View More View Less
  • 1 KSH Népességtudományi Kutatóintézet 1123 Budapest Buday László u. 1–3.
Restricted access

A Kárpát-medencei magyar népességfejlődést – a szerves népességfejlődés keretei között – 1818-ig egy egymásba kapcsolódó kettős folyamat határozta meg. A magyar népességfejlődést alapvetően az etnikailag egységes magyarság termékenysége, a termékenység és a halandóság különbözetéből származó létszámnövekedés határozta meg. Ezt egészítette ki a kettős folyamat másik eleme, a nem magyar népcsoportok magyarokhoz asszimilálódó tagjai s az ő termékenységük. 1918-ig azt a folyamatot, amelyben a magyarok lélekszáma a belső vándorlás keretében a hozzájuk asszimilálódott, helyben élő nem magyarok és utódaik, valamint a későbbi századok folyamán bevándorló, újabb nem magyar népelemek, szórványok, néptöredékek tagjaival és azok utódainak természetes szaporodásával folyamatosan kiegészült, a Kárpát-medencei magyar népesedési folyamatokat meghatározó törvényszerűségének tekintjük. A Magyar Királyság területi egységének 1918-ban bekövetkezett szétdaraboltságának a demográfiai folyamatokban általában, de különösen a belső és a külső vándorlás népességpótlásban játszott pótlólagos szerepével összefüggésben igen súlyos közvetlen és közvetett következményei lettek. Megszűnt az a mozgás (belső vándorlás), melynek keretében a nem magyar nemzetiségűek a döntően magyarok által lakott központi területekre vándorolva, az ott élőkhöz asszimilálódva, a magyarok számát növelték. A nemzetközi vándorlás népességpótlásban játszott járulékos szerepe is átalakult, mert a bevándorlók nemzetiség szerinti összetétele drasztikusan átalakult. Az első világháborút megelőzően a bevándorlók más országok állampolgárai voltak, azóta pedig döntő többségében az új magyar határokon kívül hagyott magyarok érkeznek az országba. A szomszédos országokban élő magyarok Magyarországra vándorlása azonban már nem jelent pótlólagos forrást a magyar népességfejlődés számára. A magyarok áttelepedéséből származó magyarországi népességnyereség ugyanis már nem a Kárpát-medencében élő magyarok létszámát, hanem csak a hazánkban élő magyarok számát növeli. Mindezek következtében a Kárpát-medencei magyar népességfejlődés második korszakát, mivel a nemzetközi vándorlás létszámgyarapodásban játszott szerepe ellentétessé vált azzal, mint amit addig, a korábbi századok során betöltött, a természetes népességfejlődés eltorzult változatának nevezzük.

  • Ács Zoltán (szerk.) (1994): Együtt élő népek a Kárpát-medencében . Auktor, Budapest.

  • Ács Zoltán (1996): Nemzetiségek a történelmi Magyarországon . Kossuth, Budapest.

  • Acsády Ignác (1896): Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720–21. Magyar Statisztikai Közlemények , Új évfolyam 12. Budapest.

  • Bacsosz Sztavrosz (2005): A magyarországi görög etnikum földrajza . ELTE Természettudományi Kar, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, Budapest.

  • Baráth Tibor (1993): A magyar népek őstörténete . Magánkiadás. Budapest.

  • Benisch Artúr (1934): A zsidók térfoglalása és elhelyezkedése a mai Magyarország területén (1830–1930). Magyar Statisztikai Szemle . 916–925.

  • Bolgár Elek (1908): A kivándorlás. Huszadik Század . II. köt. 381–387.

  • Bulla Béla – Mendöl Tibor (1947): A Kárpát-medence földrajza . Lucidus Kiadó, Budapest.

  • Cseh-Szombathy László – Tóth Pál Péter (szerk.) (2001): Népesedés és népesedéspolitika . Tanulmányok. Századvég Kiadó, Budapest.

  • Dányi Dezső (1985): Belső vándorlás a XIX. század második felében. A Népességtudományi Kutató Intézet Kutatási Jelentései , 25. KSH NKI, Budapest.

