View More View Less
  • 1 Széchenyi István Egyetem
Restricted access

A Társadalomkutatás 2009. 4. számában a Kulcsár Kálmán által Varga Károly közreműködésével szerkeszteni tervezett Delphi-vitakötet „főpróbája” a szenior szerkesztő életműve egyik fő vonulatából, a modernizációs tematikából hozta a vitaindítót. Kulcsár Kálmán ebbe a Delphi-számba a szakmai és világnézeti többoldalúság szempontja és a terjedelmi korlátok miatt több adalékból Varga válaszcikke mellett csak két szerző tanulmányát választotta be, akik e mindkét dimenziójában tág spektrum pólusait markánsan kijelölhették: jogszociológiai és progresszív irányokból Ádám Antalét, értékkonzervatív és „inter-science” látószögekből Náray-Szabó Gáborét. Közben azonban a Kulcsár-bevezetőre elkészült még egy jelentős opponencia, Lovas Rezső atomkutatóé, amely a vitaindító halála miatt már csak a folyóirat jelen Kulcsár-emlékszámában jelenhet meg. Erre próbál e sorok írója Kulcsár Kálmán szellemében viszontválaszt adni. Ebben felidézi egyfelől Kulcsár Kálmán „tézisét”, miszerint „a modernizáció a második világháborút követő évtizedekben a mai társadalmi jelenségek, folyamatok megértésében valóságos magyarázó erejű fogalomként használható”, másfelől Lovas Rezső „antitézisét” e kulcsfogalom inkább negatív minősítéséről, miszerint „a modernizáció nem lehet többé vezéreszme, mert nem világos, hová vezet”, harmadfelől Varga „szintézisnek” ugyan nem vehető, de már a Kulcsár-tézist is árnyaló, illetve kiegészítő és Lovas egyes felvetéseit pontosító írását. Megállapítja, hogy míg Kulcsár Kálmán közelítése a modernizáció fogalmának alapjában pozitív ideáltípusával számol, ami az eredeti eszmét és megvalósulásának követelményeit, illetve egyes tényeit öleli fel, addig Lovas Rezső már a parazitizmus Csíkszentmihályi által megfogalmazott törvényei szerint rajta is megjelenő diszfunkcionális kísérőjelenségekre figyel fel, amelyek a rosszul működő szabályozás miatt pusztítják az erőforrásokat. Az új iránymeghatározáshoz szintén Csíkszentmihályitól kölcsönzi a magasabb komplexitás fogalmát, amiben egyensúlyt kell tartaniuk a differenciáltság és integráltság momentumainak. Kimutatja, hogy a modernizációnak e pontosított iránya közelebb hozhatja egymáshoz a Delphi-vitaindító és erőteljes opponense nemzetstratégiát alapozó koncepcióit.

  • Ádám Antal (2009): A magyar alkotmányos jogállam fejlesztési lehetőségei. Társadalomkutatás 27 (2009) 4, 423–440.

  • Beck, Ulrich (2007): Weltrisikogesellschaft. Suhrkamp, Frankfurt am Main.

  • Beck, Ulrich – Giddens, Anthony – Lasch, Scott (1994): Reflexive Modernization. Politics, Tradition and Aesthetics in the Modern Social Order. Stanford University Press, Stanford.

  • Bell, Daniel (1976): The Cultural Contradiction of Capitalism. Basic Books, New York.

  • Beniger, J. R. (1986): The information society: Technological and economic origins. In: Ball-Rokeach, S. J. – Cantor, M. G. (eds): Media, Audience, and Social Structure. SAGE, London.

  • Castells, M. (2009): Communication Power. Oxford University Press, Oxford.

  • Csíkszentmihályi Mihály (2009): A fejlődés útjai: A harmadik évezred pszichológiája. Nyitott Könyvműhely, Budapest.

  • Csizmadia Ervin (2010): Az inkompatibilitás politikája: Miért hiányzik az együttműködés a magyar politikai kultúrából? Élet és Irodalom, október 22., 5.

  • Dawkins, Richard (1986): Az önző gén. Gondolat, Budapest.

