Antik Tanulmányok
Volume/Issue:
Volume 68: Issue 1
Marcellinus comes Krónikájának sztyeppei népekkel kapcsolatos szöveghelyei
Author:
Márk Sólyom Kodolányi János Egyetem, Történelem Tanszék, Magyarország

Search for other papers by Márk Sólyom in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
47–79
Online Publication Date:
25 Jun 2024
Publication Date:
25 Jun 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/092.2024.00004
Keywords:
Count Marcellinus; chronicles; Emperor Iustinian (527–565 AD); Late Antique steppe tribes; Huns; King of kings Attila; Alans; Bulgars; Sabirs;
Keywords (Hungarian):
Marcellinus comes; krónikák; Iustinianus császár (527–565); késő ókori sztyeppei törzsszövetségek; hunok; Attila nagykirály; alánok; bolgárok; szabirok;
Restricted access

Az Illyricumból származó, katolikus keresztény vallású Marcellinus comes Iustinianus császár (527– 565) cancellariusa és a VI. század elejének egyik legjelentősebb történetírója volt. Az udvari szerző latin nyelvű Krónikája (Chronicon) Hieronymus (Szent Jeromos) 379-ig eljutó krónikakompozíciójának az 534-ig megírt folytatása, amelyet egy ismeretlen auktor később egészen 548-ig kibővített. A mű a késő ókori sztyeppei népek történetének is fontos, megkerülhetetlen forrása. A publikáció az alánokról, hunokról, bolgárokról és szabirokról szóló Marcellinus comes szöveghelyek fordítására és részletes kommentálására vállalkozik.

Count Marcellinus, a Catholic Christian statesman from Illyricum was the cancellarius of Emperor Iustinian (527–565 AD) and one of the most important historians of the early VIth century. As a court official, he wrote a Latin chronicle (Chronicon), which is the continuation of Hieronymus’ (St. Jerome’s) historical opus and covers the period from 379 to 534 AD. Additionally, Marcellinus’ summary was later extended until 548 AD by an unknown author. The work is also an important, unavoidable source of the history of the Late Antique steppe tribes. In my paper, I translate and comment the passages of Count Marcellinus in connection with the Alans, Huns, Bulgars and Sabirs.

  • Mommsen, T. (1892). Monumenta Germaniae Historica, Auctores Antiquissimi IX. = Chronica Minora saec. IV. V. VI. VII. (I). Berolini.

  • McCracken, G. E. et al. (1957–). Augustine: City of God. In seven volumes. Cambridge.

  • A pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája (1859). Szent Ágostonnak az Isten városáról írt huszonkét könyve. 1. kötet. Pest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Klaassen M. (2010). Cassiodorus’ “Chronica”: Text, Chronography and Sources. Pennsylvania.

  • Halporn, J. W. (2004). Cassiodorus: Institutions of Divine and Secular Learning and on the Soul. Translated Texts for Historians Volume 42. Liverpool.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Mommsen, T. (1892). Monumenta Germaniae Historica, Auctores Antiquissimi IX. = Chronica Minora saec. IV. V. VI. VII. (I). Berolini.

  • Mommsen, T. (1892). Monumenta Germaniae Historica, Auctores Antiquissimi IX. = Chronica Minora saec. IV. V. VI. VII. (I). Berolini.

  • Bollók J. (2004). Képes Krónika. Budapest.

  • Whitby, M. – Whitby, M. (1989). Chronicon Paschale 284–628 AD. Translated Texts for Historians Volume 7. Liverpool.

  • Mulligan, B. (2022). The Poetry of Ennodius. Translated with an Introduction and Notes. London and New York.

  • Pichlmayr, F. – Gruendel, R. (1961). Sexti Aurelii Victoris Liber de Caesaribus praecedunt Origo gentis romanae et Liber de viris illustribus Urbis Romae subsequitur Epitome de Caesaribus. Leipzig. 1961. 133–176.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Sólyom M. (2020). Rövid könyv az imperatorok életéről és erkölcseiről. Epitome de Caesaribus. Máriabesnyő.

  • Whitby, M. (2000). The Ecclesiastical History of Evagrius Scholasticus. Liverpool.

