Társadalomkutatás
Volume/Issue:
Volume 32: Issue 4
Regulatory integration in the European Union
Authors: Gábor Miklós1 and Tibor Palánkai2
View More View Less
  • 1 Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Világgazdasági Tanszék 1093 Budapest Fővám tér 8 Magyarország
  • | 2 Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest Fővám tér 8 Magyarország
Pages:
307–322
Online Publication Date:
29 Nov 2014
Publication Date:
01 Dec 2014
Article Category:
Journal Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/tarskut.32.2014.4.2
Keywords:
global and regional integration; measurement of integration processes; Single European Market; economic and monetary union; regulatory integration; „Multi speed and variable geometry Europe”
Restricted access

Az utóbbi években számtalan kísérletet tettek az integráció mérésére. Javaslatot teszünk az ún. integrációsprofil-elemzési módszer alkalmazására, amely számos paraméter figyelembevételén alapszik: 1. Reálgazdasági integráció/integráltság (kereskedelmi tényezők, transznacionalizáció); 2. Intézményi és szabályozási integráció (részvétel a globális és uniós szintű intézményi struktúrákban). Jelen tanulmánynak ez a tulajdonképpeni tárgya; 3. Komparatív teljesítmények; 4. Konvergencia és divergencia. A kapcsolatokon és azok intenzitásán túl az integrációs profil figyelembe veszi a szerkezeti, teljesítményi, függőségi, kiegyensúlyozottsági és felzárkózási (konvergencia) aspektusokat is, ily módon igyekszik a mennyiségi jellemzőkön túl az integrációs folyamatok minőségére és közvetetten hatékonyságára is utalni. Jelen esetben az EU-integráció szubrégióinak összehasonlító elemzéséről van szó, különös tekintettel Közép-Európára és benne Magyarországra.A szabályozási integráció elemzésének legfontosabb területe az egységes piac, valamint a gazdasági és monetáris unió struktúráiban való részvétel. A monetáris integráció mélységében és sebességében differenciálódott: az EU-integráció „változó geometriás” és „többsebességes” folyamattá vált.Az intézményi integrációban való részvételt összefoglalóan értékelve az országok három csoportját különböztetjük meg:

  1. I. A kiemelkedően integrált országok közé az eurózóna 18 tagországát soroljuk.
  2. II. A magasan integrált országok közé 3 ország (Dánia, Lengyelország és Litvánia) sorolható, amelyek ugyan nem tagjai az eurózónának, de mind a schengeni övezetben, mind a monetárisreform- intézkedésekben részt vesznek.
  3. III. A közepesen integrált országok közé 7 ország (Egyesült Királyság, Svédország, Csehország, Magyarország, Bulgária, Románia és Horvátország) tartozik. Azon túl, hogy nem tagjai az eurózónának, ezek az országok nem vesznek részt sem az árfolyam-mechanizmusban, sem a reformintézkedések többségében. Románia, Bulgária és Horvátország még kívül vannak a schengeni megállapodáson, Horvátországgal szemben pedig a szabad munkaerőmozgás vonatkozásában korlátozások vannak érvényben. Ezen orsszágok jövőbeli eurózóna-tagsága bizonytalan.

Cover Társadalomkutatás
Társadalomkutatás
Print ISSN:
0231-2522
Online ISSN:
1588-2918

Társadalomkutatás
Language Hungarian
Year of
Foundation		 1993
Publication
Programme		 ceased
Founder Társadalomtudományi Kutatóközpont -- Centre for Social Sciences
Founder's
Address		 H-1097 Budapest, Hungary Tóth Kálmán u.4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0231-2522 (Print)
ISSN 1588-2918 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2021 6 1 1
Jan 2022 1 1 4
Feb 2022 2 0 0
Mar 2022 0 0 0
Apr 2022 4 0 0
May 2022 0 0 0
Jun 2022 0 0 0