View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézet 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
Restricted access

A társadalmi egyenlőtlenségek testi és pszichikai egészségre gyakorolt hatását számos kutatás igazolta a modern társadalmakban. Ez a hatás azonban az életciklus folyamán nem mutatkozik egyenlő mértékben; gyermek- és felnőttkorban jelentős az összefüggés a társadalmi helyzet és az egészségi állapot között, a serdülők és idősek körében viszont kevésbé nyilvánvaló és koherens a kapcsolat. Míg serdülőkorban, ahol az egészségi állapot szintjén ritkán igazolhatók társadalmi egyenlőtlenségek, a pszichikai állapotban, akár az objektív, de főként a szubjektív társadalmihelyzet-indikátorok hatása egyértelműen kimutatható, mint például a pszichoszomatikus tünetek, az egészség önértékelése vagy a depresszió. Jelen tanulmány célja ezért a középiskolások pszichikai egészségének felmérése a szüleik által meghatározott társadalmi státusz tükrében. Kérdőíves adatfelvételünkre 2008 tavaszán került sor Szegeden, középiskolás diákok körében (N=881). A társadalmi helyzetet a következő mutatókkal mértük: szülők iskolai végzettsége és alkalmazási minősége, valamint a társadalmi helyzet önbesorolása; a függő változók között az egészség önértékelése, a depresszió, az élettel való elégedettség és az optimizmus szerepelt. Eredményeink szerint mind az objektív, mind pedig a szubjektív társadalmihelyzet-mutatók összefüggnek a középiskolások pszichikai állapotával. A szubjektív mutatók szerepe erőteljesebb és grádiensszerű; az objektív mutatók közül a szülők iskolai végzettsége és a végzettséggel összefüggő szellemi foglalkozása, illetve vállalkozói státusza gyermekeik jobb pszichikai állapotával jár együtt; az apa munkanélkülisége viszont a serdülők élettel való elégedettségét rontja.

  • Adler, N. E.–Ostrove, J.M. (1999): Socioeconomic status and health: What we know and what we don’t know. Annals of New York Academy of Sciences . 896, 3–15.

  • Bobak, M.–Murphy, M.–Rose, R.–Marmot, M. (2007): Societal characteristics and health in the former communist countries of Eastern Europe and the former Soviet Union: A multilevel analysis. Journal of Epidemiology and Community Health . 61. évf. 11, 990–996.

  • Dalgard, O. S. (2008): Social inequalities in mental health in Norway: Possible explanatory factors. International Journal for the Equity in Health . 7, 27.

  • Diener, E.–Emmons, R. A.–Larsen, R. J.–Griffin, S. (1985:) The Satisfaction with Life Scale. Journal of Personality Assessment . 49, 71–75.

  • Flanagan, C.–Eccles, J. S. (1993): Changes in parents’ work status and adolescents’ adjustment at school. Child Development . 64, 246–257.

  • Goodman, E.–Huang, B.–Schafer-Kalkhoff, T.–Adler, N. E. (2007): Perceived socioeconomic status: A new type of identity that influences adolescents’ self-rated health. Journal of Adolescent Health . 41. évf. 5, 479–487.

  • Goodman, E.–McEwen, B. S.–Dolan, L. M.–Schafer–Kalkhoff, T.–Adler N. E. (2005): Social disadvantage and adolescent stress. Journal of Adolescent Health . 37, 484–492.

  • Hanson, M. D.–Chen, E. (2007): Socioeconomic status and health behaviors in adolescence: A review of the literature . Journal of Behavioral Medicine . 30, 263–285.

  • Heistaro, S.–Jousilahti, P.–Lahelma, E.–Vartiainen, E.–Puska, P. (2001): Self-rated health and mortality: a long term prospective study in eastern Finland . Journal of Epidemiology and Community Health . 55, 227–232.

  • Huurre, T.–Rahkonen, O.–Komulainen, E.–Aro, H. (2005): Socioeconomic status as a cause and consequence of psychosomatic symptoms from adolescence to adulthood. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology . 40, 580–587.

  • Kahneman, D.–Krueger, A. B.–Schkade, D.–Schwarz, N.–Stone, A. A. (2006): Would you be happier if you were richer? A focusing illusion. Science . 312, 1908–1910.

  • Kasser, T.–Ahuvia, A. (2002): Materialistic values and well-being in business students. European Journal of Social Psychology. 32, 137–146.

  • Kasser, T.–Ryan, R. M. (1996): Further examining the American dream: Differential correlates of intrinsic and extrinsic goals. Personality and Social Psychology Bulletin . 22. évf. 3, 280–287.

  • Kopp M.–Skrabski Á.–Réthelyi J.–Kawachi, I.–Adler, N. E. (2004): Self-rated health, subjective social status, and middle-aged mortality in a changing society. Behavioral Medicine . 30. évf. 2, 65–70.

