View More View Less
  • 1 ELTE Szociológiai Intézet 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.
Restricted access

A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető.  A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is.  A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.

  • Pawelzig, G. (1974): Az objektív rendszerek fejlődésének dialektikája. Gondolat Kiadá, Budapest.

    Az objektív rendszerek fejlődésének dialektikája. , ().

  • Perrow, Ch. (1979): Complex organizations. Scott, Foresman, and Company, Glenview, Illionis.

    Complex organizations , ().

  • Bakacsi Gy. (2001): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK Kerszöv, Budapest.

    Szervezeti magatartás és vezetés. , ().

  • Argyris, C. (1994): On organizational learning. Blackwell Business Publishers, Oxford.

    On organizational learning. , ().

  • Bélley L. - Rozgonyi T. (1997): Vállalatirányítási bürokrácia. A rossz és a jó vállalat példája. Gazdaságszociológiai elemzés. Akadémia Kiadó, Budapest.

    Vállalatirányítási bürokrácia. A rossz és a jó vállalat példája. Gazdaságszociológiai elemzés. , ().

    • Search Google Scholar
  • Berger, P. L. - Luckmann, T. (1998): A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg Mőhely Kiadó, Budapest.

    A valóság társadalmi felépítése , ().

  • Bourdieu, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Gondolat, Budapest.

    A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. , ().

  • Burnham, J. (1945): The managerial revolution. Pengin Books, New York.

    The managerial revolution. , ().

  • Burns, T. - Buckley, W. (1976) (eds.): Power and control. Sage Publications, Inc., London.

    Power and control , ().

  • French, J. R. P. - Raven, B. (1959): The bases of social power. In: Cartwright, D. (ed.): Studies in social power. The University of Michigan, Michigan.

    The bases of social power , ().

  • Friedman, A. L. (1977): Industry and labour. MacMillan, London.

    Industry and labour. , ().

  • Hobbes, T. (1970): Leviatán. Magyar Helikon, Budapest.

    Leviatán. , ().

  • Jávor I. (1987): A hatalom szerkezete a vállalatban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

    A hatalom szerkezete a vállalatban , ().

  • Jávor I. - Rozgonyi T. (2003): Szervezet és munkaszociológia. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

    Szervezet és munkaszociológia , ().

  • Veblen, Th. (1975): A dologtalan osztály elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

    A dologtalan osztály elmélete , ().

  • Williamson, O. E. (1975): Markets and Hierarchies. The Free Press, New York.

    Markets and Hierarchies. , ().

  • Weber, M. (1992): Gazdaság és társadalom. 2/1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

    Gazdaság és társadalom. 2/1 , ().

  • Dahl, R. A. (1957): The concept of power. Behavioral Science, 2: 201-215.

    'The concept of power ' () 2 Behavioral Science : 201 -215.

  • Etzioni, A. (1961): Complex organizations. On power, involvement and their correlation. The Free Press. Glencoe.

    Complex organizations. On power, involvement and their correlation. , ().

  • Kierkegaard, S. (1986): Félelem és reszketés. Európa Könyvkiadó, Budapest.

    Félelem és reszketés. , ().

  • Kierkegaard, S. (1998): A keresztény hit iskolája. Atlantisz, Budapest.

    A keresztény hit iskolája. , ().

  • Mintzberg, M. (1984): Power in and around organizations. Prentice Hall, Englewood Cliffs, N. J.

    Power in and around organizations , ().

  • Perrow, Ch. (1997): Szervezetszociológia. Osiris Kiadó, Budapest.

    Szervezetszociológia. , ().

  • Popkin, S. L. (1986): A racionális paraszt. Szociológiai Füzetek, Mővelődési Minisztérium, Budapest.

    A racionális paraszt. Szociológiai Füzetek , ().

  • Selznick, P. (1965): TVA and the Grass Roots. Harper and Row, New York.

    TVA and the Grass Roots , ().

  • Thompson, J. D. (1967): Organizations in action. Social science basis of administrative theory. McGraw-Hill Book Company, New York.

    Organizations in action. Social science basis of administrative theory. , ().