View More View Less
  • 1 Miskolci Egyetem BTK Szociológia Intézet 3535 Miskolc, Egyetemváros
Restricted access

A társadalom- és humántudományokban jelenleg egy transzdiszciplinaritás, újraegyesülés zajlik. A racionalitás kérdése tipikus példája e folyamatnak, hiszen a pszichológia, szociológia és közgazdaságtan érdeklődésére is számot tart, e tudományágak felhasználják egymás kutatási területeit, inspirálják egymást. A főáramlati közgazdaságtanban a gazdasági aktor racionalitása megnyilvánul a teljes informáltságban, a kalkuláció képességében, abban, hogy rangsorolásra képes a különböző javak között és preferenciarendezése teljes, tranzitív, reflexív. A preferenciái ezen kívül konzisztensek, időben stabilak. Az információhiányból és bőségből előálló problémákra, az időtényező kérdésére, a kalkulációs képesség fogyatékosságaiból eredő jelenségek magyarázatára kínál megoldást a korlátozott racionalitás elmélete. Az érzelmek és a társadalmi normák által vezérelt cselekvések felvetik, hogy ilyen esetekben a racionalitás sérüléséről van-e szó, vagy épp ellenkezőleg, annak megnyilvánulásáról. A preferenciarendezés axiómáinak sérüléseit magyarázó új elméleti törekvések a bizonytalanság körülményei között hozott döntések elemzése kapcsán jelennek meg.

  • Becker, G. (1996): Accounting for Tastes . Harvard University Press, Cambridge–London.

  • Csíkszentmihályi M. (2001): Flow: Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája . Árkádia Kiadó, Budapest.

  • Duesenberry, J. S. (1949): Income, Savings and the Theory of Consumer Behavior . Harvard University Press, Cambridge.

  • Elster, J. (1996): Rationality and the Emotions. The Economic Journal. Vol. 106. Nr. 438, 1386–1397.

  • Elster, J. (2001): A társadalom fogaskerekei . Osiris, Budapest

  • Eső P.–Lóránth Gy. (1993a): A racionalitás közgazdasági értelmezéséről. Közgazdasági Szemle . XL. évf. 4, 313–324.

  • Eső P.–Lóránth Gy. (1993b): A racionalitás közgazdasági értelmezéséről II. A korlátok melletti optimalizáció hipotézise. Közgazdasági Szemle . XL. évf. 5, 432–445.

  • Etzioni, A. (1990): The Moral Dimension. Toward a New Economics . The Free Press, New York.

  • Goleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia . Háttér Kiadó, Budapest.

  • Granovetter, M. (1994): A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a beágyazottság problémája. In: Lengyel Gy. – Szántó Z. (szerk.): A gazdasági élet szociológiája . Aula, Budapest, 61–79.

  • Hámori B. (1998): Érzelemgazdaságtan . Kossuth Kiadó, Budapest

  • Hámori B. (2003): Kísérletek és kilátások – Daniel Kahneman. Közgazdasági szemle . L. évf. 9, 779–799.

  • Hámori B. – Szabó K. (2006): Információgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Harsanyi, J. C. (1977): RationalBehavior and Bargaining Equilibrium in Games and Social Situations. Cambridge University Press, Cambridge.

  • Hirshleifer, J. (1987): On the Emotions as Guarantors of Threats and Promises. In: Dupre, J. (ed.) The Last on the Best. Mass.: MIT Press, Cambridge.

  • Kahneman, D. – Tversky, A. (szerk.) (1986): Kilátáselmélet: a kockázatos helyzetekben hozott döntések. In: Uők: A racionális döntések elmélete . Osiris Kiadó, Budapest, 82–113.

  • Kaufman, B. F. (2002): On Emotion and Bounded Rationality: Reply to Hanoch. Journal of Economic Behavior & Organisation. XLIX. évf. 1, 137–141.

  • Klamer, A. (2001): Late Modernism and the Loss of Character in Economics. In: Cullenberg, S.–Amariglio, J.–Ruccio, D. F. (eds): Post-modernism, Economics and Knowledge: Economics as a Social Theory . Routledge, London, 77–101.

  • Kolm, S. C. (1986): The Buddhist theory of no-self. The Multiple Self . Ed. Elster. Cambridge University Press, Cambridge.

  • Magyari Beck, I. (2002): Kultúra-gazdaságtan pszichológiai szempontból. In: Horváth S.–Daubner K.–Petró K. (szerk.): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok . Aula, Budapest, 219–313.

  • Malloney, J. (1992): Decision-making under uncertainity. In: Malloney, J. (ed.): What is New in Economics ? Manchester University Press, Manchester.

  • Némedi Dénes (2000): A szociológia egy sikeres évszázad után. Szociológiai szemle. 10. 2, 3–17.

  • Rick, S.–Loewenstein, G. (2008): The Role of Emotions in Economic Behavior. In: Lewis, M.–Haviland-Jones, J. M.–Feldman Barett, Z. (eds): The Handbook of Emotions. Guilford, New York, 138–156.

  • Rottensteich, Y.–Hsee, C. K. (2001): Money, Kisses and Electric Shocks: on the Affective Psychology of Risk. Psychological Science. XII. évf. 3, 185–190.

  • Sen, K. A. (1997): Rational Fools: The Critique of the Behavioral Foundations of Economic Theory. In: Sen, A.: Choice, Welfare and Measurement . Harvard University Press.

  • Scitovszky, T. (1990): Az örömtelen gazdaság . KJK, Budapest.

  • Simon, H. A. (1982): A racionalitás mint folyamat és gondolkodási produktum. In: Simon, H. A.: Korlátozott racionalitás. KJK, Budapest.

  • Simon, H. A. (1986): Rationality in Psychology and Economics. The Journal of Business. 59. 4, 209–224.

  • Sudgen, R. (1986): New Developments in the Theory of Choice Under Uncertainity. Bulletin Economic Research. 38, 1.

  • Swedberg, R. (1990): Socioeconomics and the ’New Battle of Methods’: Toward a Paradigm Shift. The Journal of Behavioral Economics . Vol. 19. Issue 2, 141.

  • Vanberg, V. J. (2006): Rationality, Rule-following and Emotions: On the Economics of Moral Preferences. Papers on Economics and Evolution . No. 2006–21.

  • Weber, M. (1987) [1899]: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai . KJK, Budapest.

  • Wrong, D. (1999): The Oversocialized Conception of Man . Transaction Publishers, New York.