theseus. (Glasgow Emblem Studies, 18.) eds. José Julio García Arranz – Pedro Germano Leal – Rubem Amaral Jr. Glasgow 2017, 185–228.
José Julio García Arranz: El programa emblemático en azulejos de la sacristía del convento de Santo António de Varatojo (Torres Vedras, Portugal). De Arte XVII. 2018, 77–94.
Gyulai Éva: A sárospataki jezsuiták és a hegyaljai plébániák a 17. század második felében. In: Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon: Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki megtelepedésének 350. évfordulója alkalmából. (Folia Collecta, 2.) Szerk. Szabó Irén. Sárospatak 2014, 110–146.
Gyulai Éva: A jezsuiták visszatelepedése Sárospatakra 1711-ben. Történelem és Muzeológia III. 2016, 1. Szám, 120–131.
Theo van Heijnsbergen: The Renaissance Uses of a Medieval Seneca: Murder, Stoicism, and Gender in the Marginalia of Glasgow Hunter 297. Studies in Scottish Literature XXXIX. 2013, 1. Szám, 55–81.
Ingrid Höpel: Emblemprogramme auf nordfriesischen Bauernschränken des 18. Jahrhunderts. In: The Emblem Tradition and the Low Countries: Selected Papers of the Leuven International Emblem Conference, 18–23 August, 1996. (Imago Figurata: Studies, 1/b.) Eds. John Manning – Karel Porteman – Marc van Vaeck. Brepols 1999, 389–422.
Ingrid Höpel: Embleme auf Möbeln des 18. Jahrhunderts im Umkreis Husums. In: Die Domänen des Emblems: Außerliterarische Anwendungen der Emblematik. (Wolfenbütteler Arbeiten zur Barockforschung, 39.) Hrsg. Gerhard F. Strasser – Mara R. Wade. Wiesbaden 2004, 173–210.
Ingrid Höpel: Change of Medium – From Book Graphic to Art in Sacred Space. With the Example of an Emblem-Cycle on a Church Gallery at Katharinenheerd. In: Das Emblem im Widerspiel von Intermedialität und Synmedialität. Hrsg. Johannes Köhler – W. C. Schneider. Hildesheim 2007, 189–226.
Ryszard Knapiński: Ikonografia hagio graficzna w kontekscie wojen tureckich w grafice europejskiej XVI–XVIII wieku. Roczniki Huma nistycz ne LVII. 2010, 4. Szám, 87–114.
Kelemen Lajos: Újabb adattár a vargyasi Da niel család történetéhez. Kolozsvár 1913
Kerny Terézia: Hevenesi Gábor: Magyar szentség. In: Történelem – Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Szerk. Mikó Ár pád – Sinkó Katalin. Budapest 2000, 334, kat. szám V–26.
Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat-és Ritkaságtára. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyve, VII–VIII. 1995–1997, 30–31.
Knapp Éva: Irodalmi emblematika Magyarországon a XVI–XVIII. században. Tanulmány a szimbolikus ábrázolásmód történetéhez. (Historia Litteraria, 14.) Budapest 2003
Knapp Éva–Tüskés Gábor: A halál motívuma a magyarországi irodalmi emblematikában. Irodalomtörténeti Közlemények CXIII. 2009, 131–163.
Zsolt Kovács: Limbajul emblematic în arta transilvăneană din secolele XVII–XVIII. PhD disszertáció, Universitatea Babeş-Bolyai. Kolozsvár 2012
Kovács András – Mircea Ţoca: Adalékok a váradi fejedelmi palota építéstörténetéhez. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek – Jakó Zsigmond – Tonk Sándor. Bukarest 1979, 107–115.
Kristóf György: P. Thewrewk József levelei. Adatok Kazinczy hatásának s az erdélyi irodalmi életnek megismeréséhez (Második és befejező közlemény). Irodalomtörténeti Közlemények XXVII. 1917, 438–459.
