View More View Less
  • 1 6722 Szeged Szentháromság u. 20.
Restricted access

Az alkotmányozás Magyarország történetében mindig fordulópontot jelentett. Magyarország alkotmányainak sorába illeszkedik az új alaptörvény. A hatalommegosztás újraformálódó rendszerében az állam és a civil társadalom önálló hatalmi centrumokká fejlődnek. A hatalommegosztás elve a 2011. évi magyar alaptörvényben is szerepel, de későbbi értelmezésre vár, hogy a platóni, a montesquieu-i vagy egyéb típusú hatalommegosztásról van-e szó. A klasszikusnak tekinthető törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatói hatalom helyett az állam és az államot ellenőrző, az állam túlsúlyát kiegyensúlyozni törekvő civil kontroll lehet a hatalommegosztás új dichotómiája. A magyarországi alkotmányok fejlődéstörténete a XXI. században elvezetett egy olyan alaptörvényhez, amelyet a választópolgárok legitimálnak az alkotmányozásra adott felhatalmazás alapján. A kétharmados többség nem értelmezhető másként, mint az alkotmányozásra adott felhatalmazásként. Az új alaptörvény kiváltott magyarországi és külföldi kritikákat is, de demokratikus párbeszéd kritikai észrevételek megfogalmazása nélkül nem jöhet létre. Az olyan kérdések, mint az actio popularis, a GMO-mentesség stb., kiváltanak pozitív és negatív észrevételeket egyaránt.

  • Allen, Michael John (2011): Cases and Materials on Constitutional and Administrative Law. Oxford University Press, Oxford.

  • Barnett, Hilaire (2011): Constitutional & Administrative Law. Routledge, London.

  • Borgmann-Prebil, Yuri (2010): The Rule of Reason in European Constitutionalism and Citizenship. Routledge, London.

  • Bradley, Anthony Wilfred (2010): Constitutional and Administrative Law. Longman, Harlow.

  • Gautam, C. P. (2010): The Strategic Constitution. Pearl Books, New Delhi.

  • Goodwin, Liu–Karlan, Pamela S.–Schroeder, Christopher H. (2010): Keeping Faith with the Constitution. Oxford University Press, New York–Oxford.

  • Julesz Máté (2008): Környezetjogi értékelemzés. Magyar Jog, 55. évf. 4. szám, 193–201.

  • Julesz Máté (2010): Egyes szempontok a zöldjogi alkotmányozáshoz. Új Magyar Közigazgatás, 3. évf. 12. szám, 36–40.

  • Julesz Máté (2011): A 2011-es alkotmány környezetjogi olvasatban. Magyar Jog, 58. évf. 10. szám, 589–596.

  • Julesz Máté (2011): Az egészséges (munka)környezethez fűződő jog. Magyar Tudomány, 172. évf. 6. szám, 717–726.

  • Julesz Máté (2011): GMO-mentes alkotmány. Orvosi Hetilap, 152. évf. 31. szám, 1255–1257.

  • Julesz Máté (2011): Magyarország alkotmányának szabályozási elvei. Az egészségről ötször. Orvosi Hetilap, 152. évf. 9. szám, 349–351.

  • Julesz Máté (2011): Vigyázat, alkotmányozás! Munka, környezet, egészség. Munkaügyi Szemle, 55. évf. 2. szám, 51–57.

  • Klabbers, Jan–Peters, Anne–Ulfstein, Geir (2011): The Constitutionalization of International Law. Oxford University Press, Oxford.

  • Löwisch, Stephan (2009): Die horizontale Direktwirkung der europäischen Grundfreiheiten. Nomos, Baden-Baden.

  • McDowell, Gary L. (2010): The Language of Law and the Foundations of American Constitutionalism. Cambridge University Press, Cambridge.

  • Schnapper, Dominique (2010): Une sociologue au Conseil Constitutionnel. Gallimard, Paris.

  • Stein, Ekkehart–Frank, Götz (2007): Staatsrecht. Mohr Siebeck, Tübingen.

  • Verschuuren, Jonathan (1993): Het grondrecht op bescherming van het leefmilieu. W.E.J. Tjeenk Willink, Zwolle.