View More View Less
  • 1 SZTE Népegészségtani Intézet 6720 Szeged Dóm tér 10.
Restricted access

Az iskola a társas létezés egyik szociológiai modellje is lehet, amennyiben az ott zajló interakciók leképezik a szélesebb értelemben vett valóságot. A kirekesztés és a befogadás fontos kérdés úgy az iskolában, mint a társadalom egészében. Az iskola mint példa alkalmas a szociális folyamatok feltérképezésére, hiszen egy kicsit mindannyian érintettek vagyunk az oktatásügyben. A mai tanulók, szülők és pedagógusok előbb-utóbb mindhárom szerepet magukra kell, hogy próbálják: lesznek szülők, voltak tanulók, de egy kicsit (pszeudo)pedagógusokká is válhatnak, amikor a gyermekek érdekét tekintik legfőbb szempontnak az élet különböző területein. A gyermek érdeke bölcseleti, jogi, biológiai, de történeti szempontból is mindig az első helyet kell, hogy kapja egy jól működő társadalomban. A szociális tőke nem más, mint a gyermekek világa. Belőlük építkezünk, ők a közösségi lét nyersanyaga, melyet mi, felnőttek formálunk jogilag, etikailag, biológiailag és történetileg helyes irányban. A tolerancia, a sensus bonus és a környezeti érzékenység csupa olyan alapérték, melyek nélkül nem létezhet demokratikus közösség. Az alkalmazott társadalomkutatás számos utat kínál a társadalomfejlődésben. Mi, felnőttek és gyermekek, együtt választunk utat, együtt határozzuk meg önnön jövőnket és egy kicsit a jövő nemzedékekét is. Ez pedig felelősséggel jár. A felelősség vállalása nem teljesen saját döntésünk: nagyrészt történeti, etikai, jogi és biológiai szükségszerűség. Ha ezért hajlanánk is afelé, hogy elhanyagoljuk kötelességünket a kirekesztés elleni harcban, a gyermekek nevelésében, a jövőt mint emberi időt iktatnánk ki a temporális tartományból. Felelősséget vállalni lelkiismeretesen csak önként lehet. Az önkéntességhez be kell tudni látnunk, hogy mi magunk is érdekeltek vagyunk egy kirekesztéstől mentes iskolai (és nem csak iskolai) szocioszféra előállításában.

  • Glatz Ferenc (1997): Magyarország az ezredfordulón. Ezredforduló . I. évf. 1, 3–14.

  • Grisham, John (2004): The Last Juror . Doubleday Kiadó, New York.

  • Julesz Máté (2008): Az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek védelme mint közigazgatási kötelezettséget keletkeztető alapjogok. Acta Humana . XIX. évf. 1–2, 129–136.

  • Le Goff, Jean-Pierre (2003): La barbarie douce . La modernisation aveugle des entreprises et de l’école. La Découverte, Párizs.

  • Le Monde (1989): “La Hongrie entre, l’enclume et le marteau”. XIV. évf. 13866, augusztus 27–28.

  • Mária Terézia (1981) [1777]: Ratio Educationis . Ford. Mészáros István. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Montesquieu (2000): A törvények szelleméről . Ford. Sebestyén Pál és Csécsy Imre. Osiris Kiadó, Budapest.

  • Nasir, Suad Na’ilah – Rosebery, Ann S. – Warren, Beth – Lee, Carol D. (2006): Learning as a Cultural Process: Achieving Equity Through Diversity. In: Sawyer, R. Keith (ed.): The Cambridge Handbook of The Learning Sciences . Cambridge University Press, New York, 489–504.

  • Népszabadság (2009a): Czene Gábor: Szünet nélkül cigány. LXVII. évf. 145, 2009. június 23.

  • Népszabadság (2009b): Boros János–Ungvári Tamás: Európa új nyilvánosság. LVII. évf. 126/1, Hétvége. 2009. május 30.

  • Saint-Exupéry, Antoine de (2007): A kis herceg. Ford. Rónay György. Móra Könyvkiadó, Budapest.

Társadalomkutatás
Language Hungarian
Year of
Foundation
1993
Publication
Programme
ceased
Founder Társadalomtudományi Kutatóközpont -- Centre for Social Sciences
Founder's
Address
H-1097 Budapest, Hungary Tóth Kálmán u.4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0231-2522 (Print)
ISSN 1588-2918 (Online)