A hatodik század talán legnagyobb műgonddal elkészített törvényműve Iustinianus császár nevéhez fűződik. A császár a klasszikus római tradíció helyreállítójaként és a megújult keresztény birodalom első uralkodójaként tekintett magára, és ennek főként rendeleteiben adott hangot. Törvénykönyveinek bevezető rendeleteiben kettős birodalmi célkitűzését, nevezetesen az imperium Romanum visszahódítását és a klasszikus jogtudomány kodifikálását mint Istennek tett szolgálatot jeleníti meg. Iustinianus keresztény kodifikációjának középpontjában a Digesta áll, amelynek a császár különleges szerepet szentelvén, mintegy az igazságosság saját legszentebb templomaként emelte alattvalói fölé.