View More View Less
  • 1 Politikatudományi Intézet 1014 Budapest Országház utca 30. 1250 Budapest, Pf. 20.
Restricted access

Immanuel M. Wallerstein eredetileg az általános vagy a komplex rendszerelméletre való bármiféle közelebbi utalás nélkül dolgozta ki világrendszer-szemléletét. Példamutató tudósi nagyságát jelzi és jellemzi, hogy miután megismerkedett a – társadalomtudományoktól (látszólag) távol álló – természettudományi jelenségek elemzésének általános alkalmazhatóságát hirdető tudósok munkásságával, nem habozott csatlakozni a (viszonylag) újnak mutatkozó irányzathoz, sőt annak egyik zászlóvivői szerepét vállalni. Wallerstein – és az általa választott utat járó néhány más társadalomkutató is – végül visszaretten a komplexitáselmélet teljes módszertani fegyverzetének bevetésétől, s a bifurkáció, a káosz, a turbulencia bevett fogalmait csupán metaforaként alkalmazza a világrendszer komplex jelenségeinek leírására, számos félreértésre okot adva.

  • Abu-Lughod, Janet (1989): Before European Hegemony. The World System A.D. 1250–1350. Oxford University Press, New York–Oxford.

  • Amin, Samir (1992): Empire of Chaos. Monthly Review Press, New York.

  • Bayer József – Boda Zsolt (szerk.) (2009): A rendszerváltás húsz éve. Változások és válaszok. L’Harmattan Kiadó – MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest.

  • Bayer József – Lévai Imre (szerk.) (2003): Globalizációs trendek. Tanulmányok. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest.

  • Béládi László – Miszlivetz Ferenc (szerk.) (1980): Periférikus nemzetek és nemzetek feletti központok. Tanulmányok a világkapitalizmus egyenlőtlen fejlődéséről. Szöveggyűjtemény. 4. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Szocializmus Tanszéke, Budapest.

  • Csizmadia Sándor – Molnár Gusztáv – Pataki Gábor Zsolt (szerk.) (1999): Geopolitikai szöveggyűjtemény. Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest.

  • Denemark, Robert A. – Friedman, Jonathan – Gills, Barry K. – Modelski, George (eds) (2000): World System History. The Social Science of Long-Term Change. Routledge, London–New York.

  • Eve, Raymond A. – Horsfall, Sara – Lee, Mary E. (eds) (1997): Chaos, Complexity, and Sociology. Myths, Models and Theories. SAGE Publications, Thousand Oaks–London–New Delhi.

  • Frank, Andre G. – Gills, Barry K. (eds) (1993): The World System. Five Hundred Years or Five Thousand? Routledge, London–New York.

  • Frank, Andre G. – Gills, Barry K. (2000): The Five Thousand Years World System in Theory and Praxis. In: Denemark et al. 2000: 3–23.

  • Goodwin, Richard M. (1990): Chaotic Economic Dynamics. Clarendon Press, Oxford.

  • Lévai Imre (2003): Globalizáció: a komplex világrendszer evolúciója. In: Bayer–Lévai 2003: 157–179.

  • Lévai, Imre (2006a): Globalisation: Evolution of the Complex World System. Central European Political Science Review, Vol. 7, No. 26, 156–171.

  • Lévai Imre (2006b): A komplex világrendszer evolúciója. A globális és regionális politikai gazdaságtan alapvonalai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Lévai Imre (2009): Átmenet, átalakulás, alkalmazkodás. Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerének változása a rendszerváltás két évtizede során. In: Bayer–Boda 2009: 269–298.

  • Luhmann, Niklas (2006): Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Budapest. (Fordította: Brunczel Balázs.)

  • Luhmann, Niklas (2009): Szociális rendszerek. Egy általános elmélet alapvonalai. Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet – Gondolat Kiadói Kör Kft., Budapest. (Fordította: Brunczel Balázs és Kiss Lajos András.)

