Társadalomkutatás
Volume/Issue:
Volume 32: Issue 4
Regulatory integration in the European Union
Authors: Gábor Miklós 1 and Tibor Palánkai 2
View More View Less
  • 1 Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Világgazdasági Tanszék 1093 Budapest Fővám tér 8 Magyarország
  • 2 Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest Fővám tér 8 Magyarország
DOI:
https://doi.org/10.1556/tarskut.32.2014.4.2
Page Count:
307–322
Publication Date:
01 Dec 2014
Online Publication Date:
29 Nov 2014
Article Category:
Research Article
Restricted access

Az utóbbi években számtalan kísérletet tettek az integráció mérésére. Javaslatot teszünk az ún. integrációsprofil-elemzési módszer alkalmazására, amely számos paraméter figyelembevételén alapszik: 1. Reálgazdasági integráció/integráltság (kereskedelmi tényezők, transznacionalizáció); 2. Intézményi és szabályozási integráció (részvétel a globális és uniós szintű intézményi struktúrákban). Jelen tanulmánynak ez a tulajdonképpeni tárgya; 3. Komparatív teljesítmények; 4. Konvergencia és divergencia. A kapcsolatokon és azok intenzitásán túl az integrációs profil figyelembe veszi a szerkezeti, teljesítményi, függőségi, kiegyensúlyozottsági és felzárkózási (konvergencia) aspektusokat is, ily módon igyekszik a mennyiségi jellemzőkön túl az integrációs folyamatok minőségére és közvetetten hatékonyságára is utalni. Jelen esetben az EU-integráció szubrégióinak összehasonlító elemzéséről van szó, különös tekintettel Közép-Európára és benne Magyarországra.A szabályozási integráció elemzésének legfontosabb területe az egységes piac, valamint a gazdasági és monetáris unió struktúráiban való részvétel. A monetáris integráció mélységében és sebességében differenciálódott: az EU-integráció „változó geometriás” és „többsebességes” folyamattá vált.Az intézményi integrációban való részvételt összefoglalóan értékelve az országok három csoportját különböztetjük meg:

  1. I. A kiemelkedően integrált országok közé az eurózóna 18 tagországát soroljuk.
  2. II. A magasan integrált országok közé 3 ország (Dánia, Lengyelország és Litvánia) sorolható, amelyek ugyan nem tagjai az eurózónának, de mind a schengeni övezetben, mind a monetárisreform- intézkedésekben részt vesznek.
  3. III. A közepesen integrált országok közé 7 ország (Egyesült Királyság, Svédország, Csehország, Magyarország, Bulgária, Románia és Horvátország) tartozik. Azon túl, hogy nem tagjai az eurózónának, ezek az országok nem vesznek részt sem az árfolyam-mechanizmusban, sem a reformintézkedések többségében. Románia, Bulgária és Horvátország még kívül vannak a schengeni megállapodáson, Horvátországgal szemben pedig a szabad munkaerőmozgás vonatkozásában korlátozások vannak érvényben. Ezen orsszágok jövőbeli eurózóna-tagsága bizonytalan.

  • Balassa, B. (1961): The Theory of Economic Integration. Irwin, Homewood, Illinois.

    Balassa B. , '', in The Theory of Economic Integration , (1961 ) -.

  • Cecchini, P. (1988): Europe’92. Nomos Verlag, Baden-Baden.

    Cecchini P. , '', in Europe’92 , (1988 ) -.

  • Europe in Figures, Eurostat Yearbook 2009. Eurostat, 2010.

  • Globális Versenyképességi Indexek. World Economic Forum, 2012.

  • Internal Market Scoreboard 26. February 2013. European Commission.

  • KOF Index of Globalization 2010. Press Release, Friday, 22 January 2010. KOF (Konjunkturforschung), Swiss Economic Institute, Swiss Federal Institute of Technology, Zürich.

  • Palánkai Tibor (szerk.) (2010): Tanulmányok az európai integráció témaköréből (Regionális integrációk, összehasonlító tanulmányok). III. füzet. Savaria University Press, Szombathely.

    '', in Tanulmányok az európai integráció témaköréből (Regionális integrációk, összehasonlító tanulmányok). III. füzet , (2010 ) -.

  • Palánkai Tibor (szerk.) (2011): Tanulmányok az európai integráció témaköréből. (Magyarország integrációs profilja). IV. füzet. Savaria University Press, Szombathely.

    '', in Tanulmányok az európai integráció témaköréből. (Magyarország integrációs profilja). IV. füzet , (2011 ) -.

  • Palánkai Tibor - Kengyel Ákos - Kutasi Gábor - Benczes István - Nagy Sándor Gyula (2011): A globális és regionális integráció gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    Nagy Sándor G. , '', in A globális és regionális integráció gazdaságtana , (2011 ) -.
Cover Társadalomkutatás
Társadalomkutatás
Print ISSN:
0231-2522
Online ISSN:
1588-2918
Keywords:
globális és regionális integráció; integrációs folyamatok mérése; Egységes Európai Piac; gazdasági és monetáris unió; szabályozási integráció; „többsebességes és változó geometriás Európa”; global and regional integration; measurement of integration processes; Single European Market; economic and monetary union; regulatory integration; „Multi speed and variable geometry Europe”

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 1 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 2 0
Dec 2020 2 1 1
Jan 2021 2 1 1
Feb 2021 0 0 0