  • Dányi Dezső – Dávid Zoltán (szerk.) (1960): Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára – Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya, Budapest.

  • Daróczi Etelka (2001): A halandóság alakulása Trianontól napjainkig. Történeti demográfiai évkönyv 2 . KSH NKI, Budapest, 205–320.

  • Demény Pál (1997): A huszadik század Magyarországának népesedése nemzetközi összehasonlítások tükrében. In: Kovacsics 1997: 317–331.

  • Dövényi Zoltán (2005): A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlás néhány területi aspektusa. Kisebbségkutatás . 3, 338–344.

  • Elekes Dezső (1938): Trianon mérlege. Magyar Statisztikai Szemle. 4, 358–362.

  • Erdély története (1986). I–III. kötet Akadémiai Kiadó, Budapest, 661.

  • Engel Pál (1990): Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1140-ig . Háttér-Téka, Budapest.

  • Fassmann, H. – Münz, R. (1994): European East-West Migration, 1945-1992. International Migration Review. Vol. 28. Fall, 107, 221.

  • Fassmann, H. – Münz, R. (1995): Geeschichte und Gegenwart europäischer Ost-West-Wanderung. Österreichische Osthefte . Jg. 37. Heft 3, 748–778.

  • Fehér István (1988): A magyarországi németek kitelepítése 1945–1950 . Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Für Lajos (1989): Mennyi a sok sírkereszt? Magyarország embervesztesége a második világháborúban. 2. kiad. Püski, Budapest.

  • Frisnyák Sándor (1990): Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest.

  • Glatz Ferenc (1992): Kisebbségi kérdés Közép-Európában. História . 11., melléklet.

  • Glatz Ferenc (szerk.) (1988): Magyarok a Kárpát-medencében. MTA TTI, Budapest.

  • Godola Lajos (1992): A zsidóság Magyarországon, 1526–1945 . Századvég Kiadó, Budapest.

  • Győrffy, György (1960): Einwohnerzahl und Bevölkerungsdichte in Ungarn bis zum Anfang des XIV. Jahrhunderts. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Györffy György (1993): Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. In: Kovács, L. (1994): Das früharpadenzeitliche Gräberfeld von Szabolcs . VAH, Budapest.

  • Györffy György (1993): Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. In: Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig . KSH, Budapest.

  • Györffy György (1995): A honfoglalók száma és az Árpád-kori népesség. In: Kovacsics 1997.

  • Hablicsek László (2005): Népesség-előreszámítás 2050-ig. Kézirat. KSH NKI, Budapest.

  • Hablicsek László – Tóth Pál Péter (1996): A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994–2010 között. In: Sik Endre–Tóth Judit (szerk.): Táborlakók, diaszpórák, politikák. MTA PTI, Budapest, 161–179.

  • Hablicsek László – Tóth Pál Péter (2000): A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népesség számának megőrzésében 1999–2050 között. Demográfia . 43. évf. 1, 11–46.

  • Hablicsek László – Tóth Pál Péter – Veres Valér (2005): A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete és előreszámítása, 1991–2021 . KSH NKI, Budapest. (KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Kutatási Jelentések 78.)

  • Hegedűs Lóránt (1899): A magyarok kivándorlása Amerikába. 1-4. Budapesti Szemle. 99. 272, 161–200; 273, 333–353; 274, 10–28; 275, 185–207.

  • Heller Farkas (1908): A népesség összetételének hatása a társadalom életére. In: Stein Lajos (szerk.): A társadalom. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest.

  • Hóman Bálint – Szekfű Gyula (1935): Magyar történet . I. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

  • Hoóz István (1996): A nemzetiségi struktúra átalakulása a Kárpát-medencében. Statisztikai Szemle , 74. évf. 11. 937.

  • Hoóz István (2004) A magyar nemzetiségűek vándormozgalma a Kárpát-medencében az 1910 és 2000 között eltelt évtizedekben. Demográfia . 47. évf. 1–2, 64–78.

  • Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai (1990) Statisztikai Szemle. 12, 896–1003.

  • Irsay György (2003): Örökre száműzve… Adatok 1500 száműzött magyar történetéhez . Püski, Budapest.

