View More View Less
  • 1 ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Ókortudomány program 1088 Budapest Múzeum krt. 4/F, II. em.
Restricted access

Cross Mark

Az ókori görög szövegekben találunk néhány olyan példát, amelyeket mai szóhasználattal élve „állatvédő” törvényeknek nevezhetünk. Ezek a törvények vagy tiltják az állatok (illetve bizonyos állatok) megölését, vagy pedig szigorúan büntetik azokat, akik kárt vagy fájdalmat okoztak az állatoknak. Bár a példák meglehetősen elszórtan jelennek meg a görög és a latin irodalom egészében, mégis figyelemre méltóak. Egyesek közülük anekdotikus jelleggel bírnak, ez azonban nem lehet ok arra, hogy ne vegyük komolyan őket, amikor megkíséreljük felkutatni az állatokkal szembeni igazságos és kíméletes bánásmód nyomait az ókori görög felfogásban. Határozottan megtalálhatók egy olyan ősi kultikus törvényhozás nyomai, amely igazságos bánásmódot követelt meg a szelíd háziállatokkal szemben, amelyeknek az ember kulturált és civilizált életét köszönheti. Ez a törvényhozás két kultúrhérós, az eleusisi Triptolemos és az athéni Buzygés alakjához kötődik. Továbbmenve, az Areiospagos legfelsőbb bírói testületének olyan megdöbbentő döntéseire bukkanunk, amelyekben szokatlanul szigorú, sőt halálos büntetést szabtak ki állatkínzásért. Azonban nem csak az arisztokratikus múlt példái, amelyet ezek a bírói döntések szemléltetnek, hanem a demokratikus Athén néhány esete is tanúskodik az ókori görögség állatokkal szembeni szimpátiájáról és igazságosságáról. Ez bizonyára természetes is egy olyan város esetében, amely mindig azzal büszkélkedhetett – és remélhetőleg fog is büszkélkedni mindig –, hogy a törvény és az igazságosság fellegvára.

  • Adamik Tamás [et al.] (2009): Quintilianus: Szónoklattan. Pesti Kalligram, Budapest.

  • Barta, Heinz (2010): »Graeca non leguntur«? Zu den Ursprüngen des europäischen Rechts im antiken Griechenland I. Harrassowitz, Wiesbaden.

  • Blundell, Sue (1986): The Origins of Civilization in Greek & Roman Thought. Croom Helm, London.

  • Cambiano, Giuseppe (1987): Aristotle and the Anonymous Opponents of Slavery. In: Finley, Moses I. (ed.): Classical Slavery. Frank Cass, London, 28–52.

  • Cousin, Jean (2003): Quintilien: Institution oratoire, III, Livres IV–V. Les Belles Lettres, Paris.

  • Dierauer, Urs (2001): Vegetarismus und Tierschonung in der griechisch-römischen Antike (mit einem Ausblick aufs Alte Testament und frühe Christentum). In: Linnemann, Manuela & Schorcht, Claudia (Hrsg.): Vegetarismus: Zur Geschichte und Zukunft einer Lebensweise. Harald Fischer, Erlangen, 9–72.

  • Dillon, John (2003): The Heirs of Plato: A Study of the Old Academy (347–274 B.C.). Oxford University Press, Oxford–New York.

  • Fortenbaugh, William W. (2003): Theophrastus: Piety, Justice and Animals. In: Fortenbaugh, William W.: Theophrastean Studies. Franz Steiner, Stuttgart, 173–192.

  • Franco, Cristiana (2000–2001): L’ingiustizia dei macellai. Vegetarianismo e rispetto della vita animale nell’antichità classica. I Viaggi di Erodoto 43/44, 208–223.

  • Gaál Balázs (2012): „Aki az állattal kegyetlen, nem lehet emberséges ember”: Ponori Thewrewk Emil az állatvédelemről a régi görögöknél. Antik Tanulmányok 56 (1).

  • Gatz, Bodo (1967): Weltalter, goldene Zeit und sinnverwandte Vorstellungen. Georg Olm, Hildesheim.

  • Georgoudi, Stella (2008): Le consentement de la victime sacrificielle: une question ouverte. In: Mehl, Véronique & Brulé, Pierre (eds): Le sacrifice antique: Vestiges, procédures et stratégies. Presses Universitaires de Rennes, Rennes, 139–153.

  • Georgoudi, Stella (2010): Sacrificing to the Gods: Ancient Evidence and Modern Interpretations. In: Bremmer, Jan N. & Erskine, Andrew (eds): The Gods of Ancient Greece: Identities and Transformations. Edinburgh University Press, Edinburgh, 92–105.

  • Herman, Gabriel (2006): Morality and Behaviour in Democratic Athens: A Social History. Cambridge University Press, Cambridge.

  • Isnardi Parente, Margherita (1985): Le «tu ne tueras pas» de Xénocrate. In: Brunschwig, Jacques & Imbert, Claude & Roger, Alain (eds): Histoire et structure: à la mémoire de Victor Goldschmidt. J. VRIN, Paris, 161–172.

  • Naiden, Fred S. (2007): The Fallacy of the Willing Victim. Journal of Hellenic Studies 127, 61–73.

  • Podlecki, Anthony (1988): Plutarch and Athens. Illinois Classical Studies 13, 231–243.

  • Rocca, Silvana (1993): Lo specchio oscuro. I diritti degli animali nei testi antichi. In: Feraboli, Simonetta (ed.): Mosaico: Studi in onore di Umberto Albini. Università di Genova, Genova, 165–173.

  • Russell, Donald Andrew (2001): Quintilian: The Orator’s Education, II, Books 3–5. Harvard University Press, Cambridge.

  • Schmitz, Winfried (2004): Nachbarschaft und Dorfgemeinschaft im archaischen und klassischen Griechenland. Akademie Verlag, Berlin.

  • Sorabji, Richard (1993): Animal Minds and Human Morals: The Origins of the Western Debate. Cornell University Press, Ithaca–New York.

  • Tsekourakis, Damianos (1987): Pythagoreanism or Platonism and Ancient Medicine? The Reasons for Vegetarianism in Plutarch’s ‘Moralia’. Aufstieg und Niedergang der römischen Welt II, 36, 1, 366–393.