View More View Less
  • 1 1182 Budapest, Marosvásárhely u. 13/a
Restricted access

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

  • Shannon, C. E. - Warren, W. (1962): The Mathematical Theory of Communication. University of Illionis Press, Urban.

    The Mathematical Theory of Communication. , ().

  • Dénes, T. (1978): Graph theoretical approach to structural representation of systems. Proceedings of the Fourth International Conf. for Pattern Recognition, Kyoto, Japan.

  • Tarján R. (1958): Gondolkodó gépek. Bibliotheca Kiadó, Budapest.

    Gondolkodó gépek. , ().

  • Turing, A. M. (1950): Computing machinery and intelligence. Mind, 9, 433-460.

    'Computing machinery and intelligence. ' () 9 Mind : 433 -460.

  • Singh, S. (2002): Kódkönyv. Park Könyvkiadó, Budapest.

    Kódkönyv. , ().

  • Stewart, I. (1996): Proof of purchase on the internet: Zero-knowledge protocols. Scientific American, February, 124-125.

    Scientific American , () 124 -125.

  • Nemes T. (1962): Kibernetikai gépek. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Kibernetikai gépek. , ().

  • Nemetz T. - Vajda I. (1991): Bevezetés az algoritmikus adatvédelembe. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Bevezetés az algoritmikus adatvédelembe. , ().

  • Dénes T. (2001): Biztonságos Információ(s) Társadalom. INFO Társadalomtudomány, 53.

  • Dénes T. (2001a): Echelon az e-társadalom információpajzsa? Híradástechnika, 6.

  • Dénes T. (2001b): Sztegonográfia. Rejtett információk rejtjelzés nélkül. Híradástechnika, 8.

  • Dénes T. (2002): TitokTan Trilógia 1. rész: Kódtörőo ABC. Kriptográfia Mindenkinek. Bagolyvár Kiadó, Budapest.

    TitokTan Trilógia 1. rész: Kódtörőo ABC. Kriptográfia Mindenkinek , ().

  • Dénes T. (2002a): Infosance, a jövőo INFOrmációs renaisSANCE társadalmának esélye. eVilág, I. évf. 4. szám, július.

  • Dénes T. (2002b): A globális e-társadalom "kódolt" kockázata. Társadalomkutatás, 20/3-4, 247-265.

  • Neumann J. (1972): A számológép és az agy. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.

    A számológép és az agy. , ().

  • Newton, D. E. (1997): Encyclopedia of Cryptology. ABC-CLIO, Santa Barbara-California-Denver-Colorado-Oxford.

    Encyclopedia of Cryptology. , ().

  • Peterson, I. (1988): Computing a bit of security: Zero-knowledge proofs in data encryption. Science News, 16 January.

  • Shannon, C. E. (1948): The mathematical theory of communication. Bell System Technical Journal, July and October.

  • Shannon, C. E. (1949): Communication theory of secrecy systems. Bell System Technical Journal 28, 656-715.

    'Communication theory of secrecy systems. ' () 28 Bell System Technical Journal : 656 -715.

    • Search Google Scholar
  • Shannon, C. E. (1951): Prediction and entropy of printed English. Bell System Technical Journal, January.

  • Wayner, P. (1987): Zero-knowledge proofs: Data encryption. Byte, October, 149-152.

  • Dénes T. (2000): Rejtjelfejtés. Trükkök, módszerek, megoldások. Magyar Távközlés, XI. évf. 4, április.

  • Dénes T. (2000a): Digitális ujjlenyomat. A dokumentumvédelem új korszaka. Magyar Távközlés, XI. évf. 5, május.

  • Feige, U. - Fiat, A. - Shamir, A. (1987): Zero-knowledge proofs of identity. In: Proceedings of the 19th ACM Symposium on the Theory of Computing, ACM Press, New York.

    Proceedings of the 19th ACM Symposium on the Theory of Computing , ().

  • Futó I. (ed.) (1999): Mesterséges intelligencia. Aula Kiadó, Budapest.

    Mesterséges intelligencia. , ().

  • Gábor D. (1976): Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest.

    Válogatott tanulmányok. , ().

  • Hodges, A. (1983): Alan Turing: The Enigma. Burner Books Ltd., London.

    Alan Turing: The Enigma. , ().

  • Kalmár L. (1986): Integrállevél. Gondolat, Budapest.

    Integrállevél. , ().