View More View Less
  • 1 MTA Politikai Tudományok Intézete 1014 Budapest Országház u. 30.
Restricted access

A szerző F. Braudelnek a történelem síkokra bontását felvázoló elméleti alapjából kiindulva teszi fel a kérdést, hogy a magyar történelemben a modernizáció milyen távú folyamat. Ehhez előbb tisztázza, hogy mit is jelent a modernizáció fogalma, és melyek a korszerűség mutatói. A folyamatban ma a legfontosabb tényező a centrum és a periféria, az előbbi fejlődése pedig jelentős mértékben az utóbbi rovására történik. A megkésettség a periférián, különösen a globalizált világgazdaságban külső minta követését jelenti. Nincs azonban mechanikus, lineáris fejlődés, importált eszmékkel és intézményekkel a társadalmat nem lehet átalakítani. A modernizáció csakis az adott ország lehetőségeire építve bontakozhat ki.Ezt követően a szerző áttekinti a magyarországi modernizáció folyamatát, és megállapítja, hogy a XXI. század első évtizedében hatalom nélküli országgá vált. A továbbiakban azt vizsgálja, hogy a politikai rendszer mennyiben képes és hajlandó észlelni és kezelni a társadalom problémáit, konfliktusait, változásait. Ebben az összefüggésben vizsgálja a politikai struktúrát, kultúrát, annak premodern elemeit. Megállapítja, hogy az államszervezet és a pártstruktúra inadekvát elemei gátolják a modernizációt. Egyebek között a pártrendszer sem alkot még modern pártstruktúrát. A pártok a súlyos gazdasági helyzetben kényszerpályán mozognak, bizonytalan a társadalmi bázisuk és „izmusok” terhelik őket.A szerző külön részben foglalkozik a jog uralmával, a jogbiztonsággal, a hatósági és emberi magatartással, a jogszerű működéssel. Az elmúlt húsz esztendő választási és kormányzati gyakorlata alapján megállapítja, hogy az anomikus társadalmi jelenségek nem segítik elő a modernizáció folyamatát. Egyelőre azonban a gazdasági válság és a befejezetlen modernizáció megoldási módozatai váratnak magukra, illetve bizonytalanok.

  • Anderson, P. (1974): Lineages of the Absolutist State . NLB, London.

  • Apter, D. E. (1965): The Politics of Modernization . University of Chicago Press, Chicago.

  • Aubert, V. (1989): Continuity and Development in Law and Society . Norwegian University Press – Oxford University Press, London – New York etc.

  • Arora, G. (1972): Political Development: Policy Constraints and Value Preferences. In: Dessai, J. R.: Essays on Modernization of Underdeveloped Societies. Vol. 1. Humanities Press, New York. 1972

  • Bayer, J. (2006): A globalizáció hatása a demokratikus nemzetállamokra. In: Baloldal és Nemzetstratégia a XXI. század elején. Zsigmond Király Főiskola, Szent László Akadémiáért Alapítvány, Budapest.

  • Braun, R. (2008): A válság jó. Népszabadság, október 17.

  • Braudel, F. (1969): Écrits sur l’histoire Paris. Angolul: On History. University of Chicago Press, Chicago, 1980.

  • Braudel, F. (1995): The History of Civilizations . Penguin Books, New York.

  • Braudel, F. (1996): A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai Kiadó – Osiris Kiadó, Budapest.

  • Crozier, M. (1987): État modeste, État moderne. Strategies d’un autre changement. Fayard, Paris.

  • Drucker, P. F. (1993): Post Capitalist State . Hager Business, New York.

  • Eisenstadt, S. B. (1966): Modernization: Protest and Change . Prentice Hall, Englewood Cliffs.

  • Fex, A. G. – White, G. (eds.) (1991): The World System . Routledge, London – New York.

  • Frank, T. G. – Gills, B. K. (eds.) (1993): The World System . Routledge, London – New York.

  • Grande, E. (1996): Demokratische Legitimation und Europäische Integration. Leviathan. 14. Heft 3.

  • Ilonszki H. – Lengyel Gy. (2009): Válaszúton: Konszolidált nagy színlelt demokrácia? PolitikatudományiSzemle . XVIII. évf. 1.

  • Hofstede, G. – Hofstede, G. J. (2005): Cultures and organizations: software of the mind . Mc. Grave – Hill, New York etc.

  • Kissinger, A. (1993): Diplomacy. Simon and Schuster. London. (Magyarul: Diplomácia. Panem–McGraw–Hill–Grafo. Budapest, 1996.)

  • Kosáry D. (2003): A magyar és európai politika történetéből . Osiris, Budapest.

