A társadalmi struktúra és rétegződés kutatásának klasszikus elméletei sohasem csupán azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a társadalmilag fontos javak miként oszlanak el a társadalom tagjai között, az is mindig lényeges elemüket képezte, hogy ez milyen hatással van más egyéb jelenségekre. Az 1950-es években a státuszinkonzisztencia fogalmát használva Gerhard Lenski eredeti módon fogalmazta újra s tette hozzáférhetővé az empirikus társadalomkutatás számára a társadalmi rétegződés és politikai viselkedés összefüggésének problémáját. Munkája nem csupán a társadalmi rétegződés és politikai viselkedés összefüggéséhez nyújt elméleti alternatívát, de a probléma empirikus vizsgálatához kapcsolódó módszertani kérdések tekintetében is komoly előrelépést jelent. A következőkben először röviden bemutatom a státuszinkonzisztencia elméletét, illetve a terület empirikus vizsgálatára Lenski által kidolgozott kutatási stratégiát, majd két problémára szeretném felhívni a figyelmet, amelyek megnehezítik eredményeinek értelmezését. E kritikai megjegyzések nyomán kidolgozható egy alternatív kutatási koncepció a státuszinkonzisztencia, illetve a társadalmi rétegződés politikai viselkedésre gyakorolt hatásának vizsgálatára.