  • Kovács, M. (1992): The Children’s Depression Inventory (CDI). Multi-Health Systems, Toronto.

  • Lantz, P. M.–House, J. S.–Lepkowski, J. M.–Williams, D. R.–Mero, R. P.–Chen, J. (1998): Socioeconomic factors, health behaviors, and mortality. Results from a nationally representative prospective study of US adults. Journal of American Medical Association . 279, 1703–1708.

  • Li, L.–Young, D.–Wei, H.–Zhang, Y.–Zheng, Y.–Xiao, S.–Wang, X.–Chen, X. (1998): The relationship between objective life status and subjective life satisfaction with quality of life. Behavioral Medicine. 23 , 149–159.

  • Pedersen, Reinhardt–Madsen, M. (2002): Parents’ labour market participation as a predictor of children’s health and wellbeing: A comparative study of five Nordic countries. Journal of Epidemiology and Community Health . 56, 861–867.

  • Peterson, C.–Seligman, M. E. P. (2004): Character strengths and virtues: A handbook and classification . APA Press and Oxford University Press, New York.

  • Pikó, B. (2006): Satisfaction with life, psychosocial health, and materialism among Hungarian youth. Journal of Health Psychology . 11. évf. 6, 827–831.

  • Pikó B. (2007): Egyenlőtlenségek vizsgálata a serdülők és az idősek egészségi állapotában mint szociológiai kihívás. Szociológiai Szemle . 17. évf. 1–2, 99–108.

  • Pikó, B.–Fitzpatrick, K. M. (2001): Does class matter? SES and psychosocial health among Hungarian adolescents. Social Science & Medicine . 53, 817–830.

  • Pikó, B. F.–Fitzpatrick, K. M. (2003): Depressive symptomatology among Hungarian youth: A risk and protective factors approach. American Journal of Orthopsychiatry. 73, 44–54.

  • Pikó, B. F.–Fitzpatrick, K. M. (2007): Socioeconomic status, psychosocial health and health behaviors among Hungarian adolescents. European Journal of Public Health . 17, 353–360.

  • Ritterman, M. L.–Fernald, L. C.–Ozer, E. J.–Adler, N. E.–Gutierrez, J. P.–Syme, S. L. (2009): Objective and subjective social class gradients for substance use among Mexican adolescents. Social Science & Medicine . 68, 1843–1851.

  • Róbert Péter (1996): Fogcsikorgatva: A megkeseredett rendszerváltás. Századvég . Ősz, 59–86.

  • Ryan, R. M.–Chirkov, V. I.–Little, T. D.–Sheldon, K. M.–Timoshina, E.–Deci, E. L. (1999): The American dream in Russia: Extrinsic aspirations and well-being in two cultures. Personality and Social Psychology Bulletin. 25, 1509–1524.

  • Salonna, F.–van Dijk, J.–Madarasova Geckova, A.–Sleskova, M.–Groothoff, J.–Reijneveld, S. A. (2008): Social inequalities in changes in health-related behaviour among Slovak adolescents aged between 15 and 19: A longitudinal study. BMC Public Health . 8, 57.

  • Sági, Matild (2000a): Self-employment as work-orientation: Facts and attitudes in comparative perspective. Paper presented at the 50th Anniversary of ISA RC 28 on ’Achievements and outlooks’. Libourne, France, May 11–14, 2000.

  • Sági Matild (2000b): Hogyan legyünk pesszimisták. Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz. Századvég . Új Folyam 17, 41–66.

  • Scheier, M. F.–Carver, C. S. (1985): Optimism, coping and health: Assessment and implications of generalized outcome experiences. Health Psychology . 5, 219–247.

  • Seligman, M. E. P. (2002): Authentic happiness: Using the new positive psychology to realize your potential for lasting fulfillment . Free Press/Simon and Schuster, New York.

  • Singh-Manoux, A.–Marmot, M. G.–Adler, N. E. (2005): Does subjective social status predict health and change in health status better than objective status? Psychosomatic Medicine . 67. évf. 6, 855–861.

  • Sleskova, M.–Tuinstra, J.–Madarasova Geckova, A.–van Dijk, J.–Salonna, F.–Groothoff, J. W.–Reijneveld, S. A. (2006): Influence of parental employment status on Dutch and Slovak adolescents’ health. BMC Public Health . 6, 250.

  • Taylor, S. E.–Seeman, T. E. (1999:) Psychosocial resources and the SES – health relationship. Annals of New York Academy of Sciences. 896, 210–225.

  • West, P.–Sweeting, H. (2004): Evidence on equalisation in health in youth from the West of Scotland. Social Science & Medicine . 59, 13–27.