Egy vegyes tartalmú kódex, a 10. század közepéről származó ún. Mynas-kódex (Párizs, BnF, suppl. gr. 607) kivonatgyűjteményt őrzött meg különféle városok ostromáról több görög történetíró művéből. A tanulmányom e kivonatoknak és VII. Konstantin császár (945–959) Excerpta Constantiniana néven ismert „történeti enciklopédiájának” kapcsolatát vizsgálja. A Bizáncot kutató tudósok egybehangzó véleménye tagadja a két vállalkozás közti kapcsolatot, éspedig a kivonatokba került szövegek hagyományozódásának feltételezett modellje alapján. A kapcsolatot tagadó vélemény mögött meghúzódó előfeltevéseket e tanulmány cáfolja. A szorosabb kapcsolatot pedig a két vállalkozás módszertani elemzésével igyekszik megmutatni egy Prokopios- és egy Arrianos-részlet alapján. A két vállalkozás közti hasonlóságok nagyobb súllyal támasztják alá a szoros kapcsolat meglétét, mint a korábbi hipotézisek annak cáfolatát. A kapcsolatot alátámasztó sajátos módszertani jellemzők közé tartozik a teljes történeti szövegek sorrendjének megőrzése a kivonatolás során, a szövegtömörítés és az átfogalmazás tudatos kerülése, továbbá olyan összefüggő tartalmú szövegegységek kihagyása a kivonatokból, melyek a császári szempontrendszert tükröző 53 elemű témakörcsoport egyikéhez sorolhatók.