View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék 4028 Debrecen Ótemető u. 2–4.
Restricted access

Az Európai Régiók Gyűlése szerint a régió az a törvényes területi testület, amelyet közvetlenül az állami szint alatt hoztak létre, és politikai önkormányzattal ruháztak fel. Magyarországon az állami szintet a régiók követik, azonban politikai önkormányzattal a megyék rendelkeznek. Szakemberek és politikusok véleménye egyaránt megosztott a középszint területi egységével kapcsolatban, és talán éppen ezért a régiók és megyék egymáshoz való viszonya is meglehetősen kaotikus. A hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok erős régiókat és politikai decentralizációt vizionálnak, a valóságban azonban független megyei jogú városok, meggyengített megyék és igazgatási funkció nélküli régiók képviselik a középszintet. Az oly sokat emlegetett regionális decentralizáció talán csak utópia, de akár meg is történhet. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a közigazgatási régiók létrehozása esetén – figyelembe véve a területfejlesztés és a közigazgatás valós folyamatait – mely városok tölthetik be a régióközpont szerepet.

  • Agg Z. (2006): A megyerendszer változó szerepe a magyar közigazgatásban. Comitatus 16. évf. 11–12, 153–159.

  • Ayres, S. – Pearce, G. (2004): Central government responses to governance change in the English regions. Regional and Federal Studies 14. évf. 2, 255–280.

  • Bércesi F. (2008): A közigazgatási szintek reformja Magyarországon. Comitatus 18. évf. 11–12, 29–40.

  • Boudeville, J. R. (1966): Problems of Regional Economic Planning . Edinburgh University Press, Edinburgh.

  • CEC – Commission of the European Communities (1999): European Spatial Development Perspective: Towards Balanced and Sustainable Development of the Territory of the EU . Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/pdf/sum_en.pdf . Letöltés ideje: 2009. 11. 25

  • Chalard, L. (2005): The logic of intercommunal decoupage in the Marseille metropolitan area. Geographie 176. évf. 1518, 63–81.

  • Compton, P. A. (1984): Hungary: The national settlement development strategy. Cities 1. évf. 4, 374–386.

  • Csapó T. (2002): A megyei jogú városok regionális funkciói. Területi Statisztika 5. évf. 3, 229–230.

  • Csefkó F. (1997): A helyi önkormányzati rendszer . Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

  • Csomós Gy. (2009a): A monocentrikus térszerkezet kialakulásának okai és a policentrikus területfejlesztés jövőképe: különbségek és hasonlóságok Franciaország és Magyarország területi tervezésében. Társadalomkutatás 27. évf. 2, 163–184.

  • Csomós Gy. (2009b): A regionális központok szerepének változása Magyarország városhálózatában a szabad királyi városoktól a NUTS régióközpontokig. Tér és Társadalom 23. évf. 2, 97–112.

  • Elcock, H. (1986): Local Government: politicians, professionals and the public in local authorities . 2nd ed. Methuen & Co., London.

  • Elias, A. (2008): Introduction: Whatever happened the Europe of the regions? Revisiting the regional dimension of European politics. Regional and Federal Studies 18. évf. 5, 483–492.

  • Forman B. (2003): Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai . Interpress, Budapest.

  • Gedeon, P. (1999): Hungary: Europeanization without EU leadership? In: Anderson J. J. (ed.): Regional integration and democracy. Expanding on the European Experience . Rowman & Littlefield Publisher, Lanham, 123–145.

  • Gravier, J. F. (1947): Paris et le désert Français . Flammarion, Paris.

  • Hajdú Z. (1992): Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocilaizmus időszakában. Földrajzi Közlemények 116 (40), 1–2, 29–38.

  • Hajdú Z. (2004): A közigazgatási régió történeti, funkcionális összefüggései és alakváltozásai Magyarországon. Magyar Tudomány , 165. évf. 9, 942–951.

  • Hajdú Z. (2005): Magyarország közigazgatási földrajza . Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

  • Hamar, J. (1999): Regional effects of FDI-inflows in Hungary. Acta Oeconomia 50. évf. 1–2, 169–190.

  • Hampton, W. (1991): Local Government and Urban Politics . 2nd ed. Longman, New York.

  • Hermansen, T. (1972): Development poles and related theories: a synoptic review. In: Hansen, N. M. (ed.): Growth Centres and Regional Economic Development . The Free Press, New York, 160–203.

  • Herrschel, T. – Newman, P. (2002): Governance of Europe’s City Regions: Planning, Policy and Politics . Routledge, London.

  • Hirschman, A. O. (1958): The Strategy of Economic Development . Yale University Press, New Haven.

  • Horváth Gy. (2007): Régióközpontok Európában. Magyar Tudomány 168. évf. 6, 704–720.

  • Horváth M. (2003): A regionális intézményrendszer kiépítése Magyarországon: szervezeti rend és működés. Magyar Közigazgatás 53. évf. 5, 257–271.