  • István király emlékezete (1988) Európa Könyvkiadó, Budapest.

  • Józan Péter (2003): Válság és megújulás a második világháború utáni epidemiológiai fejlődésben Magyarországon. Kézirat. KSH, Budapest

  • Kamarás Ferenc (1997): A születési mozgalom és a termékenység jellegzetességei az elmúlt 125 évben. In: Kovacsics 1997: 317–331.

  • Kamarás Ferenc (2001): Családalapítás és gyermekvállalás az 1900-as években és az ezredfordulón. Demográfia . 44. évf. 1–2, 44–73.

  • Keleti Károly (1871): Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. Hivatalos Statisztikai Közlemények . Pest, 435–438.

  • Keleti Károly (1892): Hazánk népe 1890-ben. Akadémiai Értesítő. 20.

  • Kisbarnaki Farkas Ferenc (1969): Az altöttingi országgyűlés. Mikes Kelemen Kiadó, München.

  • Klinger András (1985): Magyarország népesedése az elmúlt negyven évben. Statisztikai Szemle . 4–5, 370–388.

  • Klinger András (1992): Népesedési folyamatok Magyarországon az 1980-as években. Statisztikai Szemle . 4–5, 325–348.

  • Klinger András (1997): Magyarország népessége a népszámlálások alapján. In: Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896–1995) . KSH, Budapest, 295–313.

  • Kocsis Károly (1996): Az etnikai térszerkezet változásai a Kárpát-medencében (896–1920). In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza.

  • Kocsis Károly – Kicosev, S. (2000): Az etnikai térszerkezet átalakulása a mai Vajdaság területén (1895–1918). In: Frisnyák Sándor (szerk.): Az Alföld történeti földrajza. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tud. Testület, Nyíregyháza, 143–151.

  • Kopp Mária – Kovács Mónika Erika (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest.

  • Kopp Mária (2003): A stressz szerepe az egészségromlásban. Mikor káros a stressz? Hippocrates. 1. sz. jan.–febr.

  • Kovács Imre (1938): A kivándorlás . Cserépfalvi, Budapest.

  • Kovacsics József (szerk.) (1997): Magyarország történeti demográfiája (896–1995) . KSH, Budapest.

  • Kovács Alajos (1910): A belső vándorlások Magyarországon. Közgazdasági Szemle .

  • Kováts Zoltán (1971–1972): A magyar népesség fejlődése a honfoglalástól 1870-ig. I–II. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged.

  • Kováts Zoltán (1994): Történeti demográfia. In: Kristó 1994.

  • Kristó Gyula (1997): Magyarország lélekszáma az Árpád-korban. In: Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896–1995). KSH, Budapest, 35-65.

  • Kristó Gyula (2003): Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Kisebbségkutatás könyvek, Budapest.

  • Kristó Gyula (szerk.) (1994): Korai Magyar Történeti Lexikon . Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Kristó Gyula (szerk.) (1995): A honfoglalás korának írott forrásai . Olajos Teréz, H. Tóth Imre és Zimonyi István közreműködésével. Agapé, Szeged, 126–127. (Szegedi Középkor-történeti Könyvtár, 7)

  • KSH (1990): A Magyarországra menekülők főbb demográfiai és foglalkozási adatai (1988–1990. V. 31. ). KSH, Budapest.

  • KSH (2005): Az átmenet évei, az átmenet tényei. Magyarország 1990–2004 . KSH, Budapest.

  • Kubinyi András (1996): A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. Történelmi Szemle . 38. évf. 2–3, 93–130.

  • Kubinyi András (1997): A magyar királyság népessége a 15. század végén. In: Kovacsics 1997.

  • László Gyula (2005): Árpád népe . Helikon, Budapest.

  • A magyar állampolgárságra vonatkozó jogszabályok (1993). Szemimpex Kiadó, Budapest.

  • A Magyar Korona Országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei (1893). I. rész. Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, Budapest.

  • A magyar szent korona országainak kivándorlása és visszavándorlása (1918). Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, Budapest.

  • Magyar statisztikai évkönyv 1942 , Budapest (1942).