  • Eyal, G. – Szelényi, I. – Townsley, E. (2000): Making Capitalism Without Capitalsts: The New Ruling elits in Eastern-Europe. Verso, London–New York.

  • Eyal, G. – Szelényi, I. – Townsley, E. (2003): On Irony: An Invitation to Neo-classical Sociology. Thesis Eleven Berliner Journal für Soziologie.

  • Fricz Tamás (2010): A Fidesz sikereinek titka. Magyar Nemzet, október 14., 6.

  • Habermas, Jürgen (1983): Theorien des Kommunikativen Handelns. Bde. 1–2. Frankfurt/M, Suhrkamp. [Részleges magyar fordítása: A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest, ELTE, é. n.]

  • Habermas, Jürgen (1990): Die Moderne, ein unvollendetes Projekt. Philosophisch-politische Aufsätze 1977–1990. Magyarul: A modernség: befejezetlen program. In: Habermas (1994): Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Budapest.

  • Hellemans, Staf (2001): „From »Catholicism Against Modernity« to the Problematic »Modernity of Catholicism«”. Ethical Pespectives 8. 2. 116–126.

  • Hofstede, Geert – Hofstede Gert-Jan (2008): Kultúrák és szervezetek: Az elme szoftvere. VHE Kft Pécs.

  • Inglehart, Ronald (1997): Modernization and Postmodernization: Cultural, Economic, and Political Change in 43 Countries. Princeton University Press, Princeton.

  • Kosáry Domokos (1983): Magyarország Európa újabb-kori politikai rendszerében. Akadémiai székfoglaló, 1983. In: Kosáry, D. (2001): Tanulmányok a magyar és európai politika történetéből. Osiris, Budapest.

  • Kreutz, H. – Varga K. (eds) (2006): „Asphyxiation: Too much of goulash communism: The trivial death of a nation”. Angewandte Sozialforschung Jg 24, 3–4.

  • Kulcsár Kálmán (1981): A modernizáció – a fogalom és a valóság. In: Magyar Tudomány 1981, 6. sz.

  • Kulcsár Kálmán (1986): A modernizáció és a magyar társadalom. Magvető, Budapest.

  • Kulcsár Kálmán (1994a): Két világ között: Rendszerváltás Magyarországon 1988–1990. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Kulcsár Kálmán (1994b): Kontinuitás és átmenet: Töprengések az utóbbi évek magyar politikai gyakorlatáról. Savaria University Press, Szombathely.

  • Kulcsár Kálmán (1999): Tíz esztendő után: politikai problémák és a harmadik országgyűlési választás. In: Kulcsár Kálmán (szerk.): Politika és társadalom 1989–1998. MTA, Magyarország az ezredfordulón. Műhelytanulmányok. Budapest.

  • Kulcsár Kálmán (2009): „A modernizáció, a rendszerváltozás és a magyar valóság.” Társadalomkutatás 27 (2009) 4, 375–400.

  • Kulcsár, Kálmán (2010a): „Modernisierung, Systemwechsel und ungarische Wirklichkeit”. Angewandte Sozialforschung 25 (2010) 3/4, 409–418.

  • Kulcsár, Kálmán (2010b): Erklärung zur eigenen Rolle während und nach der Revolution 1956.” Angewandte Sozialforschung 25 (2010) 3/4, 429.

  • Küng, Hans (1994): Projekt Weltethos. München–Zürich: Piper, 1990. Magyarul: H. Küng: Világvallások etikája. Egyházfórum könyvei 15., 1994.

  • Küng, Hans (1995): A katolikus egyház rövid története. Európa Könyvkiadó, Budapest.

  • Lovas Rezső (2011): Modernizáció, rendszerkorrekció és a magyar jövő. Társadalomkutatás 29 (2011) 1, 32–43.

  • Markó Péter (2010): Újabb irányzatok a szociológiaelméletben – Reflexív modernizáció. http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/06/marko.htm Letöltés ideje: 27 Sep 2010 05:41:18 GMT

  • Mezei Balázs (2009): Három nemzedék – s ami utána már nem következik. Valóság 52. 9.

  • Náray-Szabó Gábor (2009): „Fenntartani a sokszínű világot. Jövőkép egy kis nemzet számára.” Társadalomkutatás 27 (2009) 4, 441–454.