  • House, J. W. (1978): France: an applied geography . Methuen & Co. Ltd., London.

  • Kőszegfalvi, Gy. (1978): Die Veränderung des Netzes der zentralen Orte in Ungarn. Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft 120. évf. 2, 303–316.

  • Kőszegfalvi Gy. (2009): Törekvések a magyarországi településrendszer tudatos fejlesztésére. Területi Statisztika 12. évf. 6, 571–584.

  • Krugman, P. (1993): First nature, second nature and metropolitan location. Journal of Regional Science 33. évf. 2, 129–144.

  • Kujath, H. J. (2005): Deutsche Metropolregionen als Knoten in europäischen Netzwerken. Geographische Rundschau 57. évf. 3, 20–27.

  • Lasuén, J. R. (1969): On growth poles. Urban Studies 6. évf. 2, 137–161.

  • Lasuén, J. R. (1973): Urbanisation and development. The temporal interaction between geographical clusters. Urban Studies 10. évf. 2, 163–188.

  • Leach, S. – Game, C. (1991): English metropolitan government since abolition: an evaluation of the abolition of the English metropolitan county councils. Public Administration 69. évf. 2, 141–170.

  • Lengyel I. (2003): Verseny és területi fejlődés – Térségek versenyképessége Magyarországon . JATE Press, Szeged.

  • Lengyel I. (2007): Fejlesztési pólusok, mint a tudásalapú gazdaság kapuvárosai. Magyar Tudomány 168. évf. 6, 749–758.

  • Loughlin, J. (2000): Regional autonomy and state paradigm shifts in Western Europe. Regional and Federal Studies 10. évf. 2, 10–34.

  • Loughlin, J. (2008): Federal and Local Government Institutions. In: Caramani, D. (ed.): Comparative Politics . Oxford University Press, Oxford, 263–290.

  • Machin, H. (1981): Centre and Periphery in the Politic Process. In: Cerny, P. G. – Schain, M. A. (eds): French Politics and Public Policy . Methuen & Co., London, 125–141.

  • Nemes Nagy J. (2009): A régiókról. Comitatus 19. évf. 5, 23–30.

  • OTK – Országos Területfejlesztési Koncepció (2005): 97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztés Koncepcióról. http://www.vati.hu/static/otk/eng/letoltesekeng.html Letöltés ideje: 2010. 01. 10

  • Pálné Kovács I. (1999): Régiók az ezredfordulón? A terhes örökség és a jövő modernizációs kihívásai. Tér és Társadalom 13. évf. 3, 59–77.

  • Pálné Kovács I. (2001): Regionális politika és közigazgatás . Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

  • Pálné Kovács I. (2004): A közigazgatási régiók esélyei hazánkban. Magyar Tudomány 165. évf. 9, 952–961.

  • Pearce, G. – Ayres, S. (2009): Governance in the English Regions: The role of the regional development agencies. Urban Studies 46. évf. 3, 537–557.

  • Perroux, F. (1955): Note sur la notion de ’pôle de croissance’. Économie Appliquée 8, 307–320.

  • Porter, M. E. (2001): Regions and the New Economics of Competition. In: Scott, A. J. (ed.): Global-City Regions. Trends, Theory, Policy . Oxford University Press, Oxford, 139–157.

  • Rechnitzer J. (2007): Az európai regionális politika és városfejlődés. Magyar Tudomány 168. évf. 6, 692–703.

  • Seabright, P. (1996): Accountability and decentralisation in government: An incomplete contracts model. European Economic Review 40. évf. 1, 61–89.

  • Szemlér T. (2008): Economic integration and structural change: the case of Hungarian regions. In: Krieger-Boden et al. (eds): The Impact of European Integration on Regional Structural Change and Cohesion . Routledge, London, 176–196.

  • Szigeti E. (2002): Község, város, jogállás. A magyar településhálózat közigazgatási térszerkezetének néhány kérdése . Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest.

  • Szigeti E. (2003): A régiók és a régióközpontok térszerkezeti alternatívái . Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest.

  • Szigeti E. (2007): Az állam területi és helyi szervei, működésük térbeli keretei . Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ. ROP 3.3.1 Programigazgatóság, Budapest.

  • ÚMFT – Új Magyarország fejlesztési Terv (2006): 1103/2006 (X. 30.) Korm. hat. az Új Magyarország Fejlesztési Tervről. http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 . Letöltés ideje: 2010. 01. 26

  • Wágner I. (2004): Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása. Tér és Társadalom 18. évf. 2, 107–116.

  • Zongor G. (1999): Változatok a középszintre, avagy a magyar középszinttelenség. Tér és Társadalom 13. évf. 3, 45–58.

  • Zongor G. (2009): Az Európai Közigazgatási Tér és Magyarország. Comitatus 19. évf. 4, 29–38.