  • Magyar Statisztikai Közlemények (1932). Új sorozat, 83. kötet. I. rész, Budapest.

  • Magyarország története, 1918–1945 (1976). 8. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Magyarország története, 1890–1918 (1987). 7. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Makkai László (1989): Magyar–román közös múlt . Héttorony Kiadó, Budapest.

  • Mályusz Elemér (szerk.) (1939): Magyar renaissance. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet . 1–5. kötet. Magyar Történelmi Társulat, Budapest.

  • MGYOSZ (1907): A kivándorlás. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége által tartott országos ankét tárgyalásai. Budapest.

  • Molnár Erik (1949): A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig . Szikra Kiadó, Budapest.

  • Notestein, F. W. (1945): Population – The Long View. In: Schultz, P. W. (ed.): Food for the World. University of Chicago Press, Chicago. (2-2 ábra a How Demographic Transition Reduces Countries’ Vulnerability to Civil Conflict kötetből) Population Action International (PAI), Washington, D. C., frissítve: 2004. december 17.

  • Paládi-Kovács Attila (1993): Újkori migrációs folyamatok az Alföldön és a népi kultúra alakulása . Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Kft., Budapest–Szeged, 1605–1613.

  • Paládi-Kovács Attila (2006): Tájépítés és nemzetiség Dél-Bácskában (1880–1914) . Kézirat. Budapest.

  • Pavlik Ferenc (1916): A kivándorlás . Kecskemét.

  • Pongrácz Tiborné (2002): Az első gyermek vállalásának társadalmi-demográfiai aspektusai. Demográfia. 45. 4, 438–448.

  • Pongrácz Tiborné – S. Molnár Edit – Dobossy Imre (2000): Család és munka – értékek és aggodalmak a rendszerváltozás után . KSH NKI, Budapest. (Kutatási jelentések, 62)

  • Puskás Julianna (1982): Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban, 1880–1940. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Puskás Julianna (1985): Elvándorlások Magyarországról 1945 óta és a magyar diaszpóra néhány jellegzetessége. Tanulmányok a magyar népi demokrácia 40 évéből. Kossuth Kiadó, Budapest.

  • Rácz István (1962): A kivándorlás és a magyar uralkodó osztály. Annales Instituti Historici Universitatis Debreceniensis . I. Debrecen.

  • Ravenstein, E. (1876): The Birthplace of the People and the Laws of Migration. The Geographical Magazine. 3, 173–177, 201–206, 229–233.

  • Ravenstein, E. (1885): The Laws of Migration. Journal of the Satistical Society. 46, 167–235.

  • Recent demographic developments in Europe, 1992–1999 (1999). Council of Europe Publishing, Strasbourg.

  • Spéder Zsolt (2002): A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó, Budapest, 68–84.

  • Stark Tamás (2000): „Legyen áldott hősi emléke!” In: Rácz Árpád (szerk.): Nagy Képes Millenniumi Hadtörténet . Rubikon Aquila Könyvek. Budapest.

  • Stark Tamás (2006): Magyar foglyok a Szovjetunióban. Lucidus Kiadó, Budapest.

  • Szabó A. Ferenc (1989): Az apokalipszis mérlege. Valóság. 7, 67–77.

  • Szabó István (1963): Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között. In: Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája . KSH, Budapest.

  • Szabó István (é. n.): A magyarság életrajza . A Magyar Történelmi Társulat kiadása. Budapest.

  • Szántó Miklós (1970): Magyarok a nagyvilágban. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

  • Szántó Miklós (1984): Magyarok Amerikában, Gondolat, Budapest.

  • Szászi Ferenc (1993): Adatok a magyar kivándorlás történetéhez, 1945–1989. Történelmi Szemle. 35. évf. 3–4.

  • Szépfalusi István (1992): Lássátok, halljátok egymást! Mi magyarok Ausztriában. Magvető Könyvkiadó, Budapest.

  • Szukicsné Serfőző Klára (2000): A termékenység változásának néhány jellemzője a legutóbbi nyolc évtizedben. Demográfia. 43. évf. 4, 445–476.