  • Kulcsár, K. (1980): Rechtssoziologische Abhandlungen . Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Kulcsár K. (1981): A modernizáció – a fogalom és a valóság. Magyar Tudomány . Vol. 26. No. 6, 444–453.

  • Kulcsár, K. (1986): A modernizáció és a magyar társadalom . Magvető Könyvkiadó, Budapest.

  • Kulcsár, K. (1987): Politika és jogszociológia . Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

  • Kulcsár, K. (1988): Modernization and the Reform. The New Hungarian Quarterly . Vol. XXIX. No. 110.

  • Kulcsár K. (1989): Modernizáció és jog . Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Kulcsár, K. (1992): Modernization and Law . Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Kulcsár K. (1995a): A jog szerepe a társadalmi változásokban – a jog változása. In: Petrik F. (szerk.): Jog és törvényesség . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 281–360.

  • Kulcsár K. (1995b): A magyar modernizáció politikai összefüggései. Valóság . XXXVIII. évf. 11, 3–14.

  • Kulcsár, K. (1995c): Prospects and Realities. In: Glatz, F. (Hrsg.): Europäische Visionen. Europa Institut, Budapest.

  • Kulcsár, K. (1997a): Systemwechsel in Ungarn. 1988–1990 . Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main.

  • Kulcsár K. (1997b): Jogszociológia. Kulturtrade Kiadó, Budapest.

  • Kulcsár K. (1999): Az Európai Unió és Magyarország a századforduló végén. Külpolitika. V. évf. 4–5, 23–62.

  • Kulcsár, K. (2001): State, Politics, Society. Begegnungen – Crossroads . Europa Institut, Budapest, 161–172.

  • Kulcsár K. (2006): Az új politikai rendszer és a magyar valóság . MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.

  • Kulcsár, K. (2007a): The New Political System – the Hungarian Reality. In: Bayer, J. – Jensen, J.: From Transition to Globalization: New Challenges for Politics. The Media and Society. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 88–105.

  • Kulcsár K. (2007b): Kína a világpolitikában. Az átalakuló Kína. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Kulcsár K. (2008): India, az útkereső birodalom . Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Lánczi A. (1995): Az autentikus és a radikális. Politikatudományi Szemle . IV. évf. 2.

  • Lengyel L. (1991): Micsoda év! Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.

  • Lévai I. (2006): A komplex világrendszer evolúciója . Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Luhmann, N. (1972) Rechtssoziologie. Rowohl, Reinbeck bei Hamburg.

  • Lukács J. (1993): The End of the Seventeenth Century of the Modern Age . Vicknor and Fields, New York.

  • Montesquieu, Ch.-L. (1979): De L’esprit des Lois . Flammarion, Paris.

  • Nash, M. (1984 ): Unfinished Agenda: The Dynamics of Modernisation in Developing Nations. Westview Press, Boulder, London.

  • Pearson, L. B. (1955): Democracy in World Politics . Saunders, Toronto.

  • Petschnig M. Z. (2008) Kockázatos fordulat. Élet és Irodalom . 2008. június 27.

  • Rostow, W. W. (1964): The Take-off and Consequences. In: Etzioni, H. – Etzioni, E. (eds): Social Change, Sources, Patterns and Consequences . Banic Books, New York.

  • Skinner, Qu. (1985): The Return of Grand Theory in the Human Sciences. Cambridge University Press, London – New York etc.

  • Schmidt-Schweizer, A. (2007): Politische Geschichte Ungarns von 1985 bis 2002 . R. Oldenbourg Verlag, München.

  • Seton-Watson, H. (1967): The Russian Empire 1801–1917 . Clarendon Press, Oxford.

  • Varga K. (1973): Modernizálódás és tömegkommunikáció . Tömegkommunikációs Központ, Budapest.

  • Varga K. (2005): Utópia nélkül a XXI. századba. In: Valóság. XLVIII. évf. 7.

  • Varga K. (2007): A „legszenvedélyesebb igazságbeszéd” egy megtévesztési stratégiáról. In: Társadalomkutatás. XXV. évf. 3, 229–254.

  • Wallerstein, I. (1996): Culture as the ideological Battleground of Modern World System. In: Featherstona, M. (ed.): Global Culture . Sage Foundation Ltd., London, 1–211.

Társadalomkutatás
Language Hungarian
Year of
Foundation
1993
Publication
Programme
ceased
Founder Társadalomtudományi Kutatóközpont -- Centre for Social Sciences
Founder's
Address
H-1097 Budapest, Hungary Tóth Kálmán u.4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0231-2522 (Print)
ISSN 1588-2918 (Online)