Társadalomkutatás
Volume/Issue:
Volume 31: Issue 2
The problematic nature of human rights
Author:
Csaba Varga MTA TK Jogtudományi Intézete 1250 Budapest Pf. 25 Hungary

Search for other papers by Csaba Varga in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
93–108
Online Publication Date:
02 Dec 2013
Publication Date:
01 Jun 2013
Article Category:
Journal Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/tarskut.31.2013.2.1
Keywords:
Historical roots of the idea of human rights; foundation; nature of human rights; cultural contexture; universality vs. particularity of human rights;
Keywords (Hungarian):
emberi jogok eszmetörténeti gyökerei; megalapozhatósága; természete; emberi jogok kulturális kötöttsége; egyetemessége és/vagy civilizációs partikularitása;
Restricted access

Szokásos megközelítések szerint fennállásukat az ‘emberi jogok’ az emberiség közös meggyőződésének köszönhetik. Ennek megfelelően jogosultságok ezek, amikről hisszük, hogy ember volta csupasz tényénél fogva minden emberhez bármiféle kormányzati közreműködés nélkül hozzátartoznak. Meghatározásai egyik pólusán az egyén áll, akit személyes minőségében alapvető jogosultságként ez eleve megillet, másik pólusán pedig az állam (kormányzat és politikai intézményrendszer), amelynek e fölött, ennek korlátozására nem lehet hatalma. Ilyen módon nem egy fennálló szabályozásban már lefektetett követelményrendszer merő aktualizálásáról vagy újrafogalmazásáról van szó, hanem arra irányuló igényről, hogy az akként meghirdetett várakozás hivatalosan elismertetve ennek megfelelő intézményes jogi védelmet nyerjen. Paradoxikusan szólva tehát az az ‘emberi jog’, ami éppen nem jog, s ekképpen nem része, következménye vagy vonatkoz(tat)ása bármiféle fennálló jognak. Vagyis pontosan azért ‘emberi jog’, mert még nem jog. Ilyen módon ez semmiféle normativitással — hatállyal, érvénnyel, bármiféle formális következmény-levonás, azaz tényleges szankcionálás lehetőségével — nem rendelkezik. Ami hatást pedig reálisan gyakorol, az annak hatása lesz, hogy fennállását, létét, relevanciáját hányan és hogyan, mekkora hangerővel és tömegbefolyással állítják. Ezért is nem véletlen a megnevezés: ‘emberi jog’. Hangzatos hívószó, mely jelentéstani elemzésben diszfemizmusnak nevezhető: olyan kifejezés, ami — ellentétben az eufemizmussal — kifejezett valójánál többet (nyelvészeti általánosságban: kellemesebbet, megragadóbbat vagy éppen ártóbbat, taszítóbbat) sugall magáról. Ebből viszont az következik, hogy mihelyst megvalósul, vagyis úgynevezett emberi jogból valóságos joggá válik, ‘emberi jog’-ként állított gyökere — múltja és minősége — rögvest elenyészik. Hiszen joggá válásával szerzett normativitása tételezettségből fog származni, függetlenül bármiféle előzménytől. A nyelvi aktus elmélete mára feltárta a minden emberi beszédmódot egyebek közt átható ideologikus célzatot: emberi kommunikációnkban nemcsak leírunk, s leírtat akként megnevezünk, de egyszersmind világképet alakítunk, melynek során egyszersmind cselekszünk, mert performatív aktusként valami e nélkül társadalmilag nem létezőt létezővé vagy megragadhatóvá teszünk. Az emberi jogi ideológia mára olyannyira világméretű cselekvési program lett, hogy a joggá tett ‘emberi jogi’ követelést is immár emberi joginak nevezzük.

  • Collapse
  • Expand
Cover Társadalomkutatás
Társadalomkutatás
Print ISSN:
0231-2522
Online ISSN:
1588-2918

Társadalomkutatás
Language Hungarian
Year of
Foundation		 1993
Publication
Programme		 ceased
Founder Társadalomtudományi Kutatóközpont -- Centre for Social Sciences
Founder's
Address		 H-1097 Budapest, Hungary Tóth Kálmán u.4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0231-2522 (Print)
ISSN 1588-2918 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 14 0 0
May 2024 7 0 0
Jun 2024 32 0 0
Jul 2024 9 0 0
Aug 2024 5 0 0
Sep 2024 21 0 0
Oct 2024 32 0 0