Az Európai Régiók Gyűlése szerint a régió az a törvényes területi testület, amelyet közvetlenül az állami szint alatt hoztak létre, és politikai önkormányzattal ruháztak fel. Magyarországon az állami szintet a régiók követik, azonban politikai önkormányzattal a megyék rendelkeznek. Szakemberek és politikusok véleménye egyaránt megosztott a középszint területi egységével kapcsolatban, és talán éppen ezért a régiók és megyék egymáshoz való viszonya is meglehetősen kaotikus. A hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok erős régiókat és politikai decentralizációt vizionálnak, a valóságban azonban független megyei jogú városok, meggyengített megyék és igazgatási funkció nélküli régiók képviselik a középszintet. Az oly sokat emlegetett regionális decentralizáció talán csak utópia, de akár meg is történhet. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a közigazgatási régiók létrehozása esetén – figyelembe véve a területfejlesztés és a közigazgatás valós folyamatait – mely városok tölthetik be a régióközpont szerepet.