  • Mommsen, T. (1892). Monumenta Germaniae Historica, Auctores Antiquissimi IX. = Chronica Minora saec. IV. V. VI. VII. (I). Berolini.

  • Mariev, S. (2008). Ioannis Antiocheni fragmenta quae supersunt omnia. Berolini et Novi Eboraci.

  • Van Nuffelen, P. – Van Hoof, L. (2020). Jordanes: Romana and Getica. Translated Texts for Historians Volume 75. Liverpool.

  • Kiss M. (2005). Iordanes: Getica. A gótok eredete és tettei. Budapest.

  • Van Nuffelen, P. – Van Hoof, L. (2020). Jordanes: Romana and Getica. Translated Texts for Historians Volume 75. Liverpool.

  • Horváth Sz. (2014). Iordanes: Romana. Az idők rövid összefoglalása, avagy a római nép eredete és tettei. Kaposvár – Pécs.

  • Bollók J. (2004). Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Budapest.

  • Foster, B. O. et al. (1919–). Livy: History of Rome. In fourteen volumes. Cambridge.

  • Kis F. – Muraközy Gy. (1982). Livius: A római nép története a város alapításától. Budapest.

  • Jeffreys, E. et al. (1986). The Chronicle of John Malalas. Melbourne.

  • Mommsen, T. (1894). Monumenta Germaniae Historica, Auctores Antiquissimi XI. = Chronica Minora saec. IV. V. VI. VII. (II). Berolini.

  • Croke, B. (1995). The Chronicle of Marcellinus. Leiden – Boston.

  • Chabot, J. B. (1899–). Chronique de Michel le Syrien, patriarche jacobite d’Antioche, 1166–1199. 4 vols. Paris.

  • Blockley, R. C. (1983). The Fragmentary Classicising Historians of the Later Roman Empire: Eunapius, Olympiodoros, Priscus and Malchus. Liverpool.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Fear, A. T. (2010). Orosius: Seven Books of History against the Pagans. Liverpool.

  • Fehér B. (2019). Paulus Orosius: Világtörténelem hét könyvben a pogányok ellen. Máriabesnyő.

  • Crivellucci, A. (1914). Pauli Diaconi Historia Romana. Roma.

  • Walford, E. (1855). Epitome of the Ecclesiastical History of Philostorgius Compiled by Photius, Patriarch of Constantinople. London.

  • Carolla, P. (2000). Priscus Panita: Excerpta et fragmenta. Berlin – New York.

  • Kató P. – Lindner Gy. – Szilágyi S. (2017). Hunok és rómaiak. Priskos rhétór összes töredéke. Máriabesnyő – Gödöllő.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Dewing, H. B. (2014). Prokopios: The Wars of Justinian. Indianapolis – Cambridge.

  • Mommsen, T. (1892). Monumenta Germaniae Historica, Auctores Antiquissimi IX. = Chronica Minora saec. IV. V. VI. VII. (I). Berolini.

  • Greatrex, G. (2011). The Chronicle of Pseudo-Zachariah Rhetor. Church and War in Late Antiquity. Translated Texts for Historians Volume 55. Liverpool.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Hartranft, C. D. (1995). Nicene and Post-Nicene fathers. Series 2. Vol. 2. Socrates and Sozomenus. Peabody.

  • Jones, H. L. (1917–). Strabo: Geography. In eight volumes. Cambridge.

  • Földy J. (1977). Strabón: Geógraphika. Budapest.

  • Schaff, P. (1994). Nicene and Post-Nicene fathers. Series 2. Vol. 3. Theodoret, Jerome, Gennadius, Rufinus. Peabody.

  • Mango, C. – Scott, R. (1997). The Chronicle of Theophanes Confessor. Byzantine and Near Eastern History AD 284–813. Oxford.

  • Mommsen, T. (1894). Monumenta Germaniae Historica, Auctores Antiquissimi XI. = Chronica Minora saec. IV. V. VI. VII. (II). Berolini.

  • Migne, J. P. (1894). Joannis Zonarae: Opera Omnia. Paris.

  • Ridley, R. T. (1982). Zosimus: New History. Sydney.

  • Bóna I. (1993). A hunok és nagykirályaik. Budapest.

