A társadalmi háttér és az egészségi állapot közötti összefüggést számos kutatás igazolta. Ezek közül azonban csak kevés foglalkozott a kamaszkorral, ugyanis az uralkodó hipotézis az volt, hogy az egyenlőtlenségek az egész életen át kihatnak az egészségre. Több kutatás kimutatta azonban, hogy ez a hatás az életciklus alatt változik, más-más korosztályban különböző erősségű, sőt bizonyos esetekben inverz is lehet. Egyes vizsgálatok a kamaszkorúaknál az egészségi állapot “relatív egyenlősödéséről” számolnak be a gyermekkorhoz képest, más kutatások ezt azonban nem igazolták. Ebben a korban a társadalmi háttér hatása, ha nem is mutatkozik meg közvetlenül az egészségi állapotban, rejtett formában jelen van, többek között az alkoholfogyasztás, dohányzás és a mentális jóllét egyenlőtlenségeinek formájában, amelyek felnőttkorban mediátor változókként játszhatnak szerepet. A kutatás kérdőíves adatfelvételére (N=501) Debrecenben, a 20122013- as tanév második féléve folyamán került sor, négy középiskola bevonásával. A társadalmi státuszt a szülők legmagasabb iskolai végzettségével és alkalmazási minőségével (objektív mutatók), valamint a társadalmi helyzet önbesorolásával (szubjektív mutató) mértük. A kutatásban függő változóként a mentális jóllét mérésére alkalmazott skálák, a diákok dohányzását és alkoholfogyasztását mérő dichotóm változók szerepeltek. Eredményeink szerint mind az objektív, mind a szubjektív társadalmihelyzet-mutatók összefüggnek a középiskolások jóllétével; legerőteljesebb a szubjektív mutató szerepe. A dohányzás esetében csak az anya alkalmazási minőségével, az alkoholfogyasztásnál egyik társadalmihelyzet-mutatóval sem sikerült összefüggést kimutatni.