Andorka R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest.

Aranda, M. P. (2008): Relationship between religious involvement and psychological well-being: A social justice perspective. Health & Social Work. 33(1), 9–22.

Baldacchino, D. − Draper, P. (2001): Spiritual coping: A review of the nursing research literature. Journal of Advanced Nursin., 34, 833–841.

Berg, M. C. (2008): New age advice: ticket to happiness. Journal of Happiness Studies. 9, 361–377.

Boudon, R. − Besnard, P. − Cherkaoui, M. − Lécuyer, B.-P. (1999): Szociológiai lexikon . Dürer Nyomda, Gyula.

Duricz, B. − Soenens, B. (2006): Religiosity, moral attitudes and moral competence: A critical investigation of the religiosity-morality relation. International Journal of Behavioral Development. 30(1), 76–83.

Földvári M. (2003): A vallásosság típusai a mai magyar társadalom generációiban. Szociológiai szemle . 13(4), 20–33.

Földvári M. − Rosta G. (1998): A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle. 8(1), 127–137.

Fukuyama, F. (1997): Bizalom. A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Európa, Budapest.

Giddens, A. (1999): Elszabadult világ. Hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Napvilág Kiadó, Budapest.

Jarvis, G. K. − Northcott, H. C. (1987): Religion and differences in morbidity and mortality. Social Science and Medicin. 25, 813–824.

Kafetsios, K. − Sideridis, G. D. (2006): Attachment, social support and well-being in young and older adults. Journal of Health Psychology. 11(6), 863–875.

Kopp M. − Székely A. − Skrabski Á. (2006): Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban. In: Kopp M. − Kovács M. E. (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 156–166.

Kovács E. − Pikó B. (2007): Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége: Család, társas támogatás, egészség. HIPPOCRATES. 3, 91–94.

Kovács L. (2007): A vallásosság hatása a serdülők kábítószer-fogyasztására. Szociológiai Szemle. 17(1–2), 71–98.

Kutter, C. J. − McDermott, D. S. (1997): The role of church in adolescent drug education. Journal of Drug Education. 27, 293–305.

Levin, J. S. − Vanderpool, H. Y. (1987): Is frequent religious attendance really conducive to better health? Toward an epidemiology of religion. Social Science and Medicine. 24, 589–600.

Mason, W. A. − Windle, M. (2001): Family, religious, school and peer influences on adolescent alcohol use: A longitudinal study. Journal of Studies on Alcohol. 62, 44–53.

Moksony F. − Hegedűs R. (2006): Társadalmi integráltság, kultúra, deviancia: A vallás hatása az öngyilkosságra Magyarországon. Szociológiai Szemle . 16(4), 3–18.

National Survey on Drug Use (2002) http://icpsr.umich.edu/cocoon/ICPSR/STUDY/ 06542.xml. Letöltés ideje: 2007

Painter, B. (2008): The new atheism: Denying God and History. Conversations in Religion and Theology. 6(1), 89–99.

Pikó B. (1999): A vallás és az egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése. Szociológiai szemle. 9(3), 124–133.

Pikó B. (2003): Kultúra, társadalom és lélektan . Akadémia Kiadó, Budapest.

Pikó B. (2005a): „Isten halott?” – Hit és spiritualitás a modern társadalomban. Valóság. 47(12), 83–93.

Pikó B. (2005b): Lelki egészség a modern társadalomban . Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pikó B. F. − Fitzpatrick, K. M. (2007): Socioeconomic status, psychosocial health and health behaviors among Hungarian adolescents. European Journal of Public Health, 17: 353–360.

Smith, C. B. − Weigert, A. J. − Thomas, D. L. (1979): Self-esteem and religiosity: An analysis of catholic adolescents from five cultures. Journal for the Scientific Study of Religion. 18(1), 51–60.

Szántó J. (1998): Vallásosság egy szekularizált társadalomban . Új Mandátum, Budapest.

Székely A. (2008): A vallásosság alakulása Magyarországon 1995–2006 között. A vallásosság összefüggései a gyermekszámmal. Vallásosság és lelki-egészségi állapot. In: Kopp M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban . Semmelweis Kiadó, Budapest, 373–381.

Tomka M. (1996): A vallásszociológia új útjai. Replika. 21–22, 163–171.

Tomka M. (1999): A magyar vallási helyzet öt dimenziója. Magyar Tudomány. 5, 549–559.

Tomka M. (2008): Vallási változások Kelet-Közép-Európában a rendszerváltás óta. Előadás, elhangzott a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciáján.

Török P. (2007): Nők kezében a vallás jövője? Amerikai trendek a munka, a család és a vallás világából. Embertárs. 3, 284–288.

Turner, S. (1994): Family variables related to adolescent substance misuse: Risk and resiliency factors. In: Gullotta, G.R. − Adams, G.R. − Montemayor, R. (eds.): Substance misuse in adolescence . Sage, Thousand Oaks, 36–55.

Turner, R. J. − Marino F. (1994): Social support and social structure: A descriptive epidemiology. Journal Health and Social Behavior, 35: 513–519.

Unger, J. B. − Ritt-Olson, A. − Teran, L. − Huang, T.−Hoffman, B.R. − Palmer, P. (2002): Cultural values and substance use in a multiethnic sample of California adolescents. Addiction Research & Theory. 10, 257–279.

Utasi Á. (2002): A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok. Századvég. 24, 3–17.

Valuch T. (2001): Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében . Osiris Kiadó, Budapest.

Viszket M. (2002a): Családi rituálék, múlt-jelen-jövő láncszemei életciklusaink füzérében. In: Bugán A. (szerk.): A kapcsolati egyensúlyok szerepe az egészséges alkalmazkodásban . Didakt Kiadó, Debrecen, 119–143.

Viszket M. (2002b): Családi rituálék, mint protektív faktorok. In: Bugán A. (szerk.): A kapcsolati egyensúlyok szerepe az egészséges alkalmazkodásban . Didakt Kiadó, Debrecen. 143–167.

Williams, D. R. – Sternthal, M. J. (2007): Spirituality, religion and health: evidence and research directions. Spirituality and Health. 186(10), 47–50.

Youniss, J. – McCellan, J. A. – Yates, M. (1999): Religion, community service, and identity in American youth. Journal of Adolescence . 22, 243–253.