  • CIL III = Mommsen, T. (1873). Corpus Inscriptionum Latinarum. Volume III. Berolini.

  • Croke, B. (1995). The Chronicle of Marcellinus. Leiden – Boston.

  • Croke, B. (2001). Count Marcellinus and his Chronicle. Oxford.

  • Csiky G. (2012). Konstantinápoly városfalai és a 626. évi avar ostrom. In: Kiss P. A. – Piti F. – Szabados Gy. (szerk.), Középkortörténeti tanulmányok 7. Szeged, 165–183.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Fehér B. (2019). Paulus Orosius: Világtörténelem hét könyvben a pogányok ellen. Máriabesnyő.

  • Gibbon, E. (1806). The History of the Decline and Fall of the Roman Empire. Volume VI. A New Edition. London.

  • Golden, P. B. (1990). The peoples of the Russian Forest Belt. In: Sinor D. (ed.), The Cambridge History of Early Inner Asia. Cambridge, 229–255.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Golden, P. B. (1992). An Introduction to the History of the Turkic Peoples. Ethnogenesis and State-Formation in Medieval and Early Modern Eurasia and the Middle East. Wiesbaden.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Golden, P. B. (2013). Some notes on the etimology of Sabir. In: Sinitsyn, A. A. – Kholod, M. M. (eds.), Κοινον Δωρον – Studies and Essays in Honour of Valery P. Nikonorov on the Occasion of His Sixtieth Birthday presented by His Friends and Colleagues. St. Petersburg.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Haarer, F. K. (2006). Anastasius I. Politics and Empire in the Late Roman World. Cambridge.

  • Hahn I. (1983). Naptári rendszerek és időszámítás. Budapest.

  • Hughes, I. (2012). Aetius. Attila’s Nemesis. Barnsley.

  • Janin, R. (1964). Constantinople Byzantine. Développement Urbain et Répertoire Topographique. Paris.

  • Kerényi B. (2017). A korai bolgárok története. Budapest.

  • Kerényi B. (2022). Huns and Bulgars. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae, 61/3: 295–306.

  • Kim, H. J. (2016). The Huns. London – New York.

  • Kiss P. A. (2015). „…ut strenui viri…” A gepidák Kárpát-medencei története. Szeged.

  • Kovács P. (2016). Notes on the ‘Pannonian’ foederati. In: Fauré, P. – Wolff, C. (eds.), Les auxiliaires de l’armée romaine Des alliés aux fédérés. Paris, 582–586.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Kovács P. (2019). Pannonia története a későrómai korban (Kr. u. 284–395). Budapest.

  • Kovács P. (2021a). Fontes Hunnorum I. Az európai hunokra vonatkozó antik forrásaink I. A kezdetektől Kr. u. 395-ig. Budapest.

  • Kovács P. (2021b). Pannonia vége és a hunok. In: Kovács P. – Szabó Á. (szerk.), Studia Epigraphica Pannonica. Vol. XII. Felirattani közlemények és történeti tanulmányok 2020-ból. Budapest, 83–106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Kovács P. (2023). Fontes Hunnorum II. Az európai hunokra vonatkozó antik forrásaink II. Kr. u. 395–434. Budapest.

  • Kulikowski, M. (2007). Rome’s Gothic Wars. From the Third Century to Alaric. Cambridge.

  • Mango, C.–Scott, R. (1997). The Chronicle of Theophanes Confessor. Byzantine and Near Eastern History AD 284–813. Oxford.

  • Mänchen-Helfen, O. J. (1973). The World of the Huns. Studies in Their History and Culture. Berkeley– Los Angeles – London.

  • Mommsen, T. (1894). Monumenta Germaniae Historica, Auctores Antiquissimi XI. = Chronica Minora saec. IV. V. VI. VII. (II). Berolini, 37–109.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Németh Gy. (1990). örökök és magyarok I. Budapest.

  • O’Flynn, J. M. (1983). Generalissimos of the Western Roman Empire. Alberta.

  • PLRE I = Jones, A. H. M.–Martindale, J. R.–Morris, J. (1971). The Prosopography of the later Roman Empire, Volume I. A.D. 260–395. Cambridge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • PLRE II = Martindale, J. R. (1980). The Prosopography of the later Roman Empire, Volume II. A.D. 395 – 527. Cambridge.

