View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar 4028 Debrecen Kassai út 26.
  • 2 Corvinus Egyetem Közszolgálati Tanszék 1093 Budapest Fővám tér 8.
Restricted access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

  • Bethencourt, C. – Galasso, V. (2008): Political complements in the welfare state: Health care and social security. Journal of Public Economics. 92. 3–4, 609–632.

  • Bevan, G. – Hood, C. (2006): Have targets improved performance in the English NHS? British Medical Journal. 332. 7538, 419–422.

  • Carr-Hill, R. – Sheldon, T. – Smith, P. – Martin, S. – Peacock, S. – Hardman, G. (1994): Allocating Resources to Health Authorities: Development of Methods for Small Area analysis of Use of Inpatients Services. British Medical Journal. 309. 6961, 1046–1049.

  • Cutler, M. – Zeckhauser, J. (2000): The anatomy of Health Insurance. In: Newhouse, J. P. – Culyer, A. J. (eds): Handbook of Health Economics . Elsevier Science, Amsterdam, 564–643.

  • Den Exter, A. – Hermans, H. – Dosljak, M. – Busse, R. (2004): Health Care Systems in Transition – Netherlands . WHO Regional Office for Europe on behalf of theEuropean Observatory on Health Systems and Policies, Copengahen.

  • Dixon, A. – Mossialos, E. (2002): Health care systems in eight countries: trends and challenges. European Observatory on Health Care Systems, London.

  • EFPIA (2000). The Pharmaceutical Industry in Figures. European Federation of Pharmaceutical Industries and Associtations, Brussels.

  • Enthoven, A. C. – Van de Ven, W. (2007): Going Dutch — Managed-Competition Health Insurance in the Netherlands. New England Journal of Medicine. 357. 24, 2421–2423.

  • Fisher, J. – Matthiessen, J. (2005): How bright are the Nordic lights? ECFIN Country Focus. 2. 14, 1–6.

  • Galasso, V. – Profeta, P. (2003): Lessons for an Aging Society: the Political Sustainability of Social Security Systems. 244. Milano, CEPR, NBER and Universita Bocconi. Working Paper.

  • Galasso, V. – Profeta, P. (2007): How does ageing affect the welfare state? European Journal of Political Economy. 23. 2, 554–563.

  • Garces, J., Rodenas, F. – Sanjose, V. (2008): Towards a new welfare state: the social sustainability principle and health care strategies. Health Policy. 65. 3, 201–215.

  • Garcia-Lacalle, J. (2008): A bed too far. The implementation of freedom of choice policy in the NHS. Health Policy. 87. 1, 31–40.

  • Garret, G. (1995): Capital Mobility, Trade, and the Domestic Politics of Economic Policy. International Organization. 49. 4, 657–687.

  • Genschel, P. (2004): Globalization and the welfare state: a retrospective. Journal of European Public Policy. 11. 4, 613–636.

  • Gress, S. – Groenewegen, P. – Kerssens, J. – Braun, M. B. – Juergen Wasem, J. (2002): Free choice of sickness funds in regulated competition: evidence from Germany and The Netherlands. Health Policy. 60. 3, 235–254.

  • Henke, K. D. – Schreyogg, J. (2004): Towards sustainable health care systems. International Social Security Association, Geneva.

  • Hirschmann, N. – Liebert, U. (2001): Women and welfare: Theory and practice in the United States and Europe. Rutgers University Press, New Jersey.

  • Klein, R. (2006): The New Politics of the NHS: From creation to reinvention. Radcliffe Publishing, Oxford.

  • Lamers, L. – van Vliet, R. – Van de Ven, W. (2003): Risk adjusted premium subsidies and risk sharing: key elements of the competitive sickness fund market in the Netherlands. Health Policy. 65. 1, 49–62.

  • Le Grand, J. (1998): Learning from the NHS Internal Market: a Review of the Evidence. King’s Fund, London.

  • Martins, J. O. – Maisonneavue, C. (2006): The drivers of public expenditure on health and long-term care: an integrated approach. 43. OECD. Economic Studies .

  • Mossialos, E. – Dixon, A. (2002): Funding Health Care in Europe: weighing up the options. In: Mossialos, E. – Dixon, A. – Figueras, J. – Kutzin, J. (eds): Funding health care: options for Europe. Open University Press, Buckingham–Philadelphia, 273–300.

