A helyi népszavazás a helyi demokrácia olyan intézménye, mely többféle funkciót is betölthet a helyi politikai életben: lehetőséget biztosít a lakossági participációra, konfliktusok feloldásának eszköze lehet, növelheti a testület döntéseinek legitimációját. Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, változott-e a helyi népszavazások szerepe, funkciója a rendszerváltás óta; különösen az elmúlt 10 évben. A bekövetkezett társadalmi változások hatására nőtt-e a tematikai és funkcionális sokszínűség? Növekedett-e a lakossági participáció, sikeresebbé váltak-e a szervezetek az állampolgárok mobilizálásában? Alapul véve az 1999–2001 helyi népszavazásaira vonatkozó kutatás adatait és következtetéseit, azt a 2007–2009 közötti időszak elemzésével egészítettem ki a választási adatbázis és sajtóforrások segítségével. A helyi népszavazások tárgya öt fő téma körül összpontosult: ezeket területszervezési, beruházási, környezetvédelmi, szociális, illetve politikai-szimbolikus névvel illettem. A lakosság, illetve a különböző szervezetek által kezdeményezett népszavazások a legtöbb esetben tiltakozó funkciót töltenek be, míg az önkormányzat által kezdeményezett népszavazások célja a (már meghozott vagy meghozandó) döntések legitimálása. A konfliktus során a lakosság és az önkormányzat a legtöbbször egymással szemben álló szerepet vett fel. A helyi népszavazás a képviseleti demokrácia kiegészítőjeként, annak korrekciós mechanizmusaként működik a helyi politika színpadán, e szerepköre az elmúlt tíz évben változatlan maradt.
Földváry Gábor: A helyi népszavazás Magyarországon 1989 után. Jogszabályok, joggyakorlat, jogértelmezés. Kézirat.
Fürcht Pál (1993): Önkormányzatok és az Alkotmánybíróság. Magyar Közigazgatás évf. 3, 130.
Fürcht Pál (1995): Helyi népszavazás és alkotmányozás. Magyar Közigazgatás évf. 10, 562–569.
Hargitai József (2001): A közvetlen demokrácia tövises útja, a népszavazás és a népi kezdeményezés Ausztriában. Magyar Jog évf. 9, 559–563.
Kákai László (1999): Állampolgári részvétel és helyi társadalom Pécsett. In: Csefkó Ferenc – Horváth Csaba (szerk.): Magyar és Európai civil társadalom. Pécs, 408–420.
Kákai László (2005): Önkormányzunk értetek, de nélkületek! Pártok és civil szervezetek a helyi társadalmakban. Századvég, Budapest.
Kiss Mónika Dorota (2011): Észrevételek „A helyi népszavazás és népi kezdeményezés néhány önkormányzati rendelet tükrében” című tanulmányhoz. Pro Publicono Bono Online 1. évf. 2. http://www.propublicobono.hu/pdf/Kiss%20M%C3%B3nika%20Dorota.pdfKondorosi . Letöltés ideje: 2012. szeptember 15
Kondorosi Ferenc (1993): A helyi népszavazásról. Magyar Közigazgatás 2. 43. évf. 95–100.
Körösényi András (1998): A magyar politikai rendszer. Osiris Kiadó, Budapest.
Kukorelli István (szerk.) (1999): Alkotmányjog. Osiris Kiadó, Budapest.
Kukorelli István (szerk.) (2000): Alkotmánytan. Osiris Kiadó, Budapest.
Máday Andrea (1998): A népszavazás, különös tekintettel a helyi népszavazásokra. Szakdolgozat. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék.
Májer Viktor – Dr. Tábit Renáta (2011): A helyi népszavazás és népi kezdeményezés néhány önkormányzati rendelet tükrében – különös tekintettel a közép-magyarországi régió önkormányzataira. Pro Publicono Online 1. http://www.propublicobono.hu/pdf/T%C3%A1bit%202.pdf . Letöltés ideje: 2012. szeptember 15
Sartori, Giovanni (1995): A demokrácia önfelszámolása? Többségi és testületi döntések. In: Felkai Gábor (szerk.): Új társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. 107–129.
Szabó Máté (1998): Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás. Villányi úti könyvek, Budapest.
Tamás Veronika – Nagy Csilla (2004): A helyi népszavazások Magyarországon. Politikatudományi Szemle, XV. évf. 3. sz. 194–223.