View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézet 6722 Szeged Szentháromság u. 5.
  • | 2 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 1089 Budapest Nagyvárad tér 4. XX. em.
Restricted access

A modern társadalomban a vallás jelentősen átalakult; nem csak a vallás intézményes háttere, hanem a hittartalmak, a valláshoz való viszonyulás, a vallásgyakorlás formái is. Míg korábban a vallás fogalma mindenki számára egyértelmű volt, manapság a hit, a spiritualitás és a vallásosság már nem fonódnak olyan szorosan össze. Serdülőkorban az egyéni életút és életcélok vonatkozásában, a világkép megalapozásában, az értékek és erkölcsi elvek integrálásában egyfajta útkeresés zajlik. Az identitáskeresés pedig szorosan összefügg a spirituális fejlődéssel. Tanulmányunk célja a vallásgyakorlás, a valláshoz való viszonyulás feltérképezése a szegedi középiskolás ifjúság körében, beleértve a vallási hovatartozást, a vallási aktivitást, a spirituális és vallási hittartalmak elfogadását, a vallás fontosságát életükben, valamint a spirituális jóllétet. Az elemzéshez a Szegedi Ifjúságkutatás 2010-es adatbázisát használtuk fel (N = 656). Saját mintánk vallási aktivitása nem tér el jelentősen sem az országos reprezentatív vizsgálatok eredményeitől, sem más hazai kutatások eredményeitől, ellenben jóval elmarad az amerikai fiatalok értékeitől. Klaszteranalízis segítségével a fiatalok négy csoportját sikerült elkülöníteni a valláshoz/spiritualitáshoz való viszonyulásuk alapján: vallást elutasító nem hívők; vallásra/spiritualitásra nyitottak; vallásos/spirituális hívők; misztika és vallás híján boldogulók – ezek nagyjából lefedik a Lambert által leírt csoportokat. A középiskolások vallásossága/spiritualitása tehát sokszínű, és összefügg lelki egészségükkel, egészség-magatartásukkal.

  • Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest.

  • Barry, N. C.–Nelson, L. J. (2005): The role of religion in the transition to adulthood for young emerging adults. Journal of Youth and Adolescence, 34(3): 245–255.

  • Benson, P. L.–Roehlkepartain, E. C.–Rude, S. P. (2003): Spiritual development in childhood and adolescence: Toward a field of inquiry. Applied Developmental Science, 7(3): 205–213.

  • Brinkerhoff, M. B.–Jacob, J. C. (1987): Quasi-religious meaning systems, official religion, and quality of life in an alternative lifestyle: A survey from the back-to-the-land movement. Journal for the Scientific Study of Religion, 26(1): 63–80.

  • Buford, R.–Paloutzian, R.–Ellison, C. (1991): Norms for the Spiritual Well-Being Scale. Journal of Psychology and Theology, 19(1): 56–70.

  • Buss, A. H.–Perry, M. (1992): The aggression questionnaire. Journal of Personality and Social Psychology, 63(3): 452–459.

  • Cotton, S.–Larkin, E.–Hoopes, A.–Cromer, B. A.–Rosenthal, S. L. (2005): The impact of adolescent spirituality on depressive symptoms and health risk behaviors. Journal of Adolescent Health, 36(6): 529.e7–529.e14.

  • Crawford, E.–Wright, M. O.–Masten, A. S. (2006): Resilience and spirituality in youth. In: Roehlkepartain, E. C.–Ebstyne, P. E.–Wagener, L.–Benson, P. (eds): The handbook of spiritual development in childhood and adolescence. Sage, Thousand Oaks, CA, 355–370.

  • Diener, E.–Emmons, R. A.–Larsen, R. J.–Griffin, S. (1985): The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49(1): 71–75.

  • Eliassen, A. H.–Taylor, J.–Lloyd, D. A. (2005): Subjective religiosity and depression in the transition to adulthood. Journal of Scintific Study of Religion, 44(2): 187–199.

  • Földvári Mónika (2003): A vallásosság típusai a mai magyar társadalom generációiban. Szociológiai Szemle, 37(4): 20–33.

  • Földvári Mónika–Rosta Gergely (1998): A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle, 32(1): 127–138.

  • Good, M.–Willoughby, T. (2006): The role of spirituality versus religiosity in adolescent psychosocial adjustment. Journal of Youth and Adolescence, 35(1): 41–55.

  • Good, M.–Willoughby, T. (2008): Adolescence as a sensitive period for spiritual development. Child Development Perspectives, 2(1): 32–37.

  • Good, M.–Willoughby, T.–Busseri, M. A. (2011): Stability and change in adolescent spirituality/religiosity: A person-centered approach. Developmental Psychology, 47(2): 538–550.

  • Hammermeister, J.–Flint, M.–Havens, J.–Peterson, M. (2001): Psychosocial and health-related characteristics of religious well-being. Psychological Report, 89(3): 589–594.

  • Heelas, P. (1996): The New Age movement. The celebration of the self and the sacralization of modernity. Blackwell, Oxford.

  • Hegedűs Rita (2000): A vallásosság alakulása Magyarországon a kilencvenes évek kutatásainak tükrében. PhD értekezés. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Szociológiai PhD Program.

  • Jafari, E.–Deshiri, G. R.–Eskandari, J.–Najafi, M.–Heshmati, R.–Hoseinifar, J. (2010): Spiritual well-being and mental health in university students. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 5: 1477–1481.

  • Jarvis, G. K.–Northcott, H. C. (1987): Religion and differences in morbidity and mortality. Social Science & Medicine, 25(7): 813–824.

