Author:
Pál Péter Tóth KSH Népességtudományi Kutatóintézet 1123 Budapest Buday László u. 1–3.

Search for other papers by Pál Péter Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

A Kárpát-medencei magyar népességfejlődést – a szerves népességfejlődés keretei között – 1818-ig egy egymásba kapcsolódó kettős folyamat határozta meg. A magyar népességfejlődést alapvetően az etnikailag egységes magyarság termékenysége, a termékenység és a halandóság különbözetéből származó létszámnövekedés határozta meg. Ezt egészítette ki a kettős folyamat másik eleme, a nem magyar népcsoportok magyarokhoz asszimilálódó tagjai s az ő termékenységük. 1918-ig azt a folyamatot, amelyben a magyarok lélekszáma a belső vándorlás keretében a hozzájuk asszimilálódott, helyben élő nem magyarok és utódaik, valamint a későbbi századok folyamán bevándorló, újabb nem magyar népelemek, szórványok, néptöredékek tagjaival és azok utódainak természetes szaporodásával folyamatosan kiegészült, a Kárpát-medencei magyar népesedési folyamatokat meghatározó törvényszerűségének tekintjük. A Magyar Királyság területi egységének 1918-ban bekövetkezett szétdaraboltságának a demográfiai folyamatokban általában, de különösen a belső és a külső vándorlás népességpótlásban játszott pótlólagos szerepével összefüggésben igen súlyos közvetlen és közvetett következményei lettek. Megszűnt az a mozgás (belső vándorlás), melynek keretében a nem magyar nemzetiségűek a döntően magyarok által lakott központi területekre vándorolva, az ott élőkhöz asszimilálódva, a magyarok számát növelték. A nemzetközi vándorlás népességpótlásban játszott járulékos szerepe is átalakult, mert a bevándorlók nemzetiség szerinti összetétele drasztikusan átalakult. Az első világháborút megelőzően a bevándorlók más országok állampolgárai voltak, azóta pedig döntő többségében az új magyar határokon kívül hagyott magyarok érkeznek az országba. A szomszédos országokban élő magyarok Magyarországra vándorlása azonban már nem jelent pótlólagos forrást a magyar népességfejlődés számára. A magyarok áttelepedéséből származó magyarországi népességnyereség ugyanis már nem a Kárpát-medencében élő magyarok létszámát, hanem csak a hazánkban élő magyarok számát növeli. Mindezek következtében a Kárpát-medencei magyar népességfejlődés második korszakát, mivel a nemzetközi vándorlás létszámgyarapodásban játszott szerepe ellentétessé vált azzal, mint amit addig, a korábbi századok során betöltött, a természetes népességfejlődés eltorzult változatának nevezzük.

  • Collapse
  • Expand

Társadalomkutatás
Language Hungarian
Year of
Foundation
1993
Publication
Programme
ceased
Founder Társadalomtudományi Kutatóközpont -- Centre for Social Sciences
Founder's
Address
H-1097 Budapest, Hungary Tóth Kálmán u.4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0231-2522 (Print)
ISSN 1588-2918 (Online)