Kuklay Antal: Sárospatak. Házad ékessége. A Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény kiállítása. Budapest 2002
Kusler Ágnes: Az úgynevezett képzőművészeti alkalmazott emblematika Magyarországon (16–18. század). PhD-disszertáció, ELTE BTK. Budapest 2020
Kusler Ágnes: „Ut pictura meditatio”. A győri volt jezsuita rendház díszlépcsőinek dekorációja a jezsuita Mária-emblematika kontextusában. Művészettörténeti Értesítő LXX. 2021, 189–234.
Kusler Ágnes: Vanossi Antal Idea sapientis című emblémáskönyvének recepciója a magyarországi barokk művészetben. In: Reneszánsz és barokk Magyarországon: Művészettörténeti tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Gulyás Borbála – Mikó Árpád – Ugry Bálint. Budapest 2022, 2. kötet, 41–64.
Kusler Ágnes: Alkalmazott emblematika az erdélyi szász evangélikus erődtemplomokban: A homoródbenei templom képi programja. Credo XXVIII. 2022, 3. Szám, 57–68.
László Zsófia: Daniel Polixéna és lányai: Nőnevelés, női műveltség a halotti beszédek tükrében. In: Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére. Szerk. Steinert Ágota. Budapest 2005, 23–31.
V. László Zsófia: Daniel Polixéna, a „Magyar Minerva”. egy 18. századi nemesasszony élete és példája a halotti beszédek tükrében. Sic itur ad astra XIX. 2008, 149–175.
Carme López Calderón: Applied Emblems in the Cathedral of Lugo. European Sources for a Spanish Cycle Addressed to the Virgin Mary. (Brill’s Studies on Art, Art History, and Intellectual History, 51.) Leiden 2021
Ladislaus Lukács: Catalogus generalis seu No men c lator biographicus personarum Provinciae Aus triae Societatis Iesu (1551–1773), 1. kötet. Roma 1987
João Pedro Monteiro: Os „Pia Desi deria”, uma fonte iconográfica da azulejaria portu guesa do século XVIII. Azulejo III/VII. 1995/1999, 61–70.
Wolfgang J. Müller: Die Emporenbilder von Katharinenheerd. Nordelbingen XL. 1971, 91–109.
Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-ig. Budapest 1951
Péter I. Zoltán: A jezsuiták váradi építkezései. Várad XVI. 2017, 2. Szám, 72–77.
Ponori Thewrewk Emil: Ponori Thewrewk József önéletrajza. Irodalomtörténeti Közlemények XXVI. 1916, 187–201.
Michael Schilling: „Der Rechte Teutsche Hugo.” Deutschsprachige Übersetzungen und Bear-beitungen der Pia Desideria Herman Hugos SJ. Germanisch–romanische Monatschrift LXX. 1989, 283–300.
Sinkó Ferenc: Régi magyar szentség. Vigilia XLI. 1976, 444–450.
Szabó Irén: Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Sárospatakon. Zempléni Múzsa XV. 2015, 2. Szám, 46–58.
Szelestei N. László: A jezsuiták történeti forrásgyűjtésének kezdetei Magyarországon. Magyar Könyvszemle CIII. 1987, 161–172.
Szilas László: Jezsuita névtár. Budapest 2016. URL: http://jezsuita.hu/nevtar/ (utolsó letöltés: 2023. április 4.)
Turóczi-Trostler József: Keresztény Se neca. Fejezetek a kései humanizmus európai és magyarországi történetéből. Különlenyomat az Archivum Philologicum 1937. évfolyamából. Budapest 1937
Udvarhelyi Nándor: Magyar szentek temploma. Felső-Árva magyar kincsestára: Oravka/ Kisárva fatemploma. Budapest 2013
Marcin Wisłocki: Hugo wędruje na wschód: uwagi o recepcji „Pia desideria” Hermana Hugona w sztuce protestanckiej Europy Środkowej. Quart LVI. 2020, 17–33.