  • Tamás Pál – Inotai András (szerk.) (1993): Új exodus. A nemzetközi munkaerő-áramlás új irányai. MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja és az MTA Világgazdasági Kutató Intézete, Budapest.

  • Tárkányi Ákos (2001a): A családdal kapcsolatos jogszabályok Magyarországon 1980–98-ig. KSH NKI, Budapest, Kutatási jelentések. 67. évf. 2, 26–39.

  • Tárkányi Ákos (2001b): Népesedéspolitika Nyugat- és Észak-Európában. In: Cseh-Szombathy–Tóth 2001: 482–507.

  • Thirring Lajos (1932): A törvényhatóságok és országrészek népszaporodási, népsűrűségi és tömörülési viszonyai. Magyar Statisztikai Szemle.

  • Thirring Gusztáv (1904): A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság. Budapest.

  • Tóth Ágnes (1993): Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovákmagyar lakosságcsere összefüggései . BKMÖL, Kecskemét.

  • Tóth Ágnes – Vékás János (2004): Határok és identitás. In: Kovács Nóra – Osvát Anna – Szarka László (szerk.): Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 135–190.

  • Tóth Pál Péter (1996a): Hungarians in the successor states: from World War I to World War II. Nationalities Papers . Vol. 24. No. 3, 425–435.

  • Tóth Pál Péter (1996b): Milyen legyen a magyar migrációs-politikai stratégia? Menekülők és bevándorlók. Magyar Nemzet. 1996. december 10., 6.

  • Tóth Pál Péter (1996c): A Magyarországra menekülők, 1988–1994. Statisztikai Szemle . 74. évf. 5–6, 438–459.

  • Tóth Pál Péter (1997a): Haza csak egy van? Menekülők, bevándorlók, új állampolgárok (1988–1994). Püski Kiadó, Budapest.

  • Tóth Pál Péter (1997b): Új magyar állampolgárok. Statisztikai Szemle. 75. évf. 4–5, 368–389.

  • Tóth Pál Péter (1999): Szórványban. Püski Könyvkiadó, Budapest.

  • Tóth Pál Péter (2000): A nemzetközi vándormozgalom népességszámot befolyásoló szerepéről. In: Tóth Judit (szerk.): Schengen: A magyar–magyar kapcsolatok az uniós vízumkényszer árnyékában . Lucidus Kiadó, Budapest, 183–213.

  • Tóth Pál Péter (2002): Magyar migránsok Európában. In: Illés Sándor – Lukács Éva (szerk.): Migráció és statisztika. KSH NKI, Budapest. Kutatási jelentések, 71. 1, 33–53.

  • Tóth Pál Péter (2003): Nemzetközi vándorlás – magyar sajátosságok. Demográfia . 46. évf. 4, 332–341.

  • Tóth Pál Péter (szerk.) (2005): Vándorlás és népességfogyás. Lucidus Kiadó, Budapest. (Kisebbségkutatás könyvek)

  • Tóth Pál Péter (szerk.) (2006): Bevándorlás Magyarországra. Válogatta és a bevezető tanulmányt írta Tóth Pál Péter. Lucidus Kiadó, Budapest. (Kisebbségkutatás könyvek)

  • Vékony Gábor (2001): Népesedési viszonyok az Árpád-korban. In: Faragó Tamás – Őri Péter (szerk.): Történeti demográfiai évkönyv 2001 . KSH NKI, Budapest, 81–103.

  • Wyman, M. (1989): DP: Europe’s Displaced Persons, 1945–1951 . Balch Institute Press, Associated University Press, Philadelphia–London–Toronto.

  • Wyman, M. (1993): Round-trip to America. The Immigrants Return to Europe, 1880–1930. Cornvell University Press, Ithaca, NY.

  • Zielbauer György (1994): A legújabb kori népvándorlás Magyarországon (1940–1950). Savaria University Press, Szombathely.

  • Zlotnick, H. (1987): Introduction: Measuring International Migration: Theory and Practice. International Migration Review. Vol. 21. No. 4, Special Issue: téli szám, V–XII.