A tanulmány kiinduló állítása az, hogy a centrum-periféria viszony történelemfüggő és nem egyforma mértékben érvényesül a katonai, gazdasági, politikai, kulturális alrendszerekben. Magyarország geostratégiai helyzetének változásai az elmúlt 60 esztendő során igazolják ezt. A szerző bemutatja, hogy 1938-tól - évtizedenként - hogyan alakultak kapcsolataink a centrum szerepét betöltő hatalomhoz, szomszédjainkhoz: az adott feltételrendszerben - mindig kényszerpályán mozogva - milyen célokat tűzött ki a vezető elit és azokat milyen eszközökkel próbálta megvalósítani? Az Európai Unióba való felvételünk gyökeres fordulatot hozott. A tanulmány azt is elemzi, milyen új lehetőségekkel és gondokkal szembesül ma az ország?