Az alkotmányozás Magyarország történetében mindig fordulópontot jelentett. Magyarország alkotmányainak sorába illeszkedik az új alaptörvény. A hatalommegosztás újraformálódó rendszerében az állam és a civil társadalom önálló hatalmi centrumokká fejlődnek. A hatalommegosztás elve a 2011. évi magyar alaptörvényben is szerepel, de későbbi értelmezésre vár, hogy a platóni, a montesquieu-i vagy egyéb típusú hatalommegosztásról van-e szó. A klasszikusnak tekinthető törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatói hatalom helyett az állam és az államot ellenőrző, az állam túlsúlyát kiegyensúlyozni törekvő civil kontroll lehet a hatalommegosztás új dichotómiája. A magyarországi alkotmányok fejlődéstörténete a XXI. században elvezetett egy olyan alaptörvényhez, amelyet a választópolgárok legitimálnak az alkotmányozásra adott felhatalmazás alapján. A kétharmados többség nem értelmezhető másként, mint az alkotmányozásra adott felhatalmazásként. Az új alaptörvény kiváltott magyarországi és külföldi kritikákat is, de demokratikus párbeszéd kritikai észrevételek megfogalmazása nélkül nem jöhet létre. Az olyan kérdések, mint az actio popularis, a GMO-mentesség stb., kiváltanak pozitív és negatív észrevételeket egyaránt.