  • Kopp Mária–Székely András–Skrabski Árpád (2004): Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(2): 103–125.

  • Kovács E.–Pikó B. (2009): Vallásosság a magyar középiskolások körében. Társadalomkutatás, 27(1): 27–48.

  • Kovacs, M. (1992): Children’s Depression Inventory (CDI). Multi-Health Systems, Toronto.

  • Laird, R. D.–Marks, L. D.–Marrero, M. D. (2011): Religiosity, self-control, and antisocial behavior: Religiosity as a promotive and protective factor. Journal of Applied Developmental Psychology, 32(2): 78–85.

  • MacDonald, D. A. (2000): Spirituality: Description, measurement, and relation to the five factor model of personality. Journal of Personality, 68(1): 153–197.

  • Mason, W. A.–Windle, M. (2001): Family, religious, school and peer influences on adolescent alcohol use: A longitudinal study. Journal of Studies on Alcohol, 62(1): 44–53.

  • Miller, L.–Davies, M.–Greenwald, S. (2000): Religiosity and substance use and abuse among adolescents in the National Comorbidity Survey. Journal of the American Child and Adolescent Psychiatry, 39(9): 1190–1197.

  • Paloutzian, R. F.–Ellison, C. W. (1982): Loneliness, spiritual well-being and quality of life. In: Peplau, L. A.–Perlman, D. (eds): Loneliness. A sourcebook of current theory, research, and therapy. Wiley Interscience, New York, 224–237.

  • Pecchenino, R. A. (2009): Becoming: Identity and spirituality. The Journal of Socio-Economics, 38(1): 31–36.

  • Peterman, A. H.–Fitchett, G.–Brady, M. J.–Hernandez, L.–Cella, D. (2002): Measuring spiritual well-being in people with cancer: The functional assessment of chronic illness therapy – spiritual well-being scale (FACIT – Sp). Annals of Behavioral Medicine, 24(1): 49–58.

  • Pikó Bettina (1999): A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése. Szociológiai Szemle, 33(3): 124–133.

  • Pikó, B.–Fitzpatrick, K. M. (2004): Substance use, religiosity and other protective factors among Hungarian adolescents. Addictive Behaviors, 29(6): 1095–1107.

  • Pikó Bettina–Kovács Eszter–Kriston Pálma (2011): Spiritualitás – vallás – egészség: Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(3): 261–276.

  • Rotter, J. B. (1966): Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Psychological Monographs 80, Whole No. 609. http://www.psych.uncc.edu/pagoolka/LC.html (letöltve: 2011. január 6.).

  • Rózsa Sándor–Vetró Ágnes–V. Komlósi Annmária–Gádoros Júlia–Kő Natasa–Csorba János (1999): Gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján. Pszichológia, 19(4): 459–482.

  • Scheier, M. F.–Carver, C. S. (1985): Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4(3): 219–247.

  • Sheldrake, P. (1992): Spirituality and history. Questions of interpretation and method. Crossroads, New York.

  • Smith, C.–Faris, R.–Denton, M. L.–Regnerus, M. (2003): Mapping American adolescents subjective religiosity and attitudes of alienation toward religion: A research report. Sociology of Religion, 64(1): 111–133.

  • Székely András (2008): A vallásosság alakulása Magyarországon 1995–2006 között. A vallásosság összefüggései a gyermekszámmal. Vallásosság és lelki-egészségi állapot. In: Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 373–381.

  • Szondy Máté (2008): Optimizmus, pesszimizmus, egészség és egészségmagatartás. PhD disszertáció. ELTE PPK, Budapest.

  • Tomcsányi Teodóra–Ittzés András–Horváth-Szabó Katalin–Martos Tamás–Szabó Tünde (2010): A spiritualitás és a vallásosság kutatásának kulcskérdései és a Piedmont-féle Spiritualitási és Vallási Érzület Mérőskála. Psychiatria Hungarica, 25(2): 110–120.

  • Tomka Miklós (1996): A vallásszociológia új útjai. Replika, 21–22: 163–171.

  • Tsuang, M. T.–Simpson, J. C.–Koenen, K. C.–Kremen, W. S.–Lyons, M. J. (2007): Spiritual well-being and health. Journal of Nervous & Mental Disease, 195(8): 673–680.

  • Unterrainer, H.-F.–Ladenhauf, K. H.–Moazedi, M. L.–Wallner-Liebmann, S. J.–Fink, A. (2010): Dimensions of religious/spiritual well-being and their relation to personality and psychological well-being. Personality and Individual Differences, 49(3): 192–197.

  • Walker, C.–Ainette, M. G.–Wills, T. A.–Mendoza, D. (2007): Religiosity and substance use: Test of an indirect-effect model in early and middle adolescence. Psychology of Addictive Behaviors, 21(1): 84–96.

  • Wallace Jr., J. M.–Forman, T. A. (1998): Religion’s role in promoting health and reducing risk among American youth. Health Education & Behavior, 25(6): 721–741.

  • Zinnbauer, B. J.–Pargament, K. I.–Cowell, B. J.–Rye, M.–Scott, A. B. (1997): Religion and spirituality. Unfuzzing the fuzzy. Journal for the Scientific Study of Religion, 36(4): 412–423.

Társadalomkutatás
Language Hungarian
Year of
Foundation
1993
Publication
Programme
ceased
Founder Társadalomtudományi Kutatóközpont -- Centre for Social Sciences
Founder's
Address
H-1097 Budapest, Hungary Tóth Kálmán u.4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0231-2522 (Print)
ISSN 1588-2918 (Online)