  • Mur-Veeman, I. – Hardy, B. – Steenbergen, M. – Wistow, G. (2003): Development of integrated care in England and the Netherlands Managing across public/private boundaries. Health Policy. 65. 3, 227–241.

  • Musgrove, P. (1999): Public spending in health care: how different criteria related? Health Policy. 47. 3, 207–223.

  • Nagy B. (2004): Gyógyszeripar és innováció – Egy aranykor vége? II. rész. I nformatika és Menedzsment az Egészségügyben. 4. 9, 43–48.

  • OECD (2007a): OECD Health Data 2007 Version .

  • OECD (2007b): UNITED KINGDOM. OECD. OECD Economic Surveys.

  • Paulus, A. (2003): Market competition: everybody is talking, but what do they say? A sociological analysis of market competition in policy networks. Health Policy. 64. 3, 279–289.

  • Pereira, J. (1993): What does equity in health mean? Journal of Social Policy. 22. 1, 19–48.

  • Rice, N. – Smith, P. (2002): Strategic resource allocation and funding decisions. In Options for Europe. In: Mossialos, E. – Dixon, A. – Figueras, J. – Kutzin, J. (eds): Funding health care: options for Europe. Open University Press, Buckingham–Philadelphia, 250–271.

  • Rieger, E. – Leibfried, S. (2003): Limits to Globalization . Polity Press, Cambridge.

  • Rivett, G. C. (1998): From Cradle to Grave: fifty years of the NHS. King’s Fund, London.

  • Roberts, J. M. – Hsao, W. – Reich, M. – Berman, P. (1998): Diagnostic Approaches to Assessing Strength, Weaknesses, and Change of Health Systems. Harvard University, Economic Development Institute of the World Bank, Washington DC.

  • Robinson, R. – Dixon, A. (1999): Health Care Systems in Transition – United Kingdom. European Observatory on Health Systems and Policies, Copenhagen.

  • Sanz, I. – Velazquez, F. (2007): The role of ageing in the growth of government and social welfare spending in the OECD. European Journal of Political Economy. 23. 4, 917–931.

  • Sapir, A. (2005): Globalisation and the Reform of European Social Models. Background document for the presentation at ECOFIN Informal Meeting in Manchester, 9 September 2005. 1–18. Bruegel, Brussels.

  • Segal, L. – Donato, R. – Richardson, J. – Peacock, S. (2002): Strength and limitations of competitive versus non competitive models of integrated capitated fundholding. Journal of Health Services Research and Policy. 7. Supp. 1., 56–64.

  • Steinmo S. (1994): The End of Redistribution? International Pressures and Domestic Policy Choices. Challenge. 37. Nov./Dec., 9217.

  • Sutton, M. – Gravelle, H. – Morris, S. – Leyland, A. – Windmeijer, F. – Dibben, C. – Muirhead, M. (2002): Allocation of Resources to English Areas. Report to the Department of Health. Common Services Agency, Edinburgh.

  • Tanzi, V. (1995): Taxation in an Integrating World. Brookings Institution, Washington DC.

  • Van de Ven, W. – Beck, K. – Wasem, J. – Zmora, I. (2007): Risk adjustment and risk selection in Europe: 6 years later. Health Policy. 83. 2–3, 162–179.

  • Van den Berg, B. – van Dommeln, P. – Stam, P. – Laske-Aldersholf, T. – Buchmueller, T. – Schut, F. (2008): Preferences and choices for care and health insurance. Social Science & Medicine. 66. 12, 2448–2459.

  • Van den Nord, P. (2002): Managing Public Expenditure – The UK approach. 341. OECD Economics Department. Working Papers .

  • Weisbrod, B. A. (1991): The Health Care Quadrilemma: An Essay on Technological Change, Insurance, Quality of Care, and Cost Containment. Journal of Economic Literature. 29. 2, 523–552.

  • Westert, G. P. – Verkleij, H. (2006): Dutch health care performance report 2006. National Institute for Public Health and the Environment, Bilthoven.

  • WHO (2004): Palliative Care – The solid facts. World Health Organization.

  • Williams, A. – Cookson, R. (2000): Equity in Health. In: Culyer, A. J. – Newhouse, J. P. (eds): Handbook of Health Economics. Elsevier Science, Amsterdam, 1864–1910.

  • WRI (2008). Earth trends Enviromental Informational Portal – searchable database . World Resources Institute.