  • Nyíri Tamás (1993): Mélylélektan és ateizmus: Sigmund Freud kultúraelmélete. Herder, Budapest.

  • Pálinkás, József (2010): Végső búcsú Kulcsár Kálmántól. Az MTA hivatalos honlapja.

  • Ratzinger, Josef (1999): Hit és filozófia. Communio (Nemzetközi Katolikus Folyóirat) Húsvét. 43–49.

  • Rezsőházy Rudolf (2008): A mai társadalom játszmái: Az értékek szerepe. (Kézirat.) Louvaini Katolikus Egyetem. (A jelen Delphi-vállalkozás felkérésére megküldött tanulmány.)

  • Sartori, Giovanni (1987): The Theory of Democracy Revisited. Chatham, N. J. Chatham House Publishers, London.

  • Scruton, Roger (1995): Mi a konzervativizmus? Osiris Kiadó, Budapest.

  • Ury, William (1993): Tárgyalás nehéz emberekkel. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest.

  • Varga Károly (1973): Modernizálódás és tömegkommunikáció. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 211.

  • Varga Károly (1998): Az aránypár megoldása: A modernizáció kommunikációs elmélete 30 év után. Jel-Kép 3: 63–80.

  • Varga Károly (1999): Vallásosság-szindróma és polgári társadalom: Szociológiai hipotézisek megvitatása a világnézeti helyzet alakulásáról. Osiris Kiadó, Piliscsaba-Budapest.

  • Varga Károly (2003): Értékek fénykörében: 40 év értékkutatás és jelen országos értékvizsgálat: Adalék egy új nemzetstratégia megalapozásához. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Varga, Károly (2006b): ‘A Delphi Consultation on Occasion of Joining the European Union’ in H. Kreutz & K. Varga, eds. (2006): Asphyxiation: Too Much of Goulash Communism: the Trivial Death of a Nation. The Case of Hungary, special issue of Angewandte Sozialforschung 26, 3–4.

  • Varga Károly (2007): „A ’legszenvedélyesebb igazságbeszéd’ egy megtévesztési stratégiáról: Egy közvéleményt megosztó téma három szociológiai elméletben értelmezve.” Társadalomkutatás 25 (2007) 3, 229–254.

  • Varga Károly (2008): „Hofstede és a magyar szociológia.” Bevezető tanulmány a Hofstede & Hofstede (2008) kötethez.

  • Varga Károly (2009): „Válság, érték, túlélés: Keresztválasz Kulcsár Kálmán Delphi-vitaindítójára.” Társadalomkutatás 27 (2009) 4, 401–422.

  • Varga Károly (2010a): János pap országa – és ami utána már nem következik. Valóság 53. 3. 88–102.

  • Varga Károly (2010b): „A „Historische Perspektive und Vertrauen: Kálmán Kulcsár – 80 Jahre”. Angewandte Sozialforschung 25 (2010) 3/4, 419–428.

  • Varga Károly: (2010c): Opponensi vélemény Máté-Tóth András: Vallásértelmezések c. akadémiai doktori értekezéséről. (MTA Doktori tanács dokumentáció.)

  • Varga, Károly – Sára Jeges – Miklós Losoncz (2009): „Health Capital in the ’Cis-Elbanian’ vs. ’Trans-Elbanian’ Grand Regions: Frame Disputes about Framing Ambiguities and Misframings”. European Journal of Mental Health 4 (2009) 1, 3–26.

  • Vass Csaba (2005): Hatalom, szakralitás, kommunikáció. Kölcsey Intézet, Budapest.

  • Weber, Max (1995): „A tudomány mint hivatás” (1917. november 7-én) és „A politika mint hivatás” (1919. január 28-án elhangzott előadások), mindkettő: A tudomány és politika mint hivatás. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

Társadalomkutatás
Language Hungarian
Year of
Foundation
1993
Publication
Programme
ceased
Founder Társadalomtudományi Kutatóközpont -- Centre for Social Sciences
Founder's
Address
H-1097 Budapest, Hungary Tóth Kálmán u.4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0231-2522 (Print)
ISSN 1588-2918 (Online)