  • Maródi Máté (2002): Káosz a társadalomtudományokban? A káoszelmélet (félre)értelmezése a társadalomtudományokban. Magyar Tudomány XLVII. köt. (új folyam), 10. sz., 1274–1283.

  • Marx Károly (1949): A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata. I. könyv. A tőke termelőfolyamata. Szikra kiadás, Budapest. (Fordította: Rudas László és Nagy Tamás.)

  • Marx Károly (1951): A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata. III. könyv. A tőkés termelés összfolyamata. Szikra kiadás, Budapest. (Fordította: Nagy Tamás.)

  • Marx, Karl (1983): The Mathematical Manuscripts of Karl Marx. New Park Publications, London.

  • Marx, Karl (1988): A közvetlen termelési folyamat eredményei. A tőke kiadatlan hatodik fejezete. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. (Fordította: Glavina Zsuzsa és Lissauer Zoltán.)

  • Miszlivetz Ferenc (2010): A világrendszer ingája és a Jövőegyetem. Beszélgetések Immanuel Waller­steinnel. Savaria University Press, Szombathely.

  • Modelski, George (2000): World System Evolution. In: Denemark et al. 2000: 24–53.

  • Modelski, George (2001): Evolutionary World Politics. Problems of Scope and Method. In: Thompson 2001: 16–29.

  • Polányi Károly (2004): A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei. (Joseph E. Stiglitz előszavával.) Napvilág Kiadó, Budapest. (Fordította: Papp Mária.)

  • Price, Bob (1997): The Myth of Postmodern Science. In: Eve et al. 1997: 3–14.

  • Prigogine, Ilya – Stengers, Isabelle (1979): La nouvelle alliance: metamorphose de la science. Gallimard, Paris.

  • Prigogine, Ilya – Stengers, Isabelle (1984): Order out of Chaos. Man’s New Dialogue with Nature. (With a Foreword by Alvin Toffler.) Random House, Boulder (CO).

  • Prigogine, Ilya – Stengers, Isabelle (1995): Az új szövetség. A tudomány metamorfózisa. Akadémiai Kiadó, Budapest. (Fordította: Dévényi Levente.)

  • Rosenau, James N. (1997): Along the Domestic-Foreign Frontier. Exploring Governance in a Turbulent World. Cambridge University Press, Cambridge.

  • Sokal, Alan D. – Bricmont, Jean (1998): Fashionable Nonsense. Postmodern Intellectuals’ Abuse of Science. Profile Books Ltd., London.

  • Sokal, Alan D. – Bricmont, Jean (2000): Intellektuális imposztorok. Posztmodern értelmiségiek vissza­élése a tudománnyal. Typotex Kiadó, Budapest. (Fordította: Kutrovátz Gábor.)

  • Straussfogel, Debra (1997a): World-Systems Theory: Toward a Heuristic and Pedagogic Con­ceptual Tool. Economic Geography, Vol. 73, No. 1, 118–130.

  • Straussfogel, Debra (1997b): A Systems Perspective on World-Systems Theory. Journal of Geography, Vol. 96, No. 2, 119–126.

  • E. Szabó László (2002): A nyitott jövő problémája. Véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában. Typotex Kiadó, Budapest.

  • Szentes Tamás (1992): A világgazdaság és a nemzetközi gazdasági diplomácia időszerű kérdései. Aula Kiadó, Budapest.

  • Szentes Tamás (2002): Globalizáció, regionális integrációk és nemzeti fejlődés korunk világgazdaságában. Savaria University Press, Szombathely.

  • Szentes Tamás (2003a): Globalizáció: áldás vagy átok? (Néhány gondolat a globalizálódás és a nemzeti fejlődés kérdéseiről.) In: Bayer–Lévai 2003: 13–59.

  • Szentes, Tamás (2003b): World Economics. 2. The Political Economy of Development. Globalisation and System Transformation. (The Political Economy of Underdevelopment – Revisited.) Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Thompson, William R. (ed.) (2001): Evolutionary Interpretations of World Politics. Routledge, New York–London.

