View More View Less
  • 1 1104 Budapest Mádi u. 51.
Restricted access

Tanulmányomban az öt év alatti gyerekek óvodai hiányának országosan igen eltérő, nem elhanyagolható arányait kimutatva, az óvodakezdés korai lehetőségének kérdéskörét néhány, egymást átszövő dimenzió mentén járom körbe. Célom az óvodából kimaradó, nem beiratkozott kisgyermekek közül azok helyzetére rávilágítani, akik saját elhatározásukon kívül, a hatályos törvények kényszerítő ereje folytán nem jelennek meg a felvételi statisztikában. Szerény eszközeimmel arra hívom fel a figyelmet, amikor a jog közvetetten felelős a közoktatási rendszer első lépcsőjének számító óvoda megkezdésekor már fennálló esélyegyenlőtlenségért. Az összes problémát azonban természetesen nem lehet ebből eredeztetni. A területi nézőpont vonatkozásában kapott eredmény, miszerint az ország északi, északkeleti részén és a kis falvakban élő gyermekek óvodakezdési kilátásai jelentős hátrányban vannak, nem meglepő, „csupán” elszomorító. Ebből – és csak ebből, azaz a beóvodázási esélyek – szempontjából a fiatalodó települések, fővárosi kerületek mind növekvő számú gyermekei is hasonló helyzetben vannak. A szülők otthonlétét vizsgálva megkülönböztetem a kistestvérrel, munkanélküliként vagy a közbeszédben főállású anyaként emlegetett inaktív nevelők és gyermekeik csoportjait. Részletesen elemzem, hogy ezen szülők bármelyike az óvodai beiratkozáskor egyaránt szembetalálhatja magát az – alapvetően a közoktatási és a gyermekvédelmi törvény felfogását tükröző – „anyuka úgyis otthon van” típusú diszkriminatív érveléssel. Bemutatom, hogy jogszabályi szinten a kérdés nincs egyértelműen rendezve; a kötelezően felveendő gyermekek körének szűk meghatározásával az elutasítandók sorsa túlságosan az óvodák kezében van. Mindennek eredményeképpen az a furcsa helyzet állhat elő, hogy pl. egy hároméves gyermeket felvesznek, akinek szülei dolgoznak (s ez így is van rendjén), de egy négyéves kistestvéres vagy hátrányos helyzetű jelentkezőt nem. Az óvoda szerepének két különböző értelmezése (nevezetesen, hogy gyermekmegőrző vagy szocializáló-fejlesztő intézménynek tekintik-e) rávilágít arra, hogy az egyébként a közoktatási rendszer részeként kezelt körzetes önkormányzati óvodák (amelyek tehát ebben a tekintetben egyértelműen utóbbi típusú helynek minősülnek) elvileg nem tehetnének különbséget a gyerekek között a beiratkozás során. A gyakorlatban azonban – nem elsősorban az óvodák hibájából – számos körülmény ebbe az irányba viszi a döntéshozatalt. Legvégül lehetséges kiindulópontokat vázolok, amelyekkel reményeim szerint közelebb juthatunk egy minden fél számára elfogadható és kielégítő kompromisszumhoz. Ehhez azonban még hosszú az út.

  • „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 12/2008. (X. 20.) számú határozata.

  • 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya.

  • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.

  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról.

  • Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába . Osiris, Budapest.

  • Az élveszületések adatai, Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu . Letöltés ideje: 2008. május 2

  • Az oktatási jogok biztosának beszámolói, 2000–2006, Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, www.oktbiztos.hu . Letöltés ideje: 2008. április 30

  • Bölcsődei ellátás, Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu . Letöltés ideje: 2008. május 2

  • Budapest legfontosabb adatai, Budapest Portál, www.budapest.hu . Letöltés ideje: 2008. május 5

  • Havas Gábor (2004): Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Iskolakultúra. XIV. évf. 4, 3–16. www.epa.oszk.hu . Letöltés ideje: 2008. január 20

  • Havas Gábor (2008): Esélyegyenlőség – deszegregáció. In: Fazekas K. – Köllő J. – Varga J. (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008 . Ecostat, Budapest. http://oktatas.magyarorszagholnap.hu . Letöltés ideje: 2009. február 2

  • Kende Anna – Illés Anikó (2007): A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései. Új Pedagógiai Szemle . LVII. évf. 1, 17–41. www.oki.hu . Letöltés ideje: 2009. február 4

  • Oktatási adatok 2006/2007 – előzetes adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2006. www.ksh.hu . Letöltés ideje: 2008. január 19

  • Oktatás-statisztikai évkönyv 2006/2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, 2007. www.okm.gov.hu . Letöltés ideje: 2008. január 20

  • Pénzért járnak majd óvodába. Borsod Online, Hírek . 2008. április 1. www.boon.hu . Letöltés ideje: 2008. április 3

  • Pik Katalin (2003): A cigány gyerekek és az óvoda esete I–II. www.szochalo.hu . Letöltés ideje: 2008. május 2. (Eredetileg megjelent: I. rész: Esély. 12. évf. 2000/6. 24–41; II. rész: Esély. 13. évf. 2001/1. 47–69)

  • Szabó-Tóth Kinga (2007): Adalékok a roma gyerekek óvodáztatásának kérdésköréhez. Új Pedagógiai Szemle . LVII. 3–4, 233–241. www.oki.hu . Letöltés ideje: 2008. május 2

  • Vágó Irén (2005): Felfelé terjeszkedő óvodáztatás – stagnáló hozzáférés. Educatio . XIV. 4, 742–760. www.edu-online.eu . Letöltés ideje: 2009. február 6