Az eltérő nyelvekkel és nyelvhasználattal szembeni türelmetlenség elterjedt jelenség az európai típusú kultúrákban, s a mögöttes ideológia azonos, legyen szó más nyelvek vagy a standardtól eltérő nyelvváltozatok megbélyegzéséről. Az egyes európai államok azonban eltérnek egymástól azt illetően, hogy hogyan viszonyulnak a köznapi szinten meglévő nyelvi előítéletekhez. A tanulmány egy 1999-ben végzett, 4 országra kiterjedő vizsgálat eredményeit közli: a norvég, a svéd és a görög „nyelvművelő” intézményekkel veti össze a magyart. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a hivatalos magyar nyelvpolitika a nyelvi diszkriminációt - akaratán kívül is - nagy mértékben támogatja, szemben például a norvég gyakorlattal, ahol az állam nyelvpolitikai lépései következetesen a nyelvi jogok tiszteletben tartását célozzák.