  • Urry, John (2003): Global Complexity. Polity Press, Cambridge.

  • Weber, Max (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Vallásszociológiai írások. Gondolat, Budapest. (Fordította: Gelléri András, Somlai Péter és Tatár György.)

  • Wallerstein, Immanuel M. (1974): The Modern World-System. I. Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century. Academic Press, New York.

  • Wallerstein, Immanuel M. (1976): A World-Systems Perspective on the Social Sciences. The British Journal of Sociology, Vol. 27, No. 3, 343–352. (= Wallerstein 1979a: 152–164.)

  • Wallerstein, Immanuel M. (1979a): The Capitalist World Economy. Maison des Sciences de l’Homme – Cambridge University Press, Paris–Cambridge–London–New York.

  • Wallerstein, Immanuel M. (1979b): Modernization: Requiescat in Pace. In: Wallerstein 1979a: 132–137.

  • Wallerstein, Immanuel M. (1980a): The Modern World System. II. Mercantilism and the Consolidation of the European World-Economy, 1600–1750. Academic Press, New York.

  • Wallerstein, Immanuel M. (1980b): A világrendszer-szemlélet a társadalomtudományokban. In: Béládi–Miszlivetz 1980: 145–165. (Fordította: Forgács Péter.)

  • Wallerstein, Immanuel M. (1983): A modern világgazdasági rendszer kialakulása. A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században. Gondolat, Budapest. (Fordította: Bittera Dóra, Forgács Péter, Gőri Bella, Hernádi Krisztina, Miszlivetz Ferenc, Várnai Gábor és Völgyi Zsuzsa.)

  • Wallerstein, Immanuel M. (1988): The Modern World System. III. The Second Era of Great Expansion of the Capitalist World-Economy, 1730–1840s. Academic Press, New York.

  • Wallerstein, Immanuel M. (1991): Unthinking Social Science. The Limits of Nineteenth-Century Paradigms. Polity Press, Cambridge.

  • Wallerstein, Immanuel M. (1999a): Geopolitika és geokultúra. In: Csizmadia et al. 1999: 117–125. (Fordította: Félix Pál.)

  • Wallerstein, Immanuel M. (1999b): The End of the World as We Know It. Social Science for the Twenty-First Century. University of Minnesota Press, Minneapolis–London.

  • Wallerstein, Immanuel M. (1999c): Globalizáció vagy az átmenet kora? A világrendszer alakulásának hosszú távú szemlélete. Eszmélet, 11. évf., 43. sz., 17–36. (Fordította: Pach Éva.)

  • Wallerstein, Immanuel M. (2000): Globalization or the Age of Transition? – A Long-Term View of the Trajectory of the World System. International Sociology, Vol. 15, No. 2, 249–265.

  • Wallerstein, Immanuel M. (2004): World-Systems Analysis. An Introduction. Duke University Press, Durham (NC.).

  • Wallerstein, Immanuel M. (2010): Bevezetés a világrendszer-elméletbe. L’Harmattan Kiadó – Eszmélet Alapítvány, Budapest. (Fordította: Koltai Mihály Bence.)

  • Wallerstein, Immanuel, M. et al. (1996): Open the Social Sciences: Report of the Gulbenkian Commission on the Restructuring of the Social Sciences. Stanford University Press, Stanford (Calif.).

  • Wallerstein, Immanuel M. et al. (2002): A társadalomtudományok jövőjéért: nyitás és újjászervezés. A Gulbenkian Bizottság jelentése. Napvilág Kiadó, Budapest. (Fordította: Göbölyös Magdolna.)

Társadalomkutatás
Language Hungarian
Year of
Foundation
1993
Publication
Programme
ceased
Founder Társadalomtudományi Kutatóközpont -- Centre for Social Sciences
Founder's
Address
H-1097 Budapest, Hungary Tóth Kálmán u.4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0231-2522 (Print)
ISSN 1588-2918 (Online)