View More View Less
  • 1 PPKE BTK Klasszika-Filológiai Tanszék, 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $130.00

A Georgica legvégének dulcis alebat Parthenope sorát (IV, 563–564) a Serviusig visszanyúló olvasati hagyomány hol a Szirének egyikével, Neapolis/Parthenopolis védőistenségével hozza kapcsolatba; hol a szűzi tisztasága miatt Partheniasnak nevezett költőre utaló autoreferenciális játékot vél felfedezni benne. Az életrajzi és a lokális tradíción alapuló korábbi értelmezések kiegészítéséül a tanulmány a hely metapoetikus olvasatának lehetőségét veti fel. Parthenope megidézése a sphragisban az erotikus elbeszéléseiben a mítosz megújításával kísérletező, Vergiliusszal és Galluszal szoros kapcsolatban álló Parthenios előtti tisztelgésként is értelmezhető. Az Erótika pathémata latin utóéletének kutatása döntően az elegikusokra és Ovidiusra korlátozódik, noha a Georgica rejtett mitológiai allúzióinak hátterében ugyancsak jellegzetes partheniosi narratív sémák sejlenek fel. Vergilius rövid, többnyire szerelmi szenvedéstörténeten alapuló aitionjai tekinthetők egyes partheniosi történetvázak erkölcsi téttel kiegészülő, egységes világképbe rendeződő újraírásának is.