  • PLRE III = Martindale, J. R. (1992). The Prosopography of the later Roman Empire, Volume III. A.D. 527–641. Cambridge.

  • Pohl, W. (2018). The Avars. A Steppe Empire in Central Europe, 567–822. Ithaca–London.

  • Pritsak, O. (1955). Die bulgarische Fürstenliste und die Sprache der Protobulgaren. Wiesbaden.

  • Sólyom M. (2017). A hunok története. In: Kató P. – Lindner Gy. – Szilágyi S. (ford.), Hunok és rómaiak. Priskos rhétór összes töredéke. Máriabesnyő, 69–104.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Sólyom M. (2023). Marcellinus comes és krónikája. In: Simándi I. (szerk.), Harminc éves a KodolányiJános Egyetem 1. kötet. A bölcsészettudományok kutatásának és oktatásának három évtizede. Székesfehérvár, 107–123.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Sztepanov, C. (2019). Vallások a pogány Bulgáriában. Historiográfiai megközelítések 1980 és 2015 között. Budapest.

  • Thompson, E. A. (2003). A hunok. Szeged.

  • Treadgold, W. (2007). The Early Byzantine Historians. Houndmills – New York.

  • Várady L. (1961). Későrómai hadügyek és társadalmi alapjaik. A Római Birodalom utolsó évszázada (376–476). Budapest.

  • Várady L. (1969). Das letzte Jahrhundert Pannoniens. 376-476. Budapest.

  • Vásáry I. (2003). A régi Belső-Ázsia története. Budapest.

  • Veszprémy L. (2004). Jegyzetek. In: Veszprémy L. – Bollók J. (ford.), Anonymus: A magyarok cselekedetei / Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Budapest, 125–154.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • Zimonyi I. (2014). A magyarság korai történetének sarokpontjai. Elméletek az újabb irodalom tükrében. Budapest.

  • Collapse
  • Expand
Cover Antik Tanulmányok
Antik Tanulmányok
Print ISSN:
0003-567X
Online ISSN:
1588-2748

Senior editor(s)

Editor(s)-in-Chief: Horváth, László (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Ógörög Tanszék)

Editor(s)

Editor(s)-in-Chief: Mészáros, Tamás
Eötvös Loránd Tudományegyetem Byzantium Központ

Editorial Board

  • ADAMIK, Béla (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Latin Tanszék)
  • ADORJÁNI, Zsolt (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Klasszika-filológia Tanszék)
  • FARKAS, Zoltán (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Mediévisztika Tanszék)
  • JUHÁSZ, Erika (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Byzantium Központ
  • MAYER, Gyula (Magyar Tudományos Akadémia - Eötvös Loránd Tudományegyetem - Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Ókortudományi Kutatócsoport)
  • NAGYILLÉS, János (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék)
  • SIMON, Lajos Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem,  Bölcsészettudományi Kar, Latin Tanszék )
  • SZEPESSY, Tibor
  • SZOVÁK, Kornél (Magyar Tudományos Akadémia - Eötvös Loránd Tudományegyetem - Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Ókortudományi Kutatócsoport)
  • TAKÁCS, Levente (Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelmi Intézet)

 

Advisory Board

  • MARÓTH, Miklós
  • RITOÓK, Zsigmond
  • TAR, Ibolya

 

Horváth László
Address: Eötvös József Collegium - Antik Tanulmányok
Address: H-1118 Budapest, Ménesi út 11-13.
E-mail: 

horvathl@eotvos.elte.hu  

tamas.m.meszaros@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • SCOPUS

2023  
Scopus  
CiteScore 0.2
CiteScore rank Q3 (Literature and Literary Theory)
SNIP 0.66
Scimago  
SJR index 0.1
SJR Q rank Q4

Antik Tanulmányok
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 130 EUR / 140 USD
Print + online subscription: 140 EUR / 160 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Antik Tanulmányok
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1954
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 2
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address		 H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0003-567X (Print)
ISSN 1588-2748 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 91 2 2
Nov 2024 85 1 0
Dec 2024 35 1 2
Jan 2025 31 1 2
Feb 2025 60 2 3
Mar 2025 56 2 1
Apr 2025 0 0 0