View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék 1055 Budapest Egyetem tér 1–3.
Restricted access

Az utóbbi évtizedekben Európában is alapvető társadalmi változások történtek, amelyek a családjogi szabályozást ugyan nem, de a családok életét alapvetően befolyásolták. Megszűnt a házasság kizárólagos szerepe, egyre elfogadottabbá s ezzel egyidejűleg gyakoribbá vált a házasságon kívüli együttélés, az élettársi kapcsolat. Emellett nőtt és jelenleg is nő a bontások száma. Megsokszorozódtak a családmodellek is. Bár a házasság egységes jogi intézmény, a házasságban élők konkrét kapcsolata más és más életkoruktól, életvitelüktől, vagyoni viszonyaiktól, a közös gyermek lététől függően. Az élettársi kapcsolat a házasságnál lényegesen nehezebben határolható be, miután sem kezdő, sem záró időpontja nem formális. Az alábbiakban a házasság és részben vele összevetve az élettársi kapcsolat mint jogi és társadalmi jelenség kerül vizsgálatra, elsősorban arra keresve a választ, hogy akár a házasság, akár az élettársi viszony esetében szövetség- vagy szerződésjellege-e a meghatározóbb. Mind a házasság, mind pedig – igaz, lényegesen szűkebb terjedelemben – a különneműek de facto élettársi kapcsolata vonatkozásában több réteget érintünk: a hatályos jogi szabályozást, annak (bizonyos kérdésekben) az ítélkezési gyakorlatban történő alkalmazását, továbbá a várható új szabályozást, illetve azt, hogy a társadalom miként látszik felfogni ezeket az intézményeket. Külön kitér a tanulmány a vagyonjogi kérdésekre; a házastársak, illetve élettársak vagyoni helyzetének jogi szabályozására, annak az ítélkezési gyakorlatban történő értelmezésére. A vagyonjogi megítélés megfelelően jelzi a jogalkotói, jogalkalmazói elvárásokat. Noha a megközelítés a magyar jogi és társadalmi hozzáállásra fókuszál, röviden említjük azt is, hogy mennyiben eltérő, mennyiben hasonló a házasságról (és az élettársi viszonyról) alkotott európai felfogás.

  • Antokolskaia, Masha (2006): Harmonisation of Family Law in Europe: A Historical Perspective. A tale of two millennia. Intersentia, Antwerpen–Oxford.

  • Boele-Woelki, Katharina – Ferrand, Frédérique – González Beilfuss, Cristina – Jänterä-Jareborg, Maarit – Lowe, Nigel – Martiny, Dieter – Pintens, Walter (2004): Principles of European Family Law Regarding Divorce and Maintenance Between Former Spouses. Intersentia, Antwerpen–Oxford.

  • Csernák Józsefné (1992): Élettársi kapcsolatban élő nők néhány társadalmi, demográfiai jellemzője Magyarországon. In: Csernák Józsefné – Pongrácz Tiborné – S. Molnár Edit (szerk.): Élettársi kapcsolatok Magyarországon. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének kutatási jelentései 46., Budapest.

  • Csiky Ottó (2007): A házastársak jogai és kötelezettségei, általános rendelkezések. In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve. HVG-Orac, Budapest.

  • Katona Mór (1899): A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala. Pozsony–Budapest.

  • Kőrös András (1997): A házassági vagyonjogi szerződés. Közjegyzők Közlönye I. évf. 2, 3–6.

  • Kőrös András (2006): „Fontolva haladás” – az új Ptk. Családjogi Könyve 4. Rész: A házassági vagyonjogi szerződés. Családi Jog IV. évf. 1, 11–17.

  • Martiny, Dieter (2007): Objectives and Values of (Private) International law in Family Law. In: Meeusen, J. – Pertegás, M. – Straetmans, G. – Swennen, F. (eds): Internatonal Family Law For the European Union. Intersentia, Antwerpen–Oxford.

  • Nizsalovszky Endre (1963): A család jogi rendjének alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

  • Pap Tibor (1979): Magyar családjog. Átdolgozta Somfainé Filó Erika. Tankönyvkiadó, Budapest.

  • Pongrácz Tiborné (2008): A párkapcsolati formák változó népszerűsége. KorFa 3–4, 1–3.

  • Pongrácz Tiborné (2009): A párkapcsolatok jellegzetességei. In: Monostori J. – Őri P. – S. Molnár E. – Spéder Zs. (szerk.): Demográfiai portré 2009. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest.

  • Pongrácz Tiborné – Spéder Zsolt (2003): Élettársi kapcsolat és házasság – hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón. Szociológiai Szemle XIII. évf. 4, 55–75.

  • S. Molnár Edit (2010): Párkapcsolatot érintő magatartási normák. Demográfia LIII. évf. 2–3, 234–275.

  • Schwenzer, Ingeborg (in collaboration with Dimsey, M.) (2006): Model Family Code from a Global Perspective. Intersentia, Antwerpen–Oxford.

  • Somlai Péter – Tóth Olga (2002): A házasság és a család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio XI. évf. 3, 339–348.

  • Szalma Ivett (2010): Attitűdök a házasságról és a gyermekvállalásról. Demográfia LIII. évf. 1, 38–66.

  • Szeibert Orsolya (2011): A családjog jövője Európában. Az európai és a magyar családjog lehetőségei. Családi Jog IX. évf. 4, 1–14.

  • Szladits Károly (1933): A magyar magánjog vázlata. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.

  • Tóth Olga – Dupcsik Csaba (2007): Családok és formák – változások az utóbbi ötven évben Magyarországon. Demográfia L. évf. 4, 430–437.

  • Verschraegen, Bea (2010): Fiddler on the Roof: On the Ambiguity of Family Finances. In: Verschraegen, B. (ed.): Family Finances. Jan Sramek Verlag, Wien. VII–XXVIII+1–816