View More View Less
  • 1 ELTE Szociológiai Intézet 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.
  • | 2 Nemzeti Család- és Szociálpol. Intézet 1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
  • | 3 MTA Szociológiai Kutatóintézet 1014 Budapest, Úri u. 49.
Restricted access

A tanulmány a 2001 tavaszi felső-Tisza-vidéki árvízről készült sajtóbeszámolókat elemzi. A szerzők a beszámolók három vonatkozására összpontosítanak: az események és helyzetek leírásának stílusára, az egyes értékelések politikai aspektusaira és az árvíz gazdasági kihatásaira. A tanulmány továbbá foglalkozik a sajtónak a vízgazdálkodási szervek iránt megnyilvánuló attitűdjével is. Az elemzés a magyar sajtó három (kormány­zati, ellenzéki és semleges) szektorában született mintegy 250 íráson alapul.

  • Sajtószemle a Felső-Tiszán 2001 márciusában kialakult rendkívüli árvízről (2001. március 5., 2001. március. 29.). FETIVIZIG, Nyíregyháza (összeíllítójának megnevezése nélkül).

  • Beliczay Erzsébet (2001): Szabad-e játszanunk a tűzzel? Belügyi Szemle 3. 9-19.

    'Szabad-e játszanunk a tűzzel ' () 3 Belügyi Szemle : 9 -19.

  • "Morog a Bereg" a címe a HVG március 17-i egyik cikkének.

  • Blikk 1998. 11. 08.

  • A riportok a 8-i lapokban jelentek meg.

  • Előző tanulmányunkban írottak szerint tudósításnak azokat a cikkeket tekintjük, amelyekben tipikusan nincs megszólaló, míg a riportban van, az interjúban pedig csak egy van. E közleménytípusok nem mindig különböztethetők meg élesen egymáótól és a műfajok néha keverednek is.

  • Vö. Pokol Béla (1994): A magyar parlamentarizmus. Cserépfalvi, 164.

    A magyar parlamentarizmus. , () 164.

  • Egy riporton belül több település is szerepelhet.

  • Vö. Tóth Olga (2001): Az Állami Díjas szövőnőktől a tenyérjóslásig: a Nők Lapja 1989-től 1999-ig. Szociológiai Szemle. 1. 3-21.

    'Az Állami Díjas szövőnőktől a tenyérjóslásig: a Nők Lapja 1989-től 1999-ig ' () 1 Szociológiai Szemle. : 3 -21.

    • Search Google Scholar
  • Vári Anna: Árvizek a Felső-Tisza-vidéken - ahogy az érintettek látják (Összefoglaló). Kézirat, é. n. 12.

  • A továbbiakban a korábbi cikkünkre való hivatkozás forrása: Jávor Istvan - Pap - hazi Tibor - Rozgonyi Tamás (2000): Árvízi anziksz. In: Rozgonyi Tamás - Tamás Pál - Tamási Péter - Vári Anna (szerk.): A tiszai árvíz. Vélemények, kockázatok, stratégiák. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest.

    Árvízi anziksz , ().

  • A cikkekre való hivatkozáskor csak a lap nevét és a megjelenés dátumát közöljük, bár egy napon több cikk is íródhatott.

  • Az újságírói egyéni véleményeket műfajilag három csoportba soroltuk. Jegyzetnek a politikailag semleges jellegű írásokat tekintettük, pamfleteknek a kifejezetten támadó hangvételű cikkeket, míg glosszáknak az inkább "kötözködő" stílusúakat. Egyértelműen jegyzeteket szinte csak a Kelet-Magyarországban találhatunk a Sajtószemle cikkei között az árvízzel kapcsolatban.

  • Mindóssze két cikket tekintettünk pamfletnek a Sajtószemlében: az "Elúszó milliárdok" (Világgazdaság március 7.) és "A cserbenhagyott Bereg" (Magyar Hírlap március 13.) címűi írásokat.

  • Rozgonyi Tamás - Badacsonyi György - Hegedűis László - Jávor István - Papházi Tibor - Törók Gábor (1998): Szervezeti kultúra és kommunikáció. Vízügy a változó Magyarországon. MTA Szociológiai Kutatóintézet, MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja, Budapest. Ld. még ehhez: A vízgazádlkodás 40 éve számokban 1945 - 1985. Országos Vízügyi Hivatal, Bp. 1986.

    Szervezeti kultúra és kommunikáció. Vízügy a változó Magyarországon , () 1986.

    • Search Google Scholar