A helyi népszavazás a helyi demokrácia olyan intézménye, mely többféle funkciót is betölthet a helyi politikai életben: lehetőséget biztosít a lakossági participációra, konfliktusok feloldásának eszköze lehet, növelheti a testület döntéseinek legitimációját. Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, változott-e a helyi népszavazások szerepe, funkciója a rendszerváltás óta; különösen az elmúlt 10 évben. A bekövetkezett társadalmi változások hatására nőtt-e a tematikai és funkcionális sokszínűség? Növekedett-e a lakossági participáció, sikeresebbé váltak-e a szervezetek az állampolgárok mobilizálásában? Alapul véve az 1999–2001 helyi népszavazásaira vonatkozó kutatás adatait és következtetéseit, azt a 2007–2009 közötti időszak elemzésével egészítettem ki a választási adatbázis és sajtóforrások segítségével. A helyi népszavazások tárgya öt fő téma körül összpontosult: ezeket területszervezési, beruházási, környezetvédelmi, szociális, illetve politikai-szimbolikus névvel illettem. A lakosság, illetve a különböző szervezetek által kezdeményezett népszavazások a legtöbb esetben tiltakozó funkciót töltenek be, míg az önkormányzat által kezdeményezett népszavazások célja a (már meghozott vagy meghozandó) döntések legitimálása. A konfliktus során a lakosság és az önkormányzat a legtöbbször egymással szemben álló szerepet vett fel. A helyi népszavazás a képviseleti demokrácia kiegészítőjeként, annak korrekciós mechanizmusaként működik a helyi politika színpadán, e szerepköre az elmúlt tíz évben változatlan maradt.