View More View Less
  • 1 1182 Budapest Marosvásárhely utca 13/a.
Restricted access

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások már a XXI. század kezdetén a század szimbólumává váltak. A World Trade Center eltűnő ikertornyainak dupla felkiáltójelével írták a globális e-társadalom építményének immár repedésekkel teli falára az új harcrendet (Echelon): NYÍLT GLOBALIZÁCIÓ ELLEN REJTETT HÁBORÚ. A terrortámadások által felszínre került mély társadalmi problémákra alapjaiban téves biztonságpolitikai válasz született. A hidegháborús időkben fogant Echelon-projekt eszközrendszeréből – a technika rohamos fejlődésével – a Földet behálózó, globális Nagy Testvér, azaz a globális hatalom kezében összpontosuló globális „harcrend” alakul. Az adózók dollár százmilliárdjaiból fenntartott, új „brute force” biztonságpolitika, amelynek zászlajára a „terrorizmus elleni küzdelem” jelszavát írták, mégsem a terrorizmusra mért megsemmisítő csapást, csupán áthelyezte a terrorcselekmények színtereit az Egyesült Államokból. Az új „harcvonal” a 2000-es évek közepére már Európában volt. 2004: Madrid, 2005: London. 2010-ben az Európai Unió kilenc tagállamában 249 terrortámadást regisztráltak. Joggal vetődik fel mindenkiben a kérdés, hogy az évente több százmilliárd dollárt felemésztő globális harcrend, amelynek zászlaján már régen nem a hidegháború, hanem a „terrorizmus elleni globális küzdelem” áll óriási betűkkel, kinek a biztonságát biztosítja. Lehet, hogy ez a „brute force” biztonságfilozófia éppen a terrorizmus biztonsága? Az ártatlan civil társadalomnak, a „megvédett” embereknek csupán filozófia? A dolgozatban igyekszem rámutatni, hogy a terrorizmus rejtett háborújára nem megfelelő válasz a mérhetetlen költséggel, de kis hatékonysággal működő globális „harcrend”. Ha megértjük a globalizáció mélyén lappangó társadalmi törvényeket, világossá válik, hogy globális „harcrend” ellen nem lehet egy másik globális harcrend a válasz. Vagyis éppen a nyílt, globális „harcrend” kényszerítette ki a rejtett háború válaszát.

  • Ball, Desmond–Richelson, Jeffrey (1985): The Ties That Bind: Intelligence Cooperation Between the UKUSA Countries. Allen&Unwin, Boston.

  • Bamford, James (1983): The Puzzle Palace: Inside the NSA, America’s Most Secret Intelligence Organization. Penguin Books, New York.

  • Budiansky, Stephen (2000): Battle of Wits. The Complete Story of Codebreaking in World War II. The Free Press, New York. (Magyarul: Elmék Harca. A második világháború kódfejtésének teljes története. Vince Kiadó, Budapest 2005.)

  • Dénes Tamás (2001a): ECHELON – az e-társadalom információpajzsa? Híradástechnika, 2001/6, 14–19.

  • Dénes Tamás (2001b): SZTEGONOGRÁFIA – rejtett információk rejtjelzés nélkül. Híradástechnika, 2001/8, 15–21.

  • Dénes Tamás (2002a): INFOSANCE, a jövő INFOrmációs renaisSANCE társadalmának esélye. eVilág, I. évf. 4. szám, 2002. július.

  • Dénes Tamás (2002b): A globális e-társadalom és a terrorizmus „szövettana” a kriptográfia mikroszkópján át (Gondolatok 2001. szeptember 11-e első évfordulóján). CEO Magazin, III. évf., 2002/4.

  • Dénes Tamás (2002c): Kriptográfia-politika „szeptember 11.” előtt és után. Híradástechnika, 2002/9, 45–48.

  • Dénes Tamás (2002d): A globális e-társadalom „kódolt” kockázata (Kriptográfus gondolatok 2001. szeptember 11. után egy évvel). Társadalomkutatás, 20. kötet, 2002/3–4. szám, 247–265.

  • Dénes Tamás (2002e): TitokTan Trilógia. 1. rész: Kódtörő ABC. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest.

  • Dénes Tamás (2003): Turing-teszt az információs társadalomban, avagy valós vagy virtuális e-társadalom? Társadalomkutatás, 21. kötet, 2003/3. szám, 275–310.

  • Dénes Tamás (2004a): Kódolatlan gondolatok (2001. szeptember 11-e harmadik évfordulóján). eVilág, III. évf. 9. szám, 2004. szeptember.

  • Dénes Tamás (2004b): Globális fenyegetettség ellen globális információbiztonság. CEO Magazin, V. évf., 2004/3–4.

  • Dénes Tamás (2004c): TitokTan Trilógia. 2. rész: Klaszikus rejTények. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest.

  • Dénes Tamás (2005): Digitális csőlátás, vagy az információs társadalom felkiáltójelei. eVilág, IV. évf. 12. szám, 2005. december, 24–29.

  • Dénes Tamás (2007): A biztonság konvergencia-programja. eVilág, VI. évf., 2007. június, 1–8.

  • Dénes Tamás (2010a–c): 20. századi irodalmi utópia, vagy a 21. századi e-társadalom virtuális valósága? (60 éve született a NAGY TESTVÉR). 1–3. rész. CEO Magazin, XI. évf., 2010/1–3. melléklet.

  • Dénes Tamás (2010e): (Információ)biztonság a Nagy Testvér 60. születésnapján – I–II. rész. Társadalomkutatás, 28. kötet, 2010/4. szám, 447–463; 29. kötet, 2011/1. szám, 112–130.

  • Diffie, W.–Landau, S. (2002): September 11th did not change cryptography policy. Notices of the American Mathematical Society, Vol. 49, april 2002.

  • Drosnin, Michael (2003): A Biblia kódja 2 (visszaszámlálás). Vince Kiadó, Budapest.

  • EU-Rep (2001): REPORT on the existence of a global system for the interception of private and commercial communications (ECHELON interception system). EUROPEAN PARLIAMENT Session document (A5-0264/2001), 11 July 2001.

  • Hoffman, Lance J. (1995): Building in Big Brother. Springer Verlag, New York.

  • Magyari Beck István (1976): Kísérlet a tudományos alkotások produktumának interdiszciplináris meghatározására. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Magyari Beck István (1982): Alkotáselméleti (kreatológiai) tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Merrit, John (1992): GCHQ Spies on Charities and Companies. Observer (London), June 18.

  • Obama, Barack (2011): Obama elnök beszéde (Breaking News, 2011. 05. 01.):

  • SIPRI (2011): Background Paper on SIPRI Military Expenditure Data. Stockholm International Peace Research Institute, Press background material, 2011. 04. 11.

  • STOA-Rep (1999): Interception Capabilities 2000. Report by Duncan Campbell IPTV Ltd. Edinburgh, Scotland, April 1999.

  • Varga Gergely (2011): Költségvetési kényszer és stratégiai viták az Egyesült Államokban. ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, Elemzések – 2011/6.

  • Vasvári György (2009): A társadalmi és szervezeti (vállalati) biztonsági kultúra. Ad Librum Kiadó, Budapest.

  • Wright, Steve (1998): An Appraisal of Technologies of Political Control. European Parliament: Scientific and Technologies Options Assessment